eur:
408.05
usd:
375.07
bux:
73837.78
2024. november 5. kedd Imre
Memory loss due to dementia. Senior man losing parts of head  as symbol of decreased mind function.
Nyitókép: SIphotography/Getty Images

Nyugtalanító hír a látásromlásról és a magas koleszterinről

Már eddig is volt elég belőlük, de most újabb kockázati tényezőket azonosítottak a kutatók, amelyek az időskori elbutuláshoz (demenciához) vezetnek. Ez a tudás viszont sokakat hozzásegíthet ahhoz, hogy akár orvosi kezeléssel, akár csak odafigyeléssel megelőzzék a majdani szellemi hanyatlást.

Úgy tűnik, az időskori szellemi hanyatlás nem csak úgy magától jön, számos olyan korábbi betegség van, amely előre jelezheti a kockázatot. Korábban épp egy tucat ilyen tényezőt határoztak meg, így az aluliskolázottságot, a magas vérnyomást, a halláskárosodást, a dohányzást, az elhízást, a depressziót, a fizikai inaktivitást, a cukorbetegséget, a társadalmi elszigeteltséget, a túlzott alkoholfogyasztást, a levegőszennyezést és a traumás agysérülést – emlékeztet a hvg.hu.

De a lista nem végleges, mint ahogy korábban is többször módosították: a világ 27 vezető demenciával foglalkozó szakértője által jegyzett Lancet Bizottság idei jelentése további két kockázati tényezővel bővíti: a látásromlással és a magas koleszterinszinttel. Ezek a tényezők az összes demenciás eset 9 százalékához kapcsolódnak, 7 százalék a „rossz koleszterin” számlájára, míg 2 százalék az idősebb életkorban bekövetkezett kezeletlen látásvesztésére írható.

A jó hír az, hogy ezek a kockázatok tudatosan csökkenthetők, még azoknál is, akik genetikailag hajlamosak a demenciára.

A Lancet Bizottság szerint a fenti – módosítható – kockázati tényezők akár gyerekkortól kezdődő kezelésével a demenciás esetek közel fele megelőzhető vagy legalábbis késleltethető lehetne. Ez már csak annyiban is igen fontos, mert a várható élettartam növekszik, és számos országban emelkedni fog a demenciás esetek száma.

„A jelentésünkből kiderül, hogy sokat többet lehet és kell tenni a demencia kockázatának csökkentése érdekében. Soha nincs túl korán vagy későn cselekedni, és az élet bármely szakaszában van lehetőség a pozitív változtatásra” – idézi a lap Gill Livingston professzor, a tanulmány vezető szerzőjének szavait, aki azt is hozzátette, hogy erős bizonyítékaik vannak arra, hogy a kockázatoknak való hosszabb idejű kitettség hatása erősebb, és hogy a kockázatok erősebben hatnak a kiszolgáltottabb emberekre. Ezért is tartja fontosnak a professzor, hogy a kormányok megkétszerezzék megelőző erőfeszítéseiket azok irányába, akiknek a legnagyobb szükségük van rá.

Címlapról ajánljuk
Amerikai elnökválasztás: a történelem sok mindenre kötelez

Amerikai elnökválasztás: a történelem sok mindenre kötelez

Az Egyesült Államoknak eddig 45 elnöke volt, a 2020-ban megválasztott Joe Biden sorrendben mégis a 46. A leghosszabb ideig, 12 évig és 39 napig Franklin D. Roosevelt, a legrövidebb ideig, 32 napig William Henry Harrison volt elnök. Érdekességek az amerikai elnökválasztások történetéből.

Elemző a moldovai elnökválasztásról: Maia Sandu pirruszi győzelmet aratott, egyre többen „gyűlölik” a pártját

A kelet-európai országban a hét végén tartották az elnökválasztás második fordulóját, melyet a hivatalban lévő elnök, Maia Sandu nyert meg Alexandr Stoianoglo ellen. Pászkán Zsolt, a Magyar Külügyi Intézet külső munkatársa szerint nem vár könnyű időszak Maia Sandura, mert bár a moldovaiak többsége támogatja az uniós csatlakozást, az elnök pártja egyre népszerűtlenebb.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.05. kedd, 18:00
Hankó Balázs
kultúráért és innovációért felelős miniszter
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×