Infostart.hu
eur:
389
usd:
330.43
bux:
0
2025. december 26. péntek István
Hozzátartozók várják a foglyok szabadon engedését a ranguni Inszein börtön előtt 2021. június 30-án. A nap folyamán mintegy hétszáz foglyot enged szabadon a mianmari junta, sajtóhírek szerint politikai foglyok is vannak köztük.
Nyitókép: MTI/EPA/Lynn Bo Bo

Foglyok tömegét engedik ki most Mianmarban

Köztük 180 külföldit. A tájékoztatás szerint a tömeges amnesztia keretében emellett sokak börtönbüntetésén enyhítettek, az azonban nem derül ki, hogy a rendelkezés érinti-e a politikai foglyokat.

A Mianmart iránytó junta mintegy hatezer foglyot - köztük 180 külföldit - enged szabadon az ország Nagy-Britanniától való függetlenségének 77. évfordulója alkalmából - jelentette az ázsiai ország állami médiája szombaton.

A tájékoztatás szerint a tömeges amnesztia keretében emellett sokak börtönbüntetésén enyhítettek, az azonban nem derül ki, hogy a rendelkezés érinti-e a politikai foglyokat.

Paetongtarn Sinavatra thaiföldi miniszterelnök a hírrel kapcsolatban azt mondta, reméli, hogy az elengedendők között ott lesz az a négy thaiföldi halász, akit a mianmari haditengerészet novemberben vett őrizetbe az Andamán-tengeren, miután hajójuk túl közel került a mianmari felségvizekhez.

Egy másik, a média bejelentésétől független közleményből az derül ki, hogy Min Aung Hlaing, a junta vezetője 15 évre csökkentette 144 életfogytiglanra ítélt ember börtönbüntetését.

Mianmarban a hadsereg 2021. február elején, az újonnan megválasztott parlament alakuló ülése előtt vette át a hatalmat erőszakkal, és őrizetbe vette az országot irányító Aung Szan Szú Kjít, valamint több más politikai vezetőt. A Politikai Foglyokat Támogató Szövetség (AAPP) nevű jogvédő szervezet adatai szerint a puccs óta több mint 28 ezer embert vettek őrizetbe.

Címlapról ajánljuk
Amiért keletre megy a magyarországi külföldi tőke

Amiért keletre megy a magyarországi külföldi tőke

46 százalékkal nőtt a közvetlentőke-befektetések állománya 2023-ról 2024-re Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében – erről beszélt Szigethy-Ambrus Nikoletta, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzője az InfoRádióban.
VIDEÓ
Megnyílik előttünk Latin-Amerika piaca

Megnyílik előttünk Latin-Amerika piaca

Néhány esztendeje egy vezető hazai politikus jelentette ki, hogy a vétójog az utolsó védőbástyája az európai sokszínűségnek és szuverenitásnak. Nos, a kormány tagjai – mint a dicső végvári vitézek büszke utódai – az elmúlt időben igencsak sűrűn gyakorolhatták a nemzeti szuverenitás védelmét, mivel jószerint csak azokat az EU-s kezdeményezéseket és indítványokat nem vétóztak meg, amelyek egy csepp áldozatot sem kívántak meg hazánktól. A megvétózott kezdeményezések sorába tartozott az Európai Tanács decemberi ülésének napirendjére tűzött, a Mercosur-országokkal (tagjai Argentína, Brazília, Paraguay és Uruguay, társult tagjai pedig Chile, Kolumbia, Ecuador, Guyana, Peru, Suriname és Bolívia) kötött új védintézkedésekről szóló megállapodás megerősítéséről szóló határozat is.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×