eur:
411.74
usd:
395.54
bux:
79551.8
2024. november 22. péntek Cecília
Nyitókép: Pixabay.com

Hamarosan felfedezhetik a bolygónkon kívüli életet

Az exobolygók légkörét vizsgálja majd az Európai Űrügynökség a napokban jóváhagyott legújabb missziója, az ARIEL. A projektben magyar tudósok is dolgoznak majd – mondta az InfoRádió Szigma - A holnap világa című magazinműsorában Szabó Róbert, az MTA Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont kutatócsoport-vezetője.

„Az ARIEL abban hoz újat, hogy megpróbálunk már felfedezett távoli exobolygókról még többet megtudni, különösképpen pedig ezeknek a légköréről” – mondta a szakértő.

A világűr megismeréséhez fontos információ, hogy milyen a távoli bolygók légköre, ha egyáltalán van

– Szabó Róbert elmondása szerint általában van, főleg a gázóriásoknak. Eddig keveset tudtunk arról, hogy milyen folyamatok mennek végbe, milyen kémiai elemek találhatók, milyenek a fizikai-kémiai állapotok uralkodnak egy ilyen bolygó légkörében.

Az ARIEL kimondottan exobolygó exolygók légkörének vizsgálatára épített űrtávcső. Az eszköz egy spektográf, ami színeire bontja a csillagról és annak légköréből érkező fényt. „Viszonylag rövid időn belül – néhány évtizeden belül akár –

felfedezhetünk olyan bolygókat, amik életet hordoznak, és erről meg tudunk bizonyosodni”

– hangsúlyozta az MTA Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont kutatócsoport-vezetője, aki hozzátette, nem feltétlenül földönkívüliekre, intelligens lényekre kell gondolni, inkább növényekre, baktériumokra, általunk ismert vagy akár ismeretlen élőlényekre. „Ha van például egy zöld növényzet, egy dús növényzet, annak a bolygó légkörére is kimutatható nyoma van” – emelte ki.

Az MTA Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpontjában nagy hagyománya van a távcsöves missziókban történő részvételének, infravörös távcsövek kalibrációban és tesztelésében is régóta részt vesznek az intézet munkatársai. „Ezt a szaktudást ajánlottuk fel az ARIEL esetében is” – jegyezte meg Szabó Róbert. Ugyanis egy infravörös tartományban működő spektográfról van szó, amely nem a látható fényben analizálja a távoli bolygókról érkező fényt.

A beszélgetést teljes hosszában meghallgathatják csütörtök este hét órától itt, az InfoRádióban.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Demkó Attila: az orosz–ukrán háború legvéresebb szakasza következik

Demkó Attila: az orosz–ukrán háború legvéresebb szakasza következik

A lehetséges tárgyalások előtt várható a háború legrosszabb szakasza – mondta az InfoRádióban a biztonságpolitikai szakértő, miután Ukrajna nyugati rakétákat lőtt ki Oroszországra, az pedig minden korábbinál keményebb válaszlépésekkel fenyegetőzik, sőt egyet már végre is hajtott Dnyipro városával szemben.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.25. hétfő, 18:00
Csizmazia Gábor
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézetének tudományos munkatársa
Lecsapott az Oresnyik Ukrajnára, hatalmasat hibázhatott Washington - Háborús híreink pénteken

Lecsapott az Oresnyik Ukrajnára, hatalmasat hibázhatott Washington - Háborús híreink pénteken

Bár csütörtök reggel még arról szólak a jelentések, hogy Oroszország - a történelem során először - interkontinentális ballisztikus rakétával (ICBM) támadta meg Ukrajnát, mostanra az amerikai forgatókönyv vált valószínűbbé: Vlagyimir Putyin orosz elnök bejelentette, hogy egy Oresnyik közepes hatótávolságú ballisztikus rakétával támadták Ukrajnát. Az is kiderült, hogy a rakéta indítása előtt harminc perccel Moszkva értesítette Washingtont, bár erre a lépésre a nemzetközi egyezmények szerint (melyekből egyébként a Kreml kilépett) csak ICBM-ek esetén lett volna szükség. Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború legfontosabb híreivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
2024. november 21. 10:19
×
×
×
×