Infostart.hu
eur:
361.29
usd:
308.81
bux:
135935.1
2026. május 6. szerda Frida, Ivett

"Ha az éghajlat egy kapitalista bank lenne, már rég megmentették volna"

Két nappal azelőtt, hogy az állam- és kormányfők is megérkeznének a koppenhágai klímacsúcsra, még mindig nincs közös álláspont az üvegházhatású gázok emissziójának csökkentéséről. A tárgyalásokat a napirendről folytatott vita, és néhány ország keménykedő magatartása fékezte. Afrika viszont engedett a Nyugatnak. Mindeközben az utcákon a tüntetők ismét összecsaptak a rendőrökkel.

Maximum 2 fokos hőmérsékletemelkedés, avagy 450 per millió részecske üvegházhatású gáz az atmoszférában - az ENSZ Kormányközi Bizottsága szerint ezek azok a számok, amelyek betartásával elkerülhetőek lennének a klímaváltozás legsúlyosabb hatásai. A Nemzetközi Energiahivatal szerint a cél tartható lenne, ha a klímacsúcson résztvevők feljebb tornásznák vállalásaikat: az Egyesült Államoknak a jelenlegi 4-ről 18, az EU-nak 20-ról 27, Kínának pedig 47 százalékra kellene emelnie ígéretét arról, hogy mennyivel csökkenti az üvegházi gázemissziót.

Csakhogy Koppenhágában pár nappal a konferencia vége előtt nem a megállapodás irányába haladnak a dolgok. Még a klímaharcban élenjáró EU is bekeményített, és azt mondja, egyoldalúan nem fog áldozatot hozni. Obama amerikai elnök kezét megköti a Kongresszus késlekedése, bár a Koppenhágába menesztett korábbi demokrata elnökjelölt, Kerry szenátor azt mondta: áprilisra meglesz a klímatörvény. A kormányzó demokraták között sincs azonban olyan politikus, aki ki merne állni például Nyugat-Virginia állam népe elé és azt mondani: bezárják a szénbányákat, mert azok gyorsítják a klímaváltozást.

Közben a koppenhágai pódiumon Hugo Chavez venezuelai elnök ostorozta a Nyugatot, és azt mondta: ha az éghajlat kapitalista bank lenne, már rég megmentették volna.

Az alkura némi reményt az adott, hogy a klímaváltozás által különösen sújtott afrikai államok csoportja - ők csak az emisszió 3 százalékát produkálják, de itt él a Föld lakosságának 13 százaléka - engedményt tett a Nyugatnak. Az 52 ország korábban évi 400 milliárd dollárt akart úgymond azért, mert a főként a Nyugat által produkált klímaváltozás károkat okoz neki. Most azonban beéri majd 100 milliárddal.

Körvonalazódik a megegyezés arról is, hogy a nagy kibocsátók pénzt adnának a szegényebb államoknak a szén-dioxidot megkötő erdők és lápok megtartására.

A konferencia azonban azt is megmutatta, mennyire nehéz egy ilyen összetett témakörről folyó nemzetközi tanácskozáson még csak meghatározni is a napirendet. Az amerikai delegáció például sérelmezte az egyik szövegtervezetben a "kell" szót, és helyette a "kellene" szót akarja. A G77-es fejlődő csoport Kínával együtt viszont azért keménykedett, mert kész tervezeteket adnak nekik elfogadásra - és ezzel úgymond kihagyják őket az szöveg megfogalmazásából.

Rutinos tárgyalók azt mondják: a pókerjátszmára emlékeztető feszültség része az ilyen tanácskozásoknak, és változhat a helyzet, amikor pénteken megérkeznek a politikai nagyágyúk: Barack Obama amerikai elnök és Wen Csiapao kínai miniszterelnök.

Közben a koppenhágai Bella Center előtt a rohamrendőrség könnygázzal és gumibotokkal oszlatta a tüntetőket, akik meg akarták rohanni a tárgyalások színhelyét.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Húsz év után BL-döntős az Arsenal

Húsz év után BL-döntős az Arsenal

Bukayo Saka góljával az Arsenal 1–0-ra legyőzte az Atlético Madridot, s ezzel, – mivel az első mérkőzés 1–1-re végződött –, 2006 óta először, bejutott a Bajnokok Ligája döntőjébe, amelyet a budapesti Puskás Arénában rendeznek május 20-án.

Fodor Gábor: Orbán Viktorral vagy nélküle folytatja a Fidesz?

Fodor Gábor szerint azzal a paradox helyzettel kell szembenéznie a Fidesznek, hogy egyrészt Orbán Viktor a párt összetartó ereje, másfelől ő a vereség első számú felelőse – erről beszélt az InfoRádió Aréna című műsorában a Közép-európai Rendszerváltást Kutató Intézet vezetője.
inforadio
ARÉNA
2026.05.06. szerda, 18:00
Pósfai Mihály
Széchenyi-díjas geológus, az MTA új elnöke
Emelkedéssel zártak az amerikai tőzsdék

Emelkedéssel zártak az amerikai tőzsdék

Nem indult jól a hét a világ tőkepiacain, a vezető amerikai és európai részvényindexek is estek hétfőn, miután a Hormuzi-szorosnál újra nő a feszültség az Egyesült Államok és Irán között. Kedden az ázsiai tőzsdék is jellemzően estek, miközben több fontos részvénypiac, így a japán, a kínai és a dél-koreai is zárva volt. Az európai részvénypiacok kedden mérsékelt emelkedéssel nyitottak, aztán nap közben egyre jobb lett a hangulat, és a nyitás után az amerikai piacok is felfelé vették az irányt. A befektetők az iráni eseményeken túl a vállalati gyorsjelentésekre is figyelnek. Hasonló témákról is szó lesz következő befektetési konferenciánkon, május 12-én jön a Portfolio Investment Day 2026. Ne hagyja ki az év egyik legizgalmasabb befektetési eseményét! Jelentkezés itt.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×