eur:
414.95
usd:
395.86
bux:
78204.33
2024. december 2. hétfő Melinda, Vivien
JIUQUAN, CHINA - OCTOBER 30: The Shenzhou-19 crewed spaceship, atop a Long March-2F carrier rocket, blasts off from the Jiuquan Satellite Launch Center on October 30, 2024 in Jiuquan, Gansu Province of China. (Photo by Wang Xiaobo/VCG via Getty Images)
Nyitókép: Wang Xiaobo/VCG via Getty Images

Kiss László a nagyhatalmak űrversenyéről: Kína olyan kihívóvá vált, mint amilyen a Szovjetunió volt

Fél évet tölt az űrben az a három kínai asztronauta, akik kedden indultak el a Mennyei Palota űrállomásra. A küldetés céljáról és az űrverseny állásáról a HUN-REN Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont főigazgatója beszélt az InfoRádióban.

Magyar idő szerint kedd este a Csiucsüan űrközpontból elindult a Sencsou–19-es sorszámú űrhajó fedélzetén három kínai űrhajós a Tienkung (Mennyei palota) elnevezésű kínai űrállomásra, ahol hat hónapon át fognak tartózkodni, és Föld körüli pályán végzik a kijelölt feladataikat. Kiss László csillagász az InfoRádióban elmondta: a küldetés parancsnoka a 48 éves Caj Hszü-csö ezredes, aki a két évvel ezelőtti Sencsou–14 misszió keretében már járt az űrben, társai pedig az egyaránt 34 esztendős Szong Ling-tung, a légierő egykori pilótája, és Vang Hao-cö mérnök, aki egyben a harmadik, ilyen küldetésen részt vevő kínai űrhajósnő.

A HUN-REN Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont főigazgatója hozzátette: a misszióvezető rendkívül tapasztalt űrhajós, és 2022-ben ugyancsak fél évet töltött a világűrben. Mint fogalmazott, „ambiciózus programok” várnak a három asztronautára, hiszen a következő hat hónapban többször tesznek majd űrsétát, különböző kísérleteket végeznek a kínai űrállomás fedélzetén, továbbá műszereket helyeznek ki a világűrbe. Az egész misszió célja, hogy

előkészítsék a terepet 2025-re, amikor a tervek szerint a kínaiak felbocsátják a Földről busz méretű űrteleszkópjukat, a Chinese Survey Space Telescope-ot (CSST).

Ennek az űrtávcsőnek Kiss László tájékoztatása szerint hasonló képességei lesznek, mint a Hubble űrteleszkópnak, melyet 1990-ben az amerikaiak bocsátották Föld körüli pályára, és azóta a valaha látott leglátványosabb csillagászati csodákat tárta fel. Számos ikonikus képet készített forrongó csillagködökről, távoli galaxisokról, illetve bolygók körüli gázgyűrűkről a közeli infravörös, a látható fény és az ultraibolya tartományban.

A csillagász megjegyezte: a CSST annyiban fog különbözni a Hubble-től, hogy nemcsak a Föld körül kering majd, hanem a Mennyei palota űrállomással azonos pályán is fog keringést végezni. A kínai űrtávcső a tervek szerint idejének 10 százalékát az űrállomással összeköttetésben tölti, 90 százalékban pedig mellette fog repülni, miközben csillagászati megfigyeléseket végez. Kiss László hozzátette: az űrhajósoknak bizonyos időközönként szervizelniük kell majd az űrteleszkópot, illetve frissíteni is kell a műszereit, valamint a fedélzeti szoftverét.

„Elérkeztünk ahhoz a ponthoz, hogy Kína most már teljes joggal mondhatja azt, hogy számos területen beérte a nyugati világot,

és ténylegesen meg tudja határozni, merre fejlődik a jövőben” – fogalmazott a csillagász.

Kína 2003-ban küldte első űrhajósát az űrbe, és azt tervezi, hogy 2030-ig embert küld a Holdra is. Kiss László elmondta: a szükséges mennyiségű pénz mindig a kínaiak rendelkezésére állt a különböző missziókra, inkább a céltudatosság és az elszántság volt az, ami az elmúlt húsz évben ennyire kiemelt helyzetbe hozta őket az űrversenyben. A kínai vezetés stratégiai fontosságú területként kezeli az űrkutatást, és ennek megfelelően nagyon sokat áldoz a különböző fejlesztésekre.

A csillagász szerint

hasonló űrverseny jöhet létre Kína és az USA között, mint amilyen a hatvanas években zajlott az amerikaiak és a szovjetek között.

Az akkori versengésből Kiss László szerint az Apollo-programnak köszönhetően az Egyesült Államok jött ki győztesen, most azonban jelentkezett egy újabb nagy kihívó: Kína.

Emlékeztetett, hogy Kínát kitiltották a Nemzetközi Űrállomásról, de ez nem vetette vissza az ázsiai országot, hanem gyakorlatilag másfél év alatt felépítette a saját űrállomását, a Mennyei palotát. Kiss László hozzátette: bár ötödakkora, mint a Nemzetközi Űrállomás, és csak körülbelül 200 köbméter a nyomás alatt lévő térfogata – ami egy kisebb lakásnak felel meg –, de három űrhajós gond és kényelmetlenségek nélkül végezheti a feladatát rajta. Mint mondta, a Mennyei palota más pályán is mozog, mint a Nemzetközi Űrállomás, de ez sem meglepő, mert számos más területen is megszokhattuk, hogy Kína „teljesen elkülönülve” végzi tevékenységeit, feladatait.

(A nyitóképen: elindítják a Sencsou–19 űrhajót a Hosszú Menetelés–2F elnevezésű rakétával a Kanszu északnyugati tartománybeli Csiucsüan űrközpontjából 2024. október 29-én.)

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.12.03. kedd, 18:00
Vinkó József
a Magyar Konyha főszerkesztője
Súlyos szavak: bajban a globális béke és biztonság sarokköve?

Súlyos szavak: bajban a globális béke és biztonság sarokköve?

Az Egyesült Államok Képviselőháza júniusban törvényjavaslatot terjesztett elő a Nemzetközi Büntetőbíróságot (ICC) szankcionálásáról, válaszul arra, hogy az előző hónapban Karim Khan főügyész elfogatóparancs kiadását kérte Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök és korábbi védelmi miniszere, Joáv Galant ellen emberiesség elleni és háborús bűncselekmények miatt. Az ügy folytatásaként ma Tomoko Akane, a Nemzetközi Büntetőbíróság elnöke Hágában úgy fogalmazott, hogy a Nemzetközi Büntetőbíróságot érő fenyegetések az ENSZ egyes állandó tagjainak részéről „az intézmény létét veszélyeztetik”. Paivi Kaukoranta, a részes államok közgyűlésének elnöke szerint támogatni kell a Nemzetközi Büntetőbíróságot, biztosítani ellenállóképességét és sikerét, mint a globális béke és biztonság sarokkövét.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×