Infostart.hu
eur:
364.12
usd:
315.6
bux:
154181.95
2026. szeptember 16. szerda Edit
Ispace Inc.s Resilience lunar lander at the Japan Aerospace Exploration Agency (JAXA) Tsukuba Space Center in Tsukuba, Ibaraki Prefecture, on Thursday, Sept. 12, 2024. The Japanese space startup announced the creation of a lunar advisory board for future missions. Their second mission attempt will launch from Cape Canaveral as early as December 2024. Photographer: Toru Hanai/Bloomberg via Getty Images
Nyitókép: Toru Hanai/Bloomberg via Getty Images

Holdbányászatra készül egy japán űrcég, de erősen kétséges, hogy megéri-e egyáltalán

A japán ispace űrvállalat és egy másik cég a korábbi kudarc után januárban ismét megkísérli letenni a Holdon a Resilience nevű eszközt, egy holdjárót, valamint több fontos technológiát. A cél az, hogy az égitesten nagy mennyiségben nyerjenek ki hélium–3 izotópot, amelyet aztán a Földre szállítanának. Kiss László csillagász még korábban azt mondta az InfoRádióban, hogy sokan tévesen feltételezik azt, hogy a hélium–3 jól használható fúziós alapanyagként.

Bányászati küldetést akar indítani a Holdra a japán ispace űrvállalat és az űrbányászati célok megvalósítására létrejött Magna Petra. A két cég közös közleménye szerint a vállalatok a holdi erőforrások nem pusztító és fenntartható kitermelésére törekszenek. Az ispace tavaly már megpróbált leszállni a Holdra, de a landolás előtti percekben elvesztette a kapcsolatot a kompjával, amely aztán lezuhant.

A japán cég 2025 januárjában újra megkísérli letenni az égitesten a Resilience nevű eszközét, a Tenacious nevű holdjáróját, valamint a Magna Petra technológiáját. Utóbbi vállalat hosszú távú célja az, hogy nagy mennyiségben tudjon hélium–3 izotópot kinyerni a Holdon, amelyet aztán a Földre szállítana. Ezt az anyagot a Nap fúziós folyamatai termelik. A Földön nem fordul elő, mert a bolygó mágneses tere kint tartja. A Holdon azonban nagy mennyiségben jelen van, mert annak nincs magnetoszférája.

Kiss László, a HUN-REN Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont főigazgatója kételkedik abban, hogy a hélium–3 izotóp bányászata megérné. A Széchenyi- és Prima Primissima-díjas fizikus, csillagász még az év elején az InfoRádió Aréna című műsorában úgy fogalmazott, sokan tévesen gondolják azt, hogy a hélium–3 izotóp – amely egy nagyon könnyű nemesgáz és két protont, valamint egy neutront tartalmaz – jól használható fúziós alapanyagként. Az akadémikus egy szakemberrel folytatott korábbi beszélgetése során megtudta, hogy

a hélium–3 izotópot használó fúziós erőműben protonok keletkeznek, amelyeket nem lehet kivonni a plazmából, ezért fúziós energiát sem lehet kinyerni a plazmából.

Más reakcióknál, így például a hidrogén izotópjait használó fúziónál pedig neutronok keletkeznek, amelyek nem kerülnek be a mágneses térbe, egyszerűen elhagyják a plazmát.

Kiss László hozzátette: ezekkel az anyagokkal fel lehet melegíteni olyan lítiumban gazdag lemezeket, amelyek később felforralják a vizet, és ezzel gyakorlatilag létrejön egy fúzióval meghajtott gőzgép, amihez hasonlóan működnek az atomerőművek is. „Nagyon erősen kételkedem abban, hogy ennyire jó lenne majd a hélium–3. Azt gyanítom, jó ideig még nem tudjuk meg, hogy a vízen túl milyen más anyag lesz érdekes a Holdon” – jegyezte meg a csillagász.

