Ollie Rehn, az EU gazdasági biztosa szellőztette meg a Financial Times Deutchlschlandnak az "Európai Valutaalap" ötletét. "A segítséget szigorú feltételekhez kötnénk. Szorosan együttműködünk Németországgal, Franciaországgal és egy sor további állammal" - mondta.

Korábban már több európai vezető javasolta, hogy hozzanak létre a washingtoni székhelyű IMF-hez hasonló, európai intézményt. Arról azonban nincs szó, hogy egyfajta rivalizálás induljon. "Nem az IMF-fel versenyző szervezetet akarunk, de az eurózóna stabilitásához szükség van egy olyan intézményre, amely hasonló stabilitással és befolyással rendelkezik, mint a Valutaalap" - mondta Rehn. Görögország adósságválsága negatívan befolyásolta az euro árfolyamát.

Az Európai Parlamentben a szocialista frakció előrukkolt saját ötletével. Ennek lényege, hogy az Európai Befektetési Bank méltányos árfolyamon jutna hozzá hitelekhez, amelyekből aztán hasonlóan kedvezményes kamatok mellett vehetnének fel a válságba került Európai tagállamok. Ez a rendszer védené az eurózónát a spekulatív támadásoktól is, mondják.

Az Európai Központi Bank egyik igazgatótanácsi tagja viszont élesen bírálta az elgondolást. Az sértené az európai szabályokat, büntetné a takarékoskodó, és jutalmazná a költekező országokat. Egy ilyen alap fenntartása nagyon drága lenne - figyelmeztetett Jürgen Stark.

Közben Görögország után Portugália is szigorú költségvetési megszorításokat jelentett be államháztartási hiányának mérséklésére. A lisszaboni kormány a mostani közel 8,5 százalékról 2013-ra három százalék alá akarja tornászni a költségvetési hiányt azzal, hogy kevesebbet költ a közalkalmazottakra és az állami beruházásokra, és jobban megadóztatja a gazdagabbakat és a tőzsdei profitot.

Bár Portugália koránt sincs olyan rossz helyzetben, mint Görögország, tart a külföldi befektetők bizalmatlanságától, és ez a magyarázata a programnak. A portugál államadósság majd a GDP 90 százalékán tetőzik két év múlva, míg a görög az idén már eléri a GDP 125 százalékát.