Az ázsiai márványospoloska (Halyomorpha halys) őshazája Kína szárazföldi része, Tajvan, Japán és a Koreai-félsziget, de ma már Európában és Amerikában is elterjedt. A felnőtt egyedek körülbelül 1,7 cm hosszúak, jellegzetes, pajzsszerű alakjuk és márványosan barna színük van. A szájszervüket használják a gazdanövényből való táplálkozáshoz, emiatt jelennek meg kicsi gödrök a gyümölcsök felületén, és ennek a következménye az is, hogy egyes növények levelei időnként bepöttyöződnek, ami a termény fejlődésbeli visszamaradásához, a mag satnyuláshoz is vezethet.

Kóbor Péter az InfoRádióban elmondta: az ázsiai márványospoloska már több mint tíz éve van jelen a magyar faunában. Európa más országaiban már korábban megjelentek, hazánkban 2013-ban lettek figyelmesek az első példányokra, többszöri behurcolás eredményeként. A Délkelet-Ázsiából származó fajt kezdetben csak Budapest környékén észlelték idehaza, majd

az akklimatizációt követően országszerte elterjedt.

Egyre több embernek okoznak kellemetlenséget, főleg ha egyszerre, nagy számban rajzanak ki. Az entomológus hozzátette: az ázsiai márványospoloskák csoportosan telelnek. A kifejlett rovar pedig nagyobb valószínűséggel költözik be az otthonokba, épületrészekbe, mint a többi poloskafaj, és az ilyen helyekre való behúzódással vészeli át a hidegebb időszakot. Miután megtalálták a helyüket, hibernált állapotba kerülnek, a ház melegétől azonban gyakran aktívvá válhatnak.

Az egyes fajtársak feromonokat bocsátanak ki, illetve rezgéseket idéznek elő, az aggregáció pedig legtöbbször lakóépületekben vagy azok környékén történik, továbbá a fűtött helyiségek ideálisak a szaporodásukhoz is, így elterjedésük nagyon megkeseríthetik az emberek életét. Még nagyobb károkat okozhatnak a házak, udvarok környékén tavasszal, amikor felébrednek és óriási számban rajzanak ki.

Kóbor Péter tájékoztatása szerint nagy problémát jelent a gazdáknak, hogy „egy szélsőségesen polifág növényi táplálkozású poloskafajról” van szó, ugyanis több mint háromszáz ismert tápnövénye van, amelyek közül nagyon sok jelentős mezőgazdasági terménynek, illetve élelmiszernövénynek számít.

Az ázsiai márványospoloska veszélyt jelenthet a paprikára, a paradicsomra, az almára, az őszi- és a sárgabarackra is.

Az ültetvényeken még nem okoznak akkora kárt, hogy a gazdák drasztikus fellépésre kényszerüljenek velük szemben, a kiskertekben viszont más a helyzet, sok növény nem fejlődik ki vagy válik fogyaszthatatlanná miattuk, ráadásul a poloskák elleni védekezés meglehetősen problémás.

A szakértő elmondta: a fő problémát az jelenti, hogy a rovar érés előtti időszakban, illetve már megérett állapotában is megtámadhatja a növényeket, amelyekből aztán folyamatosan táplálkozik, így a növényvédő szerekkel való védekezés további károkat is okozhat a kivárási idő miatt. „Ez sok esetben azt eredményezi, hogy gyakorlatilag rajtarohad a növényen a megvédeni kívánt termény” – magyarázta Kóbor Péter.

Ráadásul egyes ázsiai márványospoloskák ellenállók a rovarölő szerekkel szemben,

ezért az entomológus azt tanácsolja, hogy inkább mechanikai védekezéssel lépjünk fel ellenük. Az egyedeknek és tojásaiknak nagyon jellegzetes alakjuk van, így könnyen felismerhetők, ezek eltávolítása a legcélszerűbb és leghatékonyabb megoldás az állomány lokális szinten történő csökkentése szempontjából.

Ne halogassuk a védekezést!

Az ázsiai márványospoloskák könnyen megjelenhetnek nagy számban az otthonunkban, lakásunkban, ahová úgy is behurcolhatjuk, hogy először észre sem vesszük, ezért érdemes erős, jól záródó szúnyoghálót felszerelni a bejárati ajtókra és az ablakokra, de az is hasznos, ha a kertben kiteregetett ruhákat jól kirázzuk, mielőtt behozzuk a lakásba. A bejutott rovarokat pedig minél előbb el kell távolítani, mielőtt nagyobb károkat okoznának. Kóbor Péter megjegyezte: az interneten „különböző házi praktikák terjednek már régóta” a poloskákkal szembeni védekezéssel kapcsolatosan, ezek valós hatékonysága azonban megkérdőjelezhető, hiszen nem nagyon vannak a szakértők birtokában kísérleti adatok.

Mint fogalmazott, egyértelműen nem lehet kijelenteni azt, hogy az ázsiai márványospoloska még inkább elterjed idehaza a következő években. Hozzátette: akkora tömegben van jelen már most is az egész ország területén, hogy

„a környezeti eltartóképesség okán már nem tud még jobban felszaporodni”.

A mostani magyarországi állomány „viszonylag stabil”, igaz a táplálékforrások és az időjárási viszonyok változása miatt időnként megfigyelhető némi fluktuáció.

„Lesznek olyan helyek, ahol bizonyos években jobban felszaporodnak, mint ahogy lesznek olyan helyek is, ahol pedig bizonyos években kisebb számban lesznek jelen, azonban drasztikus mértékű emelkedés, illetve csökkenés egyelőre nem valószínűsíthető” – vélekedett a szakértő.

Kóbor Péter elmondta: évente kétszer, tavasszal és ősszel van nagy kirajzása az ázsiai márványospoloskának, lakóépületek környékén ezt sok helyen meg lehet tapasztalni. Az őszi időszakban telelőre vonulnak, tavasszal pedig a telelésből felébredő rovarok tömegesen kirajzanak. Most éppen az utóbbi időszakban vagyunk, ezért nagyon sok ázsiai márványospoloskával találkozhatunk, így az ellenük való védekezést nem érdemes halogatni.

Felszaporodásukat némileg gátolhatják majd az aszályos nyári időszakok, amikor a lárvák „belesülnek” a bőrükbe, de ezen kívül még rengeteg tényező, körülmény befolyásolja majd, hogy idén mekkora szaporulattal kell számolni.