Infostart.hu
eur:
373.89
usd:
340.97
bux:
137648.73
2026. november 22. vasárnap Cecília
Nagy László, a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága elnöke meghallgatásán a végrehajtási visszaéléseket feltáró parlamenti vizsgálóbizottság ülésén az Országház Apponyi Albert gróf termében 2026. november 18-án.
Nyitókép: MTI/Illyés Tibor

Jóval 100 ezer forint fölé nőhet egy 30 ezres közüzemi tartozás a végrehajtói szakban – Nagy László adott magyarázatot

A végrehajtói díjak öt éve nem emelkedtek, és ez az összeg csak töredéke a tőketartozásra rakódó költségeknek – jelentette ki a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatóságának elnöke az Országgyűlés végrehajtói visszaéléseket feltáró bizottságának szerdai budapesti meghallgatásán. Biró Marcell a hatóság volt elnöke kijelentette: a kormánytól nem kapott a végrehajtói ügyeket érintő iránymutatást, és arról sincs tudomása, hogy kormányzati szereplők büntetőeljárásokat próbáltak volna befolyásolni.

Ez azt jelenti, hogy az infláció miatt öt év alatt 50 százalékkal csökkent a végrehajtói díjak reálértéke, miközben a közjegyzői díjak három alkalommal is emelkedtek – közölte Nagy László.

Az elnök cáfolta, hogy a magyar rendszer egyedi. Mint mondta, a magyarral megegyező önálló bírósági végrehajtói rendszer működik az uniós tagállamok 60 százalékában, a többi között Franciaországban, Belgiumban, Csehországban, Szlovákiában és Portugáliában.

Felhívta a figyelmet arra: a végrehajtási szakban úgy nőhet jóval 100 ezer forint fölé egy 30 ezer forintos közüzemi tartozás, hogy arra a végrehajtóknak járó díjon felül rárakódik a közjegyzői-, az ügyvédi- és a bírósági díj, az illetékek és a kamatok.

Ezek a díjak abban az esetben is terhelnék a végrehajtói eljárásokat, ha a jelenlegi rendszer helyett egy bírósági tisztviselők által működtetett nonprofit rendszer lépne érvénybe.

Egyébként ilyen működik például Ausztriában, vagy Németországban.

A hatóság csupán azzal tudta mérsékelni az adósok terheit, hogy a végrehajtói díjakat az infláció ellenére sem növelte, a többi tételre nincs befolyásuk – válaszolta Toroczkai Lászlónak (Mi Hazánk), a bizottság elnökének kérdésére válaszolva Nagy László.

Mint elmondta: amikor 2024 márciusában átvette a hatóság irányítását az ellenőrzések alkalmával tapasztalt típushibák alapján további szigorításokat vezettek be. A korábbi 4 éves ciklus helyett bevezették a végrehajtók tevékenységének 3 évenkénti vizsgálatát, a pénzkezelési szabályok szigorítását és például a tartásdíj-tartozás behajtások soron kívüliségének biztosítását.

Ugyanakkor maga a hatóság elnöke is dönthetett önállóan a végrehajtói jogviszony megszüntetéséről, miközben az igazságügyi tárca felügyelete alatt nem volt erre lehetőség. Ezzel a hatáskörrel öt végrehajtó esetében éltek is. Továbbá megszüntették azt a lehetőséget, hogy a számára kijelölt járásbíróságon túli ügyekben is eljárhassanak az egyes végrehajtók – sorolta.

Balla György (Fidesz) az ülésen megjegyezte, hogy a tőketartozásra rakódó díjak egy nonprofit rendszer esetén is megmaradnak, az pedig nem megoldás, hogy ezeket az adós helyett azok az adófizetők állják, akik tisztességesen befizetik a számláikat.

Erre reagálva Nagy László azt mondta: működtethetnek bármilyen szigorú rendszer a hatóság részéről, arra nincs garancia, hogy a szabályokat senki nem szegi meg.

Molnár Zoltán (Tisza) közölte: ők soha nem azt állították, hogy a magyarországihoz hasonló rendszer sehol nem működik. Csupán azt állították: olyan rendszer nem működik, ahová kormánytagok és rokonaik vannak bekötve és ők húznak hasznot a rendszer működéséből , majd azzal vádolta a hatóságot, hogy arcátlanul kiosztották a többi között az autópálya és a kaszinó koncessziót a „haveroknak”.

Nagy László a hatóság koncessziós tevékenységét érintő bírálatra válaszolva kijelentette:

az SZTFH egyetlen koncessziós jogosultságot sem osztott ki.

Hangsúlyozta: a hatóságnál 450 ember dolgozik, köztük nemzetközileg elismert szakemberek, ezért visszautasítja a munkájukat becsmérlő kijelentéseket és kikéri magának ezt a hangot.

