"Nagyon ambiciózus űrprogramot hirdetett meg Kína húsz évvel ezelőtt. Az első kínai űrhajós már 2003-ban Föld körüli pályán járt. A fejlesztéseknek az egyik nagy hajtóereje volt, hogy Kínát elsősorban az Egyesült Államok nyomására kizárták a nemzetközi űrállomásból, és Kína erre azt válaszolta, hogy megépítjük a sajátunkat" – mondta az InfoRádiónak Kiss László, a Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont főigazgatója.

Kínában az űrkutatás nagyon erős identitásképző, nemzeti büszkeséget erősítő aktivitássá vált, például a fodrásznál lehet olyan hajat kérni, mint amilyen az egyik űrhajósnőé. Van egyfajta politikai motiváció az egész hátterében, ami abból is látszik, hogy az állomás olyan pályán kering a Föld körül, ami Magyarországról is alig látszik, de Oroszországból és északabbról nem érhető el. A Föld körüli mozgása is olyan, hogy korlátozott legyen az elérése – magyarázta a csillagász.

Kiss László szerint az elérhetetlenségnek űrvédelmi okai is lehetnek, ha ugyanis nincs direkt rálátás a Föld jelentős északi szélességeken levő területeiről, akkor onnan földi űrrakétát sem lehet rá kilőni.

Kínának további céljai is lehetnek a Mennyei palotával, akár közbenső állomás is lehet. A koncepciók nagyon hasonlítottak a Mir űrállomásra, de nem ilyen lett. Ez a száztonnás eszköz 55x39 méteres, és 320 köbméter térfogata van nyomás alatt, amiből 132 köbméter lakható. Összehasonlításképp a Nemzetközi Űrállomás nagyjából ezer köbmétere lakható, tehát ez annak a hetedrésze.

Másfél évig építették, de négyszer-ötször kisebb és valószínűleg hússzor olcsóbb is volt.

A csillagász szerint a kínai űrállomás minősége jó, amit jelez, hogy 2023 decemberében már egy kétméteres űrteleszkópot is feltesznek az állomás mellé, ami az idő nagy részében az űrállomáshoz közeli pályán kering majd. Az űrteleszkóp mutatja, hogy az emberek űrutazásai mellett tudományos céljaik is vannak, és szeretnének komoly űrcsillagászati megfigyeléseket végezni erről az űrállomásról és a hozzácsatolt eszközökről.

"A kínai űrkutatás nemcsak fölzárkózott a nyugati vonalhoz, hanem sok szempontból kezdi leelőzni is. Ez egyértelműen politikai fricska a nyugati világnak" – zárta gondolatát Kiss László, a Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont főigazgatója.

(Nyitóképen: Egy Hosszú Menetelés-2F hordozórakétával felbocsátják a világűrbe a kínai Sencsou-15 kínai űrhajót az észak-kínai Kanszu tartományban fekvő csiucsüani űrközpontból 2022. november 29-én. A Sencsou-15 űrhajó, fedélzetén Csang Lu, Fej Csün-lung és Teng Csing-ming űrhajósokkal később sikeresen kapcsolódott a Mennyei palota nevű űrállomáshoz.)