Bányászati küldetést akar indítani a Holdra a japán ispace űrvállalat és az űrbányászati célok megvalósítására létrejött Magna Petra. A két cég közös közleménye szerint a vállalatok a holdi erőforrások nem pusztító és fenntartható kitermelésére törekszenek. Az ispace tavaly már megpróbált leszállni a Holdra, de a landolás előtti percekben elvesztette a kapcsolatot a kompjával, amely aztán lezuhant.
A japán cég 2025 januárjában újra megkísérli letenni az égitesten a Resilience nevű eszközét, a Tenacious nevű holdjáróját, valamint a Magna Petra technológiáját. Utóbbi vállalat hosszú távú célja az, hogy nagy mennyiségben tudjon hélium–3 izotópot kinyerni a Holdon, amelyet aztán a Földre szállítana. Ezt az anyagot a Nap fúziós folyamatai termelik. A Földön nem fordul elő, mert a bolygó mágneses tere kint tartja. A Holdon azonban nagy mennyiségben jelen van, mert annak nincs magnetoszférája.
Kiss László, a HUN-REN Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont főigazgatója kételkedik abban, hogy a hélium–3 izotóp bányászata megérné. A Széchenyi- és Prima Primissima-díjas fizikus, csillagász még az év elején az InfoRádió Aréna című műsorában úgy fogalmazott, sokan tévesen gondolják azt, hogy a hélium–3 izotóp – amely egy nagyon könnyű nemesgáz és két protont, valamint egy neutront tartalmaz – jól használható fúziós alapanyagként. Az akadémikus egy szakemberrel folytatott korábbi beszélgetése során megtudta, hogy
a hélium–3 izotópot használó fúziós erőműben protonok keletkeznek, amelyeket nem lehet kivonni a plazmából, ezért fúziós energiát sem lehet kinyerni a plazmából.
Más reakcióknál, így például a hidrogén izotópjait használó fúziónál pedig neutronok keletkeznek, amelyek nem kerülnek be a mágneses térbe, egyszerűen elhagyják a plazmát.
Kiss László hozzátette: ezekkel az anyagokkal fel lehet melegíteni olyan lítiumban gazdag lemezeket, amelyek később felforralják a vizet, és ezzel gyakorlatilag létrejön egy fúzióval meghajtott gőzgép, amihez hasonlóan működnek az atomerőművek is. „Nagyon erősen kételkedem abban, hogy ennyire jó lenne majd a hélium–3. Azt gyanítom, jó ideig még nem tudjuk meg, hogy a vízen túl milyen más anyag lesz érdekes a Holdon” – jegyezte meg a csillagász.
„A nemzetközi jog szerint a Hold mindenkié, tehát egyetlen nemzet sem sajátíthatja ki és csak békés célra használhatja. A bányászat ilyen és az amerikaiak is régóta tervezik” – mondta idén márciusban ugyancsak az Inforádió Aréna című műsorában Bartóki-Gönczy Balázs, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem tudományos dékánhelyettese. A Világűrjog és Politika Kutatóintézet vezetője szerint az új űrkorszak egyik attribútuma éppen az, hogy szinte minden kereskedelmi alapokra helyeződik. Ebben a logikában pedig a jog szerepe az, hogy már előre jogbiztonságot teremtsen, hiszen például piaci cégek az Egyesült Államokban nem fognak befektetni olyan technológiába, ami később lehetővé teszi az ottani kitermelést. Csak abban az esetben szánják rá magukat erre, ha azt látják, hogy a befektetés megtérül.
A dékánhelyettes megjegyezte: nem véletlen, hogy a második Obama-adminisztráció idején, 2015-ben egy olyan törvényt fogadtak el, illetve Donald Trump 2020. április 4-én egy olyan elnöki rendeletet adott ki, amelyek engedélyezték a holdbányászatot és kimondták, hogy az égitesten szerzett javak felett tulajdont lehet szerezni.
„Ezzel a vállalatok ösztönzése a cél, viszont ehhez nyilván nemzetközi konszenzus szükséges.
Az ENSZ-ben korábban létrejött egy ezzel foglalkozó munkacsoport. Nincsenek illúzióim, hogy lesz-e konszenzus a végén, hiszen a geopolitikai konfliktusok mindenre rányomják a bélyegüket, de egyértelműen látszik, meg szeretnék győzni az amerikai vállalatokat arról, hogy meg fog térülni a befektetésük” – magyarázta Bartóki-Gönczy Balázs.