„A nemzetközi jog szerint a Hold mindenkié, tehát egyetlen nemzet sem sajátíthatja ki és csak békés célra használhatja. A bányászat ilyen és az amerikaiak is régóta tervezik” – mondta idén márciusban ugyancsak az Inforádió Aréna című műsorában Bartóki-Gönczy Balázs, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem tudományos dékánhelyettese. A Világűrjog és Politika Kutatóintézet vezetője szerint az új űrkorszak egyik attribútuma éppen az, hogy szinte minden kereskedelmi alapokra helyeződik. Ebben a logikában pedig a jog szerepe az, hogy már előre jogbiztonságot teremtsen, hiszen például piaci cégek az Egyesült Államokban nem fognak befektetni olyan technológiába, ami később lehetővé teszi az ottani kitermelést. Csak abban az esetben szánják rá magukat erre, ha azt látják, hogy a befektetés megtérül.

A dékánhelyettes megjegyezte: nem véletlen, hogy a második Obama-adminisztráció idején, 2015-ben egy olyan törvényt fogadtak el, illetve Donald Trump 2020. április 4-én egy olyan elnöki rendeletet adott ki, amelyek engedélyezték a holdbányászatot és kimondták, hogy az égitesten szerzett javak felett tulajdont lehet szerezni.

„Ezzel a vállalatok ösztönzése a cél, viszont ehhez nyilván nemzetközi konszenzus szükséges.

Az ENSZ-ben korábban létrejött egy ezzel foglalkozó munkacsoport. Nincsenek illúzióim, hogy lesz-e konszenzus a végén, hiszen a geopolitikai konfliktusok mindenre rányomják a bélyegüket, de egyértelműen látszik, meg szeretnék győzni az amerikai vállalatokat arról, hogy meg fog térülni a befektetésük” – magyarázta Bartóki-Gönczy Balázs.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Elemző: Ursula von der Leyen az önigazolás részeként „ünnepelte” a magyar választási eredményeket évértékelő beszédében

Elemző: Ursula von der Leyen az önigazolás részeként „ünnepelte” a magyar választási eredményeket évértékelő beszédében

Az Európai Unió egyszerre akar biztonságosabb, versenyképesebb és ellenállóbb lenni – a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Európa-tanulmányok Tanszékének mesteroktatója így írta le az InfoRádióban Ursula von der Leyen évértékelő beszédét. Zalai Csaba szerint az Európai Bizottság elnöke néhány esetben meglepő bejelentéseket, illetve gesztusokat is tett.

Navracsics Tibor az Arénában: akár Orbán Viktor is beléphet a Polgári Demokraták közé

A Polgári Demokraták egy pártpolitikai dimenzión túlmutató kezdeményezés, amely egy kulturált, polgári Magyarország megteremtését tűzte ki célul – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában a mozgalom egyik életre hívója. Navracsics Tibor fideszes politikus arról is beszélt, hogy nincs napirenden a párttá alakulás, a szervezet jelenleg az egyesületi működésre való áttérésre készül.
inforadio
ARÉNA
2026.09.17. csütörtök, 18:00
Tanács Zoltán
tudományos és technológiai miniszter
Történelmi csúcson a magyar tőzsde, jön az év egyik legfontosabb kamatdöntése - Mutatjuk az izgalmakat!

Történelmi csúcson a magyar tőzsde, jön az év egyik legfontosabb kamatdöntése - Mutatjuk az izgalmakat!

Az elmúlt két nap nyomott hangulatát követően ma látszott némi fellélegzés az európai tőzsdéken, ez alól a magyar piac sem volt kivétel. Alapvetően az iráni háború nyomán kibontakozó energiaválság potenciális reálgazdasági hatásai és az AI-fejlesztések esetleges lassításával kapcsolatos félelmek uralják a piacokat, de ma nem érkeztek olyan hírek, amelyek tovább rontottak volna az eddig ismert összképen. Ma este jön az év egyik legfontosabb piaci eseménye, kamatdöntő ülést tart ugyanis a Federal Reserve; a várakozások szerint az amerikai jegybank 25 bázisponttal emelheti az irányadó kamatot, ha ez valóban megtörténik, 2023 júliusa óta először emelhet kamatot a Fed. Hasonló témákkal is foglalkozunk a Portfolio Investment Day konferenciánkon október 21-én. Jön az év egyik legnagyobb befektetési eseménye, ahol profi szakértők mondják el, mibe érdemes most befektetni. Regisztáció itt.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×