Tudomány

Különleges, új képességeket figyeltek meg természettudósok néhány borneói orangutánnál: a főemlősök átúszták a folyót, hogy hozzájussanak kedvenc gyümölcseikhez, és eszközt használva próbáltak halat fogni.

Spanyol onkológusok bíznak abban, hogy 5-10 éven belül meg lehet nyerni a rák elleni harcot, mert addigra ismerni fogják azokat a mechanizmusokat, amelyek révén őssejtek indulnak el az elsődleges daganatokból, hogy idővel más szervekben letelepedve áttétet okozzanak.

Egyiptomi régészek még az idén feltárnak egy kétezer éves temetkezési helyet, amely a feltételezések szerint Kleopátra és Antonius maradványait őrzi. A terveket Zahi Havvasz, az egyiptomi Legfelsőbb Régészeti Tanács vezetője az ókori fáraóknak szentelt kairói konferencia sajtótájékoztatóján ismertette.

A látássérült emberek ezrei reménykedhetnek a gyógyulásban, egy génterápia ugyanis segíthet nekik visszanyerni a látásukat. Az eljárást egy angol tinédzseren már sikeresen alkalmazták.

A korai csontritkulás összefüggésbe hozható egyes ráktípusok emelkedett kockázatával, míg késői megjelenése más tumorok csökkent valószínűségét jelentheti - jelzi amerikai kutatók tanulmánya az International Journal of Cancer szaklapban.

Az anyai ölelés a kisbabák természetes fájdalomcsillapítója - állítják kutatásaik eredményére hivatkozva kanadai tudósok. A koraszülöttek ugyanis még a fájdalmas orvosi beavatkozást is jobban viselik, ha közben a bőrük hozzáér az édesanyjukéhoz.

A legújabb amerikai kutatások szerint az ózonpajzs jelentős része megsemmisül, ha az éghajlatváltozás megfékezése érdekében nagy mennyiségű ként juttatnak a légkörbe.

Emberi donortól származó vállízületet ültettek be egy veterán súlyemelő szervezetébe Olaszországban. Ez volt az első ilyen jellegű beavatkozás a világon.

A rákkutatásban, a terroristák elfogásában és a világjárványok terjedésének feltérképezésében játszhat döntő szerepet a hálózatkutatás. A tudományág egyik legismertebb amerikai kutatója az erdélyi származású Barabási Albert-László, a Harvard Egyetem professzora. A Nobel-díjra esélyes kutató "Behálózva" című könyve második kiadásának bemutatójára érkezett Magyarországra, és az Ybl Klubban tartott előadást.

Egyedülálló szegedi lelet bizonyítja, hogy nem Kolumbusz Kristóf hurcolta be a szifiliszt Európába. Az orvostörténeti szenzációt egy középkori szegedi örömlány koponyája szolgáltatta, ami a várásatáson került elő - írja a Délmagyar.

Az amerikai felsőház ellenszavazat nélkül úgy döntött, hogy a munkaadók és az egészségbiztosítók nem férhetnek hozzá az emberek genetikai adataihoz. Magyarországon az Országgyűlés napokon belül elfogadja a humángenetikai adatok védelméről, valamint a genetikai vizsgálatok és kutatások szabályairól szóló törvényt - emlékeztetett a téma kapcsán Falus András professzor, a Semmelweis Egyetem Genetikai Intézetének igazgatója.

A Föld körül keringő Hubble űrteleszkóp fantasztikus képeket küldött arról, hogyan ütköznek egymásnak a galaxisok. A galaktikus tömegkarambolok látványa még a csillagászokat is elkápráztatta.

A nőknek minden hónapban kellemetlen napokat szerez a menstruáció, de hamarosan megéri majd a szenvedés - japán tudósok ugyanis azt állítják, hogy a menstruációs vér segíthet a károsodott szív gyógyításában.

Bár félelmetes volt a kinézete, a Tyrannosaurus rex nem volt több mint egy "nagyra nőtt csirke" - állítják amerikai kutatók, akik a fosszíliákban talált fehérje elemzésével újabb bizonyítékot találtak arra, hogy a dinoszauruszokból fejlődtek ki a madarak.

A kutatók egy lépéssel közelebb kerültek ahhoz, hogy laboratóriumi körülmények között működőképes, beültetésre kész szívszövetet hozzanak létre.

Egy anyai ölelés fájdalomcsillapítóként hat a csecsemőkre. A szeretgetés különösen fontos a koraszülöttek számára.

Nagy-Britanniában első alkalommal juttattak őssejteket olyan betegek szervezetébe, akik néhány órával korábban szívinfarktust kaptak. A kísérlet megmutathatja, hogy jelenlegi fejlettségi szintjén mennyit várhat az orvostudomány az őssejtterápiától.

A kihalás szélére került az emberiség mintegy hetvenezer évvel ezelőtt - állítja egy új humángenetikai tanulmány, amely az Amerikai Journal of Human Genetics című folyóiratban jelent meg. A vizsgálatok szerint ebben az időben a teljes populáció mindössze kétezer főre apadt azelőtt, hogy a korai kőkorszakban aztán fokozatosan ismét gyarapodni kezdett.

A napfolttevékenység nem kezdődött újra tavaly március óta, amikor rekord gyenge szintre süllyedt, emiatt a tudósok egyre jobban aggódnak, hogy a Földet a felmelegedés helyett inkább egy új jégkorszak fenyegeti.

Vízimport, szárazság, porosodó városok, hőség - világszerte érezteti hatását és súlyos következményekkel jár a globális felmelegedés, amely emberéleteket is követelt és szétzilálhatja az országok gazdaságait. Egyelőre Dél-Európa, India és Kanada szenvedte meg leginkább a változásokat.