Biztosnak tűnik, hogy egyelőre nem jön Magyarországra az orosz boltóriás, a Mere. A történet 2024 áprilisáig nyúlik vissza. Bár az elején úgy tűnt, hogy áprilisi tréfa a Mere bevonulása, de aztán olyan piaci információk láttak napvilágot, amelyek erősítették azt a szándékot, hogy az orosz boltlánc belép a magyar piacra. Ennek azonban egy bürokratikus "akadálya" is van, mégpedig a köznyelvben plázastopként ismert szabályozás. Ennek lényege, hogy 400 négyzetméter alapterület fölött boltépítési vagy -átalakítási tevékenységet csak úgy lehet végezni Magyarországon, ha a Hajdú-Bihar Vármegyei Kormányhivatal szakhatósági engedélyt ad ki erre, vagyis ezeket a tevékenységeket előzetesen kérvényezni kell náluk.

A vg.hu megtudta, hogy

semmilyen kérelmet nem nyújtott be a kormányhivatalhoz az a leánycég, a TS Retail Kft., amelyet a Mere létrehozott Magyarországon.

A lap munkatársa, Hecker Flórián az InfoRádióban elmondta: ez volt az a cég, amely álláshirdetéseket adott föl és munkatársakat keresett a közösségi médiában is különböző álláskeresési portálokon, illetve azt is tudni, hogy ennek a cégnek a tulajdonosai áttételesen, egy szerbiai cégen keresztül, de valóban az orosz Mere tulajdonosai.

A kft. tehát portál szerint semmilyen olyan kérvényt nem nyújtott be a magyar szakhatóságokhoz, amelyek egyáltalán lehetővé tennék azt, hogy az orosz Mere boltjai megjelenjenek Magyarországon. Ez a jelenlegi állás, amely alapján Hecker Flórián azt feltételezi, hogy most "biztosan nem történik Mere-terjeszkedés Magyarországon", a bürokratikus akadályt nem is próbálja leküzdeni.

"Biztos információnk volt arról, hogy ezeket a dokumentációkat előkészítette a Mere, ez még az előző év közepén történt. Tudtuk, hogy ezeket benyújtásra meg fogják küldeni a hivatalnak, és arra számítottak, hogy nyár végén az engedélyezési folyamat be fog következni. De ennek aztán végül is nem tettek eleget. Tehát az biztos, hogy számoltak azzal, hogy ezt az akadályt meg kell ugraniuk, azonban mégsem jutottak el odáig, hogy ezeket a dokumentációkat hivatalosan benyújtsák" – ismertette Hecker Flórián.

Olyan konkrétumok azért megjelentek a sajtóban, hogy az első három boltnyitás lehetséges helyszíne ismertté vált:

• Budapest (Újpest)
• Szeged
• Vác.

A bolt kínálatában nem "darabos kihelyezésekkel" találkoznának a vásárlók, hanem raklapos "zsugorossal", tehát a Mere tipikusan az "autós, hétvégi" bevásárlásokra optimalizált volna, cserébe alacsony árakat kínálva.

Hecker Flórián azt is hangsúlyozta, hogy bár öldöklő verseny van a hálózatok között, de az árverseny még durvább.

"A magyar fogyasztó rendkívül árérzékeny, és mivel a Mere teljesen fapados kiskereskedelmi tevékenységet végzett volna Magyarországon – vagy lehet, hogy a jövőben mégiscsak megpróbálja és végezni fog –, ez azt jelentené, hogy

a szokásos, körülbelül 40 százalékos kiskereskedelmi árrés helyett a Mere 10-15 százalékos árréssel tud működni.

Ez pedig jelenthetett volna egy olyan árelőnyt a Mere szempontjából, ami a magyar árérzékeny fogyasztókat meg tudja szólítani" – húzta alá.

A Mere mögött tehát ugyanaz az üzleti megfontolás volna, mint a Metro áruház filozófiája mögött, csakhogy a német diszkontok előretörésével – Lidl, Aldi – ezek a kiszerelések, üzleti megoldások eltűntek a kiskereskedelemből Hecker Flórián szerint. Ennek ellenére úgy látja, "lenne, lett volna helye" fővárosi, vidéki terepen is, valamiért azonban a Mere most mégsem jön.

"Talán korrektebb azt mondani, hogy most egy újabb csúszásról van szó, jelentősről, azért, mert azt is tudjuk, hogy már háromszor megpróbált belépni a magyar piacra hivatalosan a Mere. Legutóbb egyébként az utolsó dátum május vége lett volna, addigra kellett volna hivatalosan is itt lennie Magyarországon, azt is elhalasztották. Hogy most ez egy újabb halasztás-e vagy sem, azt nyilván nehéz megmondani" – vélekedett. Megjegyezte azonban, hogy szerinte a többszöri csúszás némileg megkérdőjelezi a magyar piacra való belépés szándékát.