Gyöngyösi István (Tisza) a végrehajtói kinevezésekről kérdezte a hatóság elnökét, aki hangsúlyozta: valamennyi kinevezés a pályázatokat elbíráló bizottság javaslatának megfelelően történt. Nagy László szerint egyetlen esetben sem merült fel olyan körülmény, amely miatt eredménytelenné kellett volna nyilvánítani a pályázatot.

A képviselő Földi Márton Levente végrehajtó kinevezését is szóvá tette, aki Földi László korábbi KDNP-s országgyűlési képviselő fia. Nagy László közölte: a kinevezéskor nem tudott a családi kapcsolatról, a pályázati dokumentumok pedig nem tartalmaznak a jelentkezők hozzátartozóira vonatkozó adatokat. Hozzátette: a kinevezés szabályszerűen történt.

A Schadl–Völner-ügyben érintett végrehajtókkal kapcsolatban Nagy László kijelentette: mindazok szolgálatát megszüntették, akiknek büntetőjogi felelősségét jogerősen megállapította a bíróság.

Toroczkai László arról is érdeklődött, vizsgálták-e azokat az eseteket, amikor végrehajtók közvetítők vagy hozzájuk kapcsolódó vállalkozások révén szerezhették meg az adósok vagyontárgyait. Nagy László válaszában közölte: egy ilyen esetre emlékszik, amelyben fegyelmi eljárást is kezdeményeztek.

A hatóság elnöke – aki felmondási idejét tölti az SZTFH élén – októberi lemondását az SZTFH működésének kormányzati felülvizsgálatával indokolta. Elmondta: a Magyar Közlönyből értesült az átvilágításról, amelyhez a hatóság adatokat szolgáltatott, a jelentés tartalmát azonban nem osztották meg velük, arról csak a sajtóból szerzett tudomást.

Azért döntött a lemondás mellett, mert ebben a helyzetben úgy vélte, személye akadálya lehet a hatóság további működésének – mondta a meghallgatáson Nagy László.

Az SZTFH szigorított

A Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatóságának (SZTFH) végrehajtási rendszert érintő szigorításairól beszélt a hatóság volt elnöke az Országgyűlés végrehajtási visszaéléseket feltáró vizsgálóbizottsága előtti meghallgatásán szerdán. Biró Marcell kijelentette:

a jelenlegi végrehajtási rendszer bevezetése óta eltelt 30 évben nem született annyi szigorítást jelentő intézkedés, soha nem bocsátottak el annyi szabályszegő végrehajtót, mint az elmúlt öt évben,

amióta a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága átvette a végrehajtói rendszer felügyeletét.

Közölte: kizárólag jogi diplomával rendelkező személyek számára tették lehetővé az önálló bírósági végrehajtói tevékenységet. Megszüntették mindazon végrehajtók megbízását, akik ezt a feltételt nem teljesítették. A határozatlan idejű kinevezések helyett bevezették a 7 éves, határozott időre szóló kinevezési rendszert, továbbá a bíróságok felhatalmazást kaptak arra, hogy a pénzkezeléssel összefüggő végrehajtási kifogás esetén pénzvisszafizetésre kötelezhessék a végrehajtókat.

Az elmúlt öt évben 50 fegyelmi feljelentés született végrehajtókkal szemben, ebből 27-et az SZTFH tett; 49 esetben a bíróság helyt adott a feljelentésnek, vagy a végrehajtó jogviszonya még az eljárás befejezése előtt megszűnt – tette hozzá Biró Marcell.

Elmondta: az SZTFH 2021. október 1-jén vette át a végrehajtói szervezetrendszer általános felügyeletét, valamint a magyar bírósági végrehajtói kar feletti törvényességi felügyeletet. Az volt a céljuk, hogy a végrehajtás legyen jogszerű, szakszerű és empatikus, ennek érdekében pedig önálló végrehajtói felügyeleti igazgatóságot alkottak.

A végrehajtók esetében az egyik legfontosabb elvárás, hogy a végrehajtásból befolyó pénzösszegeket átlátható módon, az adott ügyre visszavezethetően kell kezelniük, illetve a végrehajtás során nem számolhatnak fel olyan költségeket, amelyek indokolatlanok – mondta.

Háromnál több ilyen jogsértés nyomán megszüntették a végrehajtó jogviszonyát.

Ugyanakkor bevezették a kötelező szakmai továbbképzés rendszerét, és annak, aki nem gyűjti össze ezeken a szükséges számú kreditpontot, szintén megszűnik a végrehajtói jogviszonya.

Arról is beszámolt, hogy az SZTFH az elmúlt időszakban több mint kétezer panaszt vizsgált meg, továbbá maga is folyamatos ellenőrzéseket végez előre meghatározott éves ellenőrzési terv szerint, indokolt esetben pedig hatósági feljelentést tesz.

