Tudomány

A legújabb vizsgálatok alapján a hangosan horkolóknál nagyobb eséllyel alakul ki infarktus, agyvérzés, és a magas vérnyomás is gyakoribb a körükben - számolt be az InfoRádióban Novák Márta szomnológus, a Semmelweis Egyetem és a kanadai Torontói Egyetem kutatója.

Mintegy öt milliméter nagyságú mesterséges méhet fejlesztettek ki brit tudósok, amelyben a lombikban megtermékenyített petesejtek az első néhány napjukat tölthetik a laboratóriumi körülmények helyett. A kis kapszulát ugyanis azonnal visszaültetik az anya testébe, növelve így a pici embriók életesélyeit.

Hiába tartja azt a mondás, hogy alkoholba fojtják a bút, a tokiói egyetem kutatói kimutatták, hogy a szesz csak elnyújtja a bánatot.

A depresszió ellen használt gyógyszerek nem érnek többet a placebónál - derült ki a héten. Ám lehet, hogy nincs is szükség a depresszió kezelésére, egyre több bizonyíték szól ugyanis amellett, hogy a lehangoltság akár jó is lehet.

Szakmailag indokolhatatlan, hogy a kormány titkosította, mekkora a magyar készlet a világjárványban bevethető antivirális szerekből - mondta az InfoRádiónak a Nemzeti Pandémiás Bizottság vezetője.

Magyarország egy lépéssel közelebb került ahhoz, hogy ne Svédországban vagy Spanyolországban, hanem Debrecenben épülhessen meg az Európai Unió tudományos óriásberuházása, az Európai Neutronkutató Központ - jelentette ki az InfoRádióban a Magyar Tudományos Akadémia Szilárdtestfizikai és Optikai Kutatóintézetének osztályvezetője.

Rengeteg olyan betegség van, amelyet az orvosok egyetlen gyógyszer felírásával kúrálni tudnak. Sokat tudunk a betegségekről, de még többet nem. Vannak például olyan kórok, amelyekkel változatlanul nem tudnak mit kezdeni az orvosok. Közülük a tíz legtitokzatosabbat szedte össze a LiveScience.

A maják esőistennek felajánlott emberáldozatai haláluk előtt a szó szoros értelmében megkékültek, ugyanis kék festékkel ékesítették őket, mielőtt belökték volna a víznyelőbe.

Finn és amerikai tudósok arról számoltak be, hogy megtalálták azt a növényi gént, amely a szabályozza az élőlény által elnyelt szén-dioxid és a kibocsátott vízgőz mennyiségét. A felfedezés segíthet szárazságtűrő növények létrehozásában, és az éghajlatváltozás hatásának mérséklésében.

Olyan gyógyszert dolgoztak ki brit kutatók, amelynek segítségével több ezer fiatal nőt meg lehet védeni a mellráktól. Azoknál, akiknek a családjában gyakran előfordul a betegség, a gyógyszer a kutatók szerint valóságos "vakcinaként" működik majd, és megakadályozza a kór kialakulását.

A Hold déli sarkvidéke sokkal változatosabb felszínű, mint ahogyan azt korábban gondolták, így nehezebb lehet a leszállás a jövőbeli missziók céljaként kiszemelt területen.

A szemlencse vizsgálatára épülő új kormeghatározási módszert dolgoztak ki dán kutatók, amely segítheti az igazságügyi orvosszakértők munkáját a holttestek azonosításában.

Március 10-én érkezik Budapestre Gyima, egy mamutborjú múmiája, amelyet 1977-ben találtak Szibériában. A Magyar Természettudományi Múzeum igazgatója az InfoRádiónak elmondta: a mamutborjút áprilistól a Jégkorszak című kiállításon lehet megtekinteni.

A diákok tíz százalékánál a rövid távú memória károsodása okozza, hogy gyengébb eredményeket érnek el az iskolában.

Nemzetközi robotháború felé tart a világ - figyelmeztet egy brit kutató, aki szerint a legtöbb helyen olyan szerkezeteken dolgoznak, amelyek képesek önállóan dönteni, és ha kell, gyilkolni is.

Egyetlen hajszálból megállapítható egy amerikai kutatók által kifejlesztettúj eszközzel, hogy tulajdonosa az Egyesült Államokban hol él, vagy élt. A megoldás kulcsa az ivóvízben található izotópok mennyisége, amely területenként eltérő és nyomot hagy az emberi hajban.

Pontosan kiszámolták a kutatók, mikor és hogyan pusztul el a Föld. A jó hír, hogy erre még legalább 7,6 milliárd évig nem kerül sor. A rossz hír pedig az, hogy az élet ennél sokkal hamarabb megszűnik bolygónkon.

Az eddig ismert legnagyobb tengeri hüllő megkövesedett csontjait ásták ki egy északi-sarki szigeten norvég régészek.

Megdöbbentő eredményt hozott az Egészségügyi Világszervezet (WHO) új kutatása: minden eddiginél több az olyan beteg, aki a gyógyszereknek ellenálló tuberkolózis baktériumtól fertőződött meg.

A tücsök, a hernyó és a lárva tele van proteinnel és ásványi anyagokkal, így jelentős élelemforrásul szolgálhat aszály vagy egyéb természeti katasztrófa idején - állítják a kutatók. Az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) Thaiföldön tartott ülésén a résztvevők is kipróbálták a rovardiétát.