A különböző emberi és ipari tevékenységek következtében számos veszélyes anyag kerül a levegőbe, amelyek légszennyezettséget okoznak. A légszennyezettség az atmoszféra elszennyeződése toxikus vagy radioaktív gázokkal, gőzökkel, valamint szilárd szemcsés anyagokkal. A légszennyezettség komoly kockázatot jelent az egészségünkre és az ökoszisztémára is.

Lukács András az InfoRádióban elmondta: egyre több olyan anyag, szennyeződés jut a levegőbe, amelyek esetében nem lehet úgy megállapítani határértékeket, hogy biztosan ki lehessen jelenteni azt, hogy nem károsak az egészségre. Hozzátette: minél lejjebb kellene csökkenteni ezeket a határértékeket élővilágunk és környezetünk megóvása érdekében. A környezetvédő civil szervezetek hosszú ideje szorgalmazzák világszerte, hogy minél előbb el kellene érni az Egészségügyi Világszervezet (WHO) által meghatározott légszennyezettségi értékeket, amit minimális célként fogalmaztak meg.

A Levegő Munkacsoport elnöke figyelmeztetett: a légszennyezettség csökkentése kulcskérdés az emberiség és a környezet jövője szempontjából, nem lehet halogatni a szükséges intézkedéseket, amelyek megítélése szerint nem terhelnék meg komolyabban a gazdaságot sem. Mint mondta,

az apró részecskék/szálló porok (PM10, PM2,5) a legveszélyesebb légszennyező anyagok,

amelyek rendkívül károsak az emberi szervezetre, több súlyos betegséget is előidézhetnek. Ezek az apró szemcsék 80-85 százalékban a fűtés és a közlekedés következtében, az erőművek működése miatt, valamint az ipari és mezőgazdasági tevékenységek révén jutnak a levegőbe.

Száraz fával fűtsünk!

Lukács András elmondta: a légszennyezettség jelentősen csökkenthető, ha nem nedves fával fűtünk, erről azonban sokan nem is tudnak, ezért célszerű lenne tájékoztatni a lakosságot arról, melyek a helyes, a környezetet kevésbé szennyező eljárások a fűtés során. Felhívta a figyelmet arra, hogy még mindig nagyon sok hazai háztartásban fűtenek szénnel – elsősorban lignittel, melyet a Mátrai Erőműben termelnek, majd onnan egy részét értékesítik a lakosságnak. Nyugat-Európában az utóbbi években fokozatosan visszaszorították, illetve kivezették a lignitértékesítést, Lukács András szerint Magyarországon is ebbe az irányba kellene lépéseket tenni – lehetőleg minél előbb.

A lignit rendkívüli mértékben szennyezi a levegőt, sőt egy idő után tönkreteheti a tüzelőberendezéseket is,

ezért is érdemes megfontolni a betiltását a szakértő szerint.

A nagyvárosokban – különösen a városok belső részein – a közlekedés az egyik legfőbb szennyező forrás. „Ezeken a helyeken a gépkocsi-forgalom korlátozásával, alacsony szén-dioxid-kibocsátású övezetek bevezetésével és 30 kilométer/órás sebességkorlátozással lehetne mérsékelni a légszennyezettséget” – sorolta a Levegő Munkacsoport elnöke.

Hozzátette: ezen a téren „bizonyos mértékben történt javulás” az elmúlt években, mivel az emberek egyre tudatosabb életmódot folytatnak, figyelnek a közlekedés és a fűtés káros hatásaira, illetve az önkormányzatok is felhívják a lakosság figyelmét a környezet óvására, ugyanakkor Lukács András megjegyezte: az eddigi intézkedések, lépések „messze nem elegendők ahhoz, hogy érdemi változás történjen”.

Komoly gazdasági károk

A káros anyagok kibocsátása nemcsak a szervezetünket, az egészségünket veszélyezteti, hanem a gazdaságban is nagy veszteségeket okozhat. Lukács András kifejtette: több hiteles elemzés is megjelent ezzel kapcsolatban, és összességében megállapítható, hogy

akár a GDP tíz százalékának megfelelő veszteség is keletkezhet egyes országokban – így hazánkban is – amiatt, