Infostart.hu
eur:
389
usd:
330.45
bux:
0
2025. december 26. péntek István

Izrael kitoloncolja a balul sikerült segélyakció külföldi résztvevőit

Izrael hazahívta törökországi diplomatái családtagjait és megkezdte az elfogott segélyhajókon utazók hazatoloncolását. Az izraeli kommandósok akciója során meghalt kilenc emberből legkevesebb négy török állampolgár volt, és a török miniszterelnök "mészárlásnak" nevezte az incidenst. A katonákat azonban azért is bírálják, meg "nem rohanták le elég gyorsan" az aktivistákat.

Az egyre növekvő nemzetközi felháborodás közepette az izraeli hatóságok megkezdték a közel 700 palesztin-barát aktivista kitoloncolását. "Allahu Akbar!" - kiabálták az első, Jordániába küldött csoport tagjai. Az aktivisták 35 különböző országból érkeztek, de nagy részük török állampolgár.

Törökországban a láthatóan dühös Recep Tayyip Erdogan miniszterelnök azt mondta, hogy Izraelt határozottan meg kell büntetni. Az incidenssel megvalósult az aktivisták célja, hogy rátereljék a figyelmet a gázai állapotokra, ahol a másfélmilliós palesztin lakosság három éve nyomorog az izraeli-egyiptomi határzár miatt. Egyiptom, amely tart a radikális Hamász befolyásától, most úgy döntött, hogy megnyitja saját határátkelőjét.

Hillary Clinton amerikai külügyminiszter is "tarthatatlannak" nevezte a gázai állapotokat, a török kormányfőnek részvétét nyilvánító Barack Obama elnök annyit mondott, hogy más módszerekkel kell kielégíteni a palesztinok humanitárius igényeit és védeni az izraeliek biztonságát.

Az izraeli közvélemény nagy része is dühös az akció miatt, de jobbára úgy látja, hogy a külföldiek provokálták ki a balul sikerült fellépést. Kommentátorok arról beszélnek, hogy Erdogan török miniszterelnök iszlámista nézetei és Irán felé tett lépései vertek éket Izrael és a vele éveken szövetséges Törökország közé. A török közvéleményben különösen a tavalyi gázai hadművelet után nőtt meg az Izrael-ellenesség, de nem segítettek a török tévében bemutatott, elfogultnak tartott műsorok és az sem, amikor az izraeli külügyminisztériumban megalázó módon bántak a török nagykövettel.

Közben a felek továbbra is egymásnak ellentmondó érvekkel próbálják magyarázni a kilenc halálos áldozattal járó tengeri drámát. Az egyik török hajó kapitánya Isztambulban azt mondta, hogy a kommandósok megfenyegették, hogy elsüllyesztik a hajót, majd a fedélzetre léptek, és fegyvert szegeztek a fejükhöz.

Izraelben a katonákat gázálarcban, vasbotokkal verő aktivistákról készült képeket mutatják, és a bírálók azt mondják: ha a kommandósok nagyobb számban érkeztek volna, akkor ellenőrzésük alatt tarthatták volna a helyzetet, és nem lett volna vérontás. A feszültség ellenére Benjamin Netanjahu miniszterelnök közölte: biztonsági okokból továbbra is fenntartja Gáza tengeri blokádját.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Amiért keletre megy a magyarországi külföldi tőke

Amiért keletre megy a magyarországi külföldi tőke

46 százalékkal nőtt a közvetlentőke-befektetések állománya 2023-ról 2024-re Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében – erről beszélt Szigethy-Ambrus Nikoletta, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzője az InfoRádióban.
VIDEÓ
Megnyílik előttünk Latin-Amerika piaca

Megnyílik előttünk Latin-Amerika piaca

Néhány esztendeje egy vezető hazai politikus jelentette ki, hogy a vétójog az utolsó védőbástyája az európai sokszínűségnek és szuverenitásnak. Nos, a kormány tagjai – mint a dicső végvári vitézek büszke utódai – az elmúlt időben igencsak sűrűn gyakorolhatták a nemzeti szuverenitás védelmét, mivel jószerint csak azokat az EU-s kezdeményezéseket és indítványokat nem vétóztak meg, amelyek egy csepp áldozatot sem kívántak meg hazánktól. A megvétózott kezdeményezések sorába tartozott az Európai Tanács decemberi ülésének napirendjére tűzött, a Mercosur-országokkal (tagjai Argentína, Brazília, Paraguay és Uruguay, társult tagjai pedig Chile, Kolumbia, Ecuador, Guyana, Peru, Suriname és Bolívia) kötött új védintézkedésekről szóló megállapodás megerősítéséről szóló határozat is.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×