A feltárt szabálytalanságok, illetve a követelmények szigorítása nyomán az elmúlt 5 évben a végrehajtók több mint 40 százaléka kicserélődött, vagyis 86 új végrehajtó került kinevezésre ebben az időszakban - ismertette Biró Marcell.

Kérdésre válaszolva

a Schadl–Völner-üggyel kapcsolatban kijelentette: nem volt tudomása arról, hogy a botrány előtt titkosszolgálati megfigyelés folyt az érintettekkel szemben.

Az SZTFH létrehozását több speciális ágazat önálló felügyeletének szükségességével indokolta.

A végrehajtói kar hivatalvezetőjéről, Takács Katalinról elmondta: tudomása szerint a Schadl–Völner-ügyben tanúként hallgatták meg, ellene azonban nem indult büntetőeljárás, és szakmai kifogás sem merült fel a munkájával. Ezért szerinte nem lehetett jogszerűen eltávolítani.

Toroczkai László (Mi Hazánk), a bizottság elnöke több, a hivatalvezetővel kapcsolatban tett feljelentést is felsorolt, míg Balla György (Fidesz) az ártatlanság vélelmét hangsúlyozta.

Biró Marcell szerint a Schadl-ügy után áttekintették a végrehajtási rendszer működését, és átalakították a kinevezések, az ellenőrzések és a fegyelmi eljárások szabályait.

Kiss Máté Zsolt (Tisza) azt kérdezte, felülvizsgálták-e a végrehajtói kar korábbi jelentéseit. Biró Marcell hangsúlyozta: a beszámolók mögött konkrét ellenőrzések és fegyelmi eljárások álltak.

Molnár Zoltán (Tisza) kifogásolta, hogy a hatóság országgyűlési beszámolói a Schadl-ügyet nem említették. A volt hatósági elnök szerint a beszámolók a hatóság munkáját mutatták be, a végrehajtói kar belső működésébe pedig nem avatkozhattak be. Tisztújítást is csak az elnökség lemondása után kezdeményezhetett.

A korábban meghallgatott Kiss Ferenc végrehajtó ügyében közölte: 40 szabályszegést tártak fel, köztük jogtalanul felszámított díjakat. A végrehajtót a másodfokú fegyelmi tanács is elmarasztalta, megbízatása pedig megszűnt.

A végrehajtói díjazásról elmondta: 2021 óta nem történt díjemelés, a díjak reálértéke pedig jelentősen csökkent. Toroczkai László a kari költségátalány emelkedését kifogásolta, Biró Marcell pedig közölte: nem emlékszik arra, hogy ilyen emelésről döntött volna.

Az általános költségátalányról is vita alakult ki, miután Kiss Máté Zsolt felvetette, hogy annak 15 százaléka a hatósághoz került. Biró Marcell szerint az összeg a felügyeleti feladatokat szolgálta, Nacsa Lőrinc (KDNP) pedig emlékeztetett, a költségátalány 2001 óta létező jogintézmény.

A végrehajtói kar Szegedi úti ingatlanának értékesítéséről Biró Marcellnek nem volt tudomása.

Hozzátette: a kar évente könyvvizsgáló által ellenőrzött beszámolót küldött a hatóságnak. Az elektronikus árverési rendszert több informatikai vizsgálatnak vetették alá, kódját is újraírták.

Schadl György végrehajtói megbízatásának ügyét rendkívülinek nevezte. Közölte: a büntetőeljárás megindítása után felfüggesztették a végrehajtói szolgálatból, és fegyelmi eljárást kezdeményeztek vele szemben.

Biró Marcell a hatóság éléről történt 2024. márciusi távozását azzal indokolta, hogy felkérték a miniszterelnök nemzetbiztonsági főtanácsadójának. Kijelentette: a kormánytól nem kapott a végrehajtói ügyeket érintő iránymutatást, és arról sincs tudomása, hogy kormányzati szereplők büntetőeljárásokat próbáltak volna befolyásolni.

Címlapról ajánljuk

Fenomenális hatást ért el az Alzheimer-kórnál a kísérleti szer

Egy új, kísérleti Alzheimer-szer csaknem felére csökkentette a betegek szellemi hanyatlásának ütemét egy klinikai vizsgálatban. A gyógyszert évente mindössze kétszer kell beadni, és a kutatók szerint nemcsak lassítja a betegség előrehaladását, hanem az agyban felhalmozódó, idegsejteket károsító fehérjelerakódásokat is képes csökkenteni.
inforadio
ARÉNA
2026.11.23. hétfő, 18:00
Gyurkó Szilvia
a Szociális és Családügyi Minisztérium gyermekjogi és gyermekvédelmi államtitkára
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×