eur:
409.43
usd:
374.83
bux:
74343.85
2024. november 5. kedd Imre
Nyitókép: Pixabay.com

Hamarosan felfedezhetik a bolygónkon kívüli életet

Az exobolygók légkörét vizsgálja majd az Európai Űrügynökség a napokban jóváhagyott legújabb missziója, az ARIEL. A projektben magyar tudósok is dolgoznak majd – mondta az InfoRádió Szigma - A holnap világa című magazinműsorában Szabó Róbert, az MTA Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont kutatócsoport-vezetője.

„Az ARIEL abban hoz újat, hogy megpróbálunk már felfedezett távoli exobolygókról még többet megtudni, különösképpen pedig ezeknek a légköréről” – mondta a szakértő.

A világűr megismeréséhez fontos információ, hogy milyen a távoli bolygók légköre, ha egyáltalán van

– Szabó Róbert elmondása szerint általában van, főleg a gázóriásoknak. Eddig keveset tudtunk arról, hogy milyen folyamatok mennek végbe, milyen kémiai elemek találhatók, milyenek a fizikai-kémiai állapotok uralkodnak egy ilyen bolygó légkörében.

Az ARIEL kimondottan exobolygó exolygók légkörének vizsgálatára épített űrtávcső. Az eszköz egy spektográf, ami színeire bontja a csillagról és annak légköréből érkező fényt. „Viszonylag rövid időn belül – néhány évtizeden belül akár –

felfedezhetünk olyan bolygókat, amik életet hordoznak, és erről meg tudunk bizonyosodni”

– hangsúlyozta az MTA Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont kutatócsoport-vezetője, aki hozzátette, nem feltétlenül földönkívüliekre, intelligens lényekre kell gondolni, inkább növényekre, baktériumokra, általunk ismert vagy akár ismeretlen élőlényekre. „Ha van például egy zöld növényzet, egy dús növényzet, annak a bolygó légkörére is kimutatható nyoma van” – emelte ki.

Az MTA Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpontjában nagy hagyománya van a távcsöves missziókban történő részvételének, infravörös távcsövek kalibrációban és tesztelésében is régóta részt vesznek az intézet munkatársai. „Ezt a szaktudást ajánlottuk fel az ARIEL esetében is” – jegyezte meg Szabó Róbert. Ugyanis egy infravörös tartományban működő spektográfról van szó, amely nem a látható fényben analizálja a távoli bolygókról érkező fényt.

A beszélgetést teljes hosszában meghallgathatják csütörtök este hét órától itt, az InfoRádióban.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk

Horn Gábor: a tendenciák alapján az amerikai elnökválasztáshoz hasonló párharc lehet itthon is 2026-ban

A Republikon Intézet legfrissebb közvélemény-kutatása szerint a Fidesz-KDNP 37, míg a Tisza Párt 36 százalékon áll a biztos pártválasztók között. A mostani felmérés alapján még a Mi Hazánk és a DK jutna be a parlamentbe, ha most vasárnap tartanák a választásokat. A Republikon Alapítvány kuratóriumi elnöke az InfoRádióban elmondta: ha Orbán Viktor–Magyar Péter kérdéssé szűkül le a választás bő másfél év múlva, a többi párt nagyon nehéz helyzetbe kerülhet.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.06. szerda, 18:00
Csizmazia Gábor
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Eötvös József Kutatóközpont Amerika Kutatóintézetének tudományos munkatársa
Amerikai elnökválasztás 2024: ma eldől Trump és Harris küzdelme, de egyre több a probléma

Amerikai elnökválasztás 2024: ma eldől Trump és Harris küzdelme, de egyre több a probléma

A mai nappal pont kerül a számtalan váratlan fordulatot hozó 2024-es amerikai választási kampány végére, és eldől, hogy az Egyesült Államok következő elnökét Donald Trumpnak vagy Kamala Harrisnek fogják hívni. A küzdelem rendkívül szorosnak ígérkezik: a billegő államokban és az országos pollokban is fej-fej mellett vannak a jelöltek. Az első, Dixville Notchból érkező eredmény döntetlen is lett. Ideális esetben holnap reggelre lehet már látni, ki lesz a következő elnök, de nem teljesen kizárható, hogy ismét kell néhány napot várnunk. Közben a választás folyamatát vihar, áradás, technikai problémák és bombafenyegetések hátráltatják. A legfrissebb fejleményekről és választási eredményekről szóló percről-percre tudósításunkat alább követhetik.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×