„Az ARIEL abban hoz újat, hogy megpróbálunk már felfedezett távoli exobolygókról még többet megtudni, különösképpen pedig ezeknek a légköréről” – mondta a szakértő.
A világűr megismeréséhez fontos információ, hogy milyen a távoli bolygók légköre, ha egyáltalán van
– Szabó Róbert elmondása szerint általában van, főleg a gázóriásoknak. Eddig keveset tudtunk arról, hogy milyen folyamatok mennek végbe, milyen kémiai elemek találhatók, milyenek a fizikai-kémiai állapotok uralkodnak egy ilyen bolygó légkörében.
Az ARIEL kimondottan exobolygó exolygók légkörének vizsgálatára épített űrtávcső. Az eszköz egy spektográf, ami színeire bontja a csillagról és annak légköréből érkező fényt. „Viszonylag rövid időn belül – néhány évtizeden belül akár –
felfedezhetünk olyan bolygókat, amik életet hordoznak, és erről meg tudunk bizonyosodni”
– hangsúlyozta az MTA Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont kutatócsoport-vezetője, aki hozzátette, nem feltétlenül földönkívüliekre, intelligens lényekre kell gondolni, inkább növényekre, baktériumokra, általunk ismert vagy akár ismeretlen élőlényekre. „Ha van például egy zöld növényzet, egy dús növényzet, annak a bolygó légkörére is kimutatható nyoma van” – emelte ki.
Az MTA Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpontjában nagy hagyománya van a távcsöves missziókban történő részvételének, infravörös távcsövek kalibrációban és tesztelésében is régóta részt vesznek az intézet munkatársai. „Ezt a szaktudást ajánlottuk fel az ARIEL esetében is” – jegyezte meg Szabó Róbert. Ugyanis egy infravörös tartományban működő spektográfról van szó, amely nem a látható fényben analizálja a távoli bolygókról érkező fényt.
A beszélgetést teljes hosszában meghallgathatják csütörtök este hét órától itt, az InfoRádióban.