Tudomány

Azt mindenki képes megállapítani ismerőse, családtagja hangjából, ha bal lábbal kelt fel, a mesterséges intelligencia és a statisztika tudománya viszont ennél többre is képes. Akár súlyos betegségeket is ki lehet szűrni néhány elhangzott mondat alapján – közölte az InfoRádió Szigma – a holnap világa című magazinjában a beszédakusztikus, az MTA doktora. Vicsi Klára elárulta, tartanak is tőle a rokonai.

Oxigénnel dúsított, lúgosított, savasított, mágneses térrel kezelt vizek – csupa olyan dolog, amelytől használói csodát várnak, ám a kémikus szemével nézve egyik sem csodaszer, sőt, van olyan is, amely kifejezetten ártalmas lehet. Fábián István, a Debreceni Egyetem tanszékvezető tanára a Szigma – A holnap világa című műsorban egy városi legendát is megcáfolt.

Ha nincsen elegendő víz és élelmiszer, akkor a társadalmi béke is veszélybe kerül. – hívta fel a figyelmet Áder János köztársasági elnök az idén Jordániában megrendezett Tudomány Világfórumának megnyitóján. A találkozón az MTA elnöke is felszólalt. Lovász László úgy fogalmazott: nem elég elemezni a nyugtalanító folyamatokat, hanem tudományos felfedezésekre és erre alapozott technológiai fejlődésre van szükség a globális problémák kezelésére.

A hellenisztikus korszakból származó, nagyjából 2300 éves tornacsarnok maradványait tárták fel a régészek Kairó közelében - jelentette be az egyiptomi régészeti minisztérium.

Szinte minden országot érint a globális táplálkozási válság.

A fiatal hím gyapjas mamutok gyakrabban jártak egyedül, keveredtek kockázatos helyzetekbe, ezért maradt fenn a természetben több fosszíliájuk, mint nőstény fajtársaiknak.

A Földet a Nap UV-sugárzásától védő ózonrétegen az Antarktisz felett keletkezett lyuk 1988 óta nem látott méretűre zsugorodott - közölte az amerikai űrkutatási hivatal (NASA).

Mágneses Nulltér Laboratórium alapkövét tették le Fertőbozon. Az MTA Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont, valamint a MTA Wigner Fizikai Kutatóközpont által elnyert 435 millió forintos uniós pályázatnak köszönhetően egyebek mellett űrtechnikai és idegtudományi kutatásokat segíthet az új laboratórium.

Hatalmas titkos kamrát talált egy nemzetközi tudóscsoport a gízai nagy piramisban. Felfedezésükről a Nature című tudományos folyóiratban adtak hírt.

A Magyar Tudományos Akadémia a világ tudományos élvonalának eredményeit, a magyar kutatók által feltárt tényeket kínálja mindenki számára a Magyar Tudomány Ünnepén. A november 3-a és november 30-a között látogatható előadásokról és az esemény küldetéséről Lovász László, az MTA elnöke beszélt az InfoRádió Szigma - A holnap világa című magazinjában.

Eddig soha sem figyelt meg az emberiség olyan égitestet, amely a Naprendszeren kívülről érkezett. Most a NASA égbolttérképező programja fedezte fel az A/2017 U1 néven regisztrált utazót, amely a Föld mellett elhaladva száguldott végig a Naprendszerünkön. Ez a 200-300 méter átmérőjű, vöröses kődarab az eddig megfigyelt egyik leggyorsabban mozgó égitest.

Máris jelentős hatásai vannak a klímaváltozásnak az emberiség egészségére - állapították meg az Egészségügyi Világszervezet és a világ 26 kutatóintézetének és egyetemének szakemberei a The Lancet című orvostudományi folyóiratban közzétett tanulmányukban.

Hetvennyolc dokumentum, köztük az első Auschwitz-per iratai, az Indiai-óceánon történt cunami dokumentumai és a Dag Hammarskjöld-gyűjtemény került fel az ENSZ Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezetének (UNESCO) világemlékezet listájára.

Egy lehetséges hetedik ízt azonosítottak ausztrál kutatók. Most azt vizsgálják, mindez hogyan hat az életminőségünkre.

A mai Magyarország területén élhetett tízmillió évvel ezelőtt és modernkori leszármazottjaihoz hasonló életmódot folytathatott az óriáspandák első őse - állítják kutatók, akik szerint eredményeik egyrészt azt sugallják, hogy a bambuszrágcsálás gyakorlata végigkísérte a pandák evolúcióját, másrészt újabb bizonyítékokkal szolgálnak arra, hogy a pandák nem Ázsiából, hanem Európából származnak.

Több mint kétmillióan voltak kíváncsiak egy hét alatt Stephen Hawking elméleti fizikus 1965-ben készült doktori értekezésére, amelyet a tudós ingyen tett hozzáférhetővé - számolt be róla a hétvégén BBC News.

Mosómedveszerű mintázatot és álarcot viselt egy 130 millió éve élt dinoszaurusz. A szőrt nem, ellenben több helyen tollat viselő Sinosauropteryx különleges mintázatával rejtőzött el ellenségei elől.

Kutatás bizonyította, hogy többet vásárolnak azok, akik szomorúak, mint azok, akik épp boldogook. A "legköltségesebb" azonban a stresszes állapot.

A Brazília keleti partján húzódó atlanti esőerdőből került elő egy a tudomány számára eddig ismeretlen levelibékafaj. A felfedező expedíciót és az új faj leírását Vörös Judit, a Magyar Természettudományi Múzeum Kétéltű- és Hüllőgyűjteményének kutatója vezette.