Infostart.hu
eur:
377.95
usd:
319.69
bux:
130030.34
2026. február 8. vasárnap Aranka
Nyitókép: Balaton Science

Balatoni vízállás: tiszta vizet önt a pohárba a Balatoni Limnológiai Kutatóintézet

A tudósok szerint engedni kell a Balatont ugyanúgy magas, mint alacsony vízállásúnak lenni, a mostani "száraz", déli parti képek pedig semmi rendkívülit nem mutatnak, volt már ilyen többször is a XXI. században, sőt!

Terjedelmes írást tett közzé a Facebookon a HUN-REN Balatoni Limnológiai Kutatóintézet, miután ellepték az internetet a Balaton kritikusan alacsony vízállását mutató képek.

Két fontos dolgot már az elején leszögez Vasas Gábor intézetigazgató és Boros Gergely tudományos főmunkatárs:

  1. a tó vízszintjének ingadozása természetes folyamat
  2. a 70 cm alatti érték nem jelent veszélyt a tó élővilágára vagy vízminőségére nézve.

Ami a részleteket illeti, a tudomány jelenlegi állása szerint a Balaton sekély, széljárta tó, amelyben a vízszint évről évre "a csapadékviszonyok, a párolgás és a befolyó vizek mennyiségének függvényében változik".

A poszt felhívja a figyelmet, 2002-ben és 2003-ban is a jelenleginél alacsonyabb volt a Balaton vízállás a közelmúlt éveiben, 22 évvel ezelőtt 23 centi volt a tó vízmélysége Siófoknál, mégsem volt rossz a vízminőség, és a nyári szezon is jól telt.

Azt természetesen a tudomány szereplői is megértik, hogy a horgászok, a fürdőzők, a vitorlázók és a turisztikai szereplők is minél több Balaton-vizet szeretnének, de a tartósan magas vízszint sem kedvez feltétlenül az élővilágnak - a parti zóna élőhelyei fokozatosan leépülhetnek, ami hosszabb távon az ökoszisztéma sokféleségét veszélyezteti -, és a vízminőségre is lehet negatív hatással; a vízingadozás viszont biztosan jó a nádasok élővilágának, a sekély parti élőhelyek halállományának is.

A két szakember megerősíti: a vízszint és az algásodás között nincs közvetlen kapcsolat, az alacsony vízállás nem okoz algásodást a tó egészére nézve.

"Az elmúlt két évtizedben a lebegő algák mennyisége csupán két évben – 2019-ben és 2021-ben – haladta meg az Egészségügyi Világszervezet által szabott határértéket, ez viszont nem függött össze közvetlenül a vízszinttel" - fogalmaznak a tudósok.

A Balaton vízminőségét sokkal inkább a belső és külső tápanyagterhelés, főként az algák számára hozzáférhető foszfor mennyisége határozza meg.

Amire viszont figyelni kell: a szélsőséges körülmények.

Végül leszögezték: a most tapasztalható alacsony vízszint nem a tó kiszáradását vetíti előre, hanem annak természetes működését jelzi.

Címlapról ajánljuk
Ma lesz egy választás, amely teljesen olyan, mint egy Fidesz-Tisza-meccs

Ma lesz egy választás, amely teljesen olyan, mint egy Fidesz-Tisza-meccs

Balmazújváros 7. számú egyéni választókerületében önkormányzati képviselőt választanak, mert a 2024-ben megválasztott Demeter Pál (Közösen Balmazújvárosért Egyesület) tavaly november 14-én lemondott. A képviselői helyért három jelölt indul: Nagy Zoltán (Fidesz-KDNP), Molnár Péter (Közösen Balmazújvárosért Egyesület) és Béresné Lőrincz Erzsébet (független). A választókerületben több mint 1600-an szavazhatnak. A voksolás tétje messze túlmutat a bánlaki városrész határain: az eredmény döntheti el, hogy feloldódik-e a városvezetést hónapok óta megbénító politikai patthelyzet, vagy marad a határozatképtelenség és a bizonytalanság.

Mi lett volna ha... a történelemben – másképp is alakulhatott volna a magyar vagy a német nép sorsa

Németországban nemrég új kiállítás nyílt, amely bemutatja, hogy a kulcspillanatokban milyen alternatív lehetőségek voltak egy-egy fontos, az ország jövőjét döntően befolyásoló döntésnél. Lakatos Júlia, a Méltányosság Politikaelemző Központ stratégiai igazgatója az InfoRádióban elmondta: a magyar történelemből nagyon nehéz kiemelni ilyen időpontokat, mert nem igazán van társadalmi konszenzus arról, kinek mi fáj, ugyanis szerinte a megosztottság a történelemszemléletünkben is jelen van.
inforadio
ARÉNA
2026.02.09. hétfő, 18:00
Salát Gergely
sinológus, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem és a Magyar Külügyi Intézet munkatársa
Súlyos ára van az olcsó rezsiszámláknak – a neheze még csak most jön

Súlyos ára van az olcsó rezsiszámláknak – a neheze még csak most jön

Az uniós energiapolitika terén 2025-ben az egyik fontos fejlemény az Európai Bizottság Megfizethető Energia Cselekvési Tervének a megjelenése volt, amely útmutatást kívánt adni az energiaárak csökkentésére, „megkönnyebbülést hozva az iparnak és a fogyasztóknak.” A javasolt intézkedések azonban várhatóan az energiafogyasztás növekedéséhez vezetnek majd, óriási közpénzáldozattal járnak, jelentős környezeti károkat okoznak, és hozzájárulnak a társadalmi egyenlőtlenségek fokozódásához. A megoldás az energiaadók emelése, a bevételekből pedig a lakosság kompenzációjaés az energiahatékonyság támogatása.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×