Tudomány

Drónnal mentek a tó fölé.

A mindössze tizennyolc éves ír diák olyan növényi alapú, biológiailag lebomló műanyagot fejlesztett ki, ami a többi, már a környezetben lévő mikroműanyag lebomlását is elősegíti.

A NASA és az IBM mérnökei egy nyílt forráskódú mesterséges intelligenciát fejlesztettek, ami segíthet alaposabban megismerni a Hold felszínét.

Lemondott az amerikai Anthropic mesterségesintelligencia-fejlesztő vállalatnál betöltött állásáról Jacob Coxon brit kutató, aki szerint az MI vezető fejlesztői felelőtlenül járnak el, és a technológia akár az emberiség pusztulásához is vezethet.

A nyiroködéma az esetek többségében egy életre szóló, nem gyógyítható betegség, amely folyamatos terápiát igényel. Csakhogy a nem megfelelő, szakszerűtlen kezelés súlyos problémákat, sebeket is okozhat.

Növeli a biztonsági frissítések kiadását a Google, így a jövőben az eddiginél gyakrabban kap majd ilyen csomagot a Chrome böngésző.

Ígéretes eredményeket hozott egy mesterséges intelligencia segítségével fejlesztett gyógyszer első, embereken végzett vizsgálata.

Az új eljárás során az agyban keresik meg, hol és hogyan jelentkeznek a fájdalomjelek, és ezeket igyekeznek kiiktatni.

A gyermekkori cukorbetegség ellátásának családokra nehezedő terheit vizsgálták a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) kutatói, az általuk kidolgozott módszer szerint ezek magasabbak lehetnek a korábban becsültnél, mert figyelembe veszik a kezelés elvégzéséhez szükséges háztartási munkát.

Statisztikailag is kimutatható, hogy nő a halálozások száma a rendkívüli hőségben – derült ki az InfoRádió Aréna című műsorából, amelynek vendége volt Kis Anna éghajlatkutató, a földtudományok doktora, az ELTE Meteorológiai Tanszék tudományos munkatársa és Szabó Péter éghajlatkutató, az ELTE Meteorológiai Tanszék doktorandusza.

Új-Zéland gyógyszerhatósága, a Medsafe engedélyezte az ecstasy (MDMA) pszichoterápiával kombinált alkalmazását a poszttraumás stressz zavar (PTSD) kezelésére. A korábban elsősorban partidrogként használt szer ilyen célú alkalmazását Ausztrália után másodikként engedélyezték a világon.

A Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság munkatársai hőkamerás drón segítségével követték figyelemmel egy rejtőzködő fekete gólyapár teljes költési időszakát a tavaszi fészekkereséstől a fióka nyári kirepüléséig. A természetvédelmi szakemberek a faj védelme érdekében a fészek pontos helyét nem hozták nyilvánosságra, mivel a fekete gólya a fehér gólyával ellentétben emberkerülő, magányos életmódot folytat.

Négyszázhatvan éve, 1566. szeptember 8-án halt hősi halált a török által egy hónapja ostromlott, rommá lőtt Szigetvárból kirohanó védők élén Zrínyi Miklós gróf.

A német Isar Aerospace vállalat szombaton bejelentette, hogy Norvégiából indított rakétát és állított pályára.

Japán kutatók harminc évvel ezelőtt több ezer embert kérdeztek meg arról, hogy szerintük milyen hosszú életet fognak élni. Mostanra elkezdett kiderülni, mennyire voltak pontosak az akkori becslések.

Az Eötvös Loránd Tudományegyetem adhat otthont a Kármán Tódor Űrtudományi Misszióvezérelt Nemzeti Laboratóriumnak, a projekt vezetője pedig arról beszélt az InfoRádióban, hogy Magyarország akár komoly tényezővé is válhat a miniatűr műholdak gyártásában.

A globális felmelegedés mellett Európa még az átlagosnál is jobban melegszik, méghozzá megállíthatatlanul, az 1980-as évek óta – derült ki az InfoRádió Aréna című műsorából, amelynek vendége volt Kis Anna éghajlatkutató, a földtudományok doktora, az ELTE Meteorológiai Tanszék tudományos munkatársa és Szabó Péter éghajlatkutató, az ELTE Meteorológiai Tanszék doktorandusza, akik a miértekről is részletesen szóltak.

Kész a filléres kütyü, amivel bárki kiszúrhatja a rejtett kamerákat.

Az IgNobel-díj voltaképpen a klasszikus Nobel-díj paródiája, azonban van tudományos értéke, még ha olyan kutatásoknak is adják, amik sose nyernének rendes Nobelt.

Bár a hőkupola-jelenség valóban létezik, nem lehet minden hőhullámot így nevezni – derült ki az InfoRádió Aréna című műsorából, amelynek vendége volt Kis Anna éghajlatkutató, a földtudományok doktora, az ELTE Meteorológiai Tanszék tudományos munkatársa és Szabó Péter éghajlatkutató, az ELTE Meteorológiai Tanszék doktorandusza.