eur:
408.03
usd:
375.1
bux:
73837.78
2024. november 4. hétfő Károly
JIUQUAN, CHINA - OCTOBER 30: The Shenzhou-19 crewed spaceship, atop a Long March-2F carrier rocket, blasts off from the Jiuquan Satellite Launch Center on October 30, 2024 in Jiuquan, Gansu Province of China. (Photo by Wang Xiaobo/VCG via Getty Images)
Nyitókép: Wang Xiaobo/VCG via Getty Images

Kiss László a nagyhatalmak űrversenyéről: Kína olyan kihívóvá vált, mint amilyen a Szovjetunió volt

Fél évet tölt az űrben az a három kínai asztronauta, akik kedden indultak el a Mennyei Palota űrállomásra. A küldetés céljáról és az űrverseny állásáról a HUN-REN Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont főigazgatója beszélt az InfoRádióban.

Magyar idő szerint kedd este a Csiucsüan űrközpontból elindult a Sencsou–19-es sorszámú űrhajó fedélzetén három kínai űrhajós a Tienkung (Mennyei palota) elnevezésű kínai űrállomásra, ahol hat hónapon át fognak tartózkodni, és Föld körüli pályán végzik a kijelölt feladataikat. Kiss László csillagász az InfoRádióban elmondta: a küldetés parancsnoka a 48 éves Caj Hszü-csö ezredes, aki a két évvel ezelőtti Sencsou–14 misszió keretében már járt az űrben, társai pedig az egyaránt 34 esztendős Szong Ling-tung, a légierő egykori pilótája, és Vang Hao-cö mérnök, aki egyben a harmadik, ilyen küldetésen részt vevő kínai űrhajósnő.

A HUN-REN Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont főigazgatója hozzátette: a misszióvezető rendkívül tapasztalt űrhajós, és 2022-ben ugyancsak fél évet töltött a világűrben. Mint fogalmazott, „ambiciózus programok” várnak a három asztronautára, hiszen a következő hat hónapban többször tesznek majd űrsétát, különböző kísérleteket végeznek a kínai űrállomás fedélzetén, továbbá műszereket helyeznek ki a világűrbe. Az egész misszió célja, hogy

előkészítsék a terepet 2025-re, amikor a tervek szerint a kínaiak felbocsátják a Földről busz méretű űrteleszkópjukat, a Chinese Survey Space Telescope-ot (CSST).

Ennek az űrtávcsőnek Kiss László tájékoztatása szerint hasonló képességei lesznek, mint a Hubble űrteleszkópnak, melyet 1990-ben az amerikaiak bocsátották Föld körüli pályára, és azóta a valaha látott leglátványosabb csillagászati csodákat tárta fel. Számos ikonikus képet készített forrongó csillagködökről, távoli galaxisokról, illetve bolygók körüli gázgyűrűkről a közeli infravörös, a látható fény és az ultraibolya tartományban.

A csillagász megjegyezte: a CSST annyiban fog különbözni a Hubble-től, hogy nemcsak a Föld körül kering majd, hanem a Mennyei palota űrállomással azonos pályán is fog keringést végezni. A kínai űrtávcső a tervek szerint idejének 10 százalékát az űrállomással összeköttetésben tölti, 90 százalékban pedig mellette fog repülni, miközben csillagászati megfigyeléseket végez. Kiss László hozzátette: az űrhajósoknak bizonyos időközönként szervizelniük kell majd az űrteleszkópot, illetve frissíteni is kell a műszereit, valamint a fedélzeti szoftverét.

„Elérkeztünk ahhoz a ponthoz, hogy Kína most már teljes joggal mondhatja azt, hogy számos területen beérte a nyugati világot,

és ténylegesen meg tudja határozni, merre fejlődik a jövőben” – fogalmazott a csillagász.

Kína 2003-ban küldte első űrhajósát az űrbe, és azt tervezi, hogy 2030-ig embert küld a Holdra is. Kiss László elmondta: a szükséges mennyiségű pénz mindig a kínaiak rendelkezésére állt a különböző missziókra, inkább a céltudatosság és az elszántság volt az, ami az elmúlt húsz évben ennyire kiemelt helyzetbe hozta őket az űrversenyben. A kínai vezetés stratégiai fontosságú területként kezeli az űrkutatást, és ennek megfelelően nagyon sokat áldoz a különböző fejlesztésekre.

A csillagász szerint

hasonló űrverseny jöhet létre Kína és az USA között, mint amilyen a hatvanas években zajlott az amerikaiak és a szovjetek között.

Az akkori versengésből Kiss László szerint az Apollo-programnak köszönhetően az Egyesült Államok jött ki győztesen, most azonban jelentkezett egy újabb nagy kihívó: Kína.

Emlékeztetett, hogy Kínát kitiltották a Nemzetközi Űrállomásról, de ez nem vetette vissza az ázsiai országot, hanem gyakorlatilag másfél év alatt felépítette a saját űrállomását, a Mennyei palotát. Kiss László hozzátette: bár ötödakkora, mint a Nemzetközi Űrállomás, és csak körülbelül 200 köbméter a nyomás alatt lévő térfogata – ami egy kisebb lakásnak felel meg –, de három űrhajós gond és kényelmetlenségek nélkül végezheti a feladatát rajta. Mint mondta, a Mennyei palota más pályán is mozog, mint a Nemzetközi Űrállomás, de ez sem meglepő, mert számos más területen is megszokhattuk, hogy Kína „teljesen elkülönülve” végzi tevékenységeit, feladatait.

(A nyitóképen: elindítják a Sencsou–19 űrhajót a Hosszú Menetelés–2F elnevezésű rakétával a Kanszu északnyugati tartománybeli Csiucsüan űrközpontjából 2024. október 29-én.)

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Amerikai elnökválasztás: a történelem sok mindenre kötelez

Amerikai elnökválasztás: a történelem sok mindenre kötelez

Az Egyesült Államoknak eddig 45 elnöke volt, a 2020-ban megválasztott Joe Biden sorrendben mégis a 46. A leghosszabb ideig, 12 évig és 39 napig Franklin D. Roosevelt, a legrövidebb ideig, 32 napig William Henry Harrison volt elnök. Érdekességek az amerikai elnökválasztások történetéből.

Elemző a moldovai elnökválasztásról: Maia Sandu pirruszi győzelmet aratott, egyre többen „gyűlölik” a pártját

A kelet-európai országban a hét végén tartották az elnökválasztás második fordulóját, melyet a hivatalban lévő elnök, Maia Sandu nyert meg Alexandr Stoianoglo ellen. Pászkán Zsolt, a Magyar Külügyi Intézet külső munkatársa szerint nem vár könnyű időszak Maia Sandura, mert bár a moldovaiak többsége támogatja az uniós csatlakozást, az elnök pártja egyre népszerűtlenebb.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.05. kedd, 18:00
Hankó Balázs
kultúráért és innovációért felelős miniszter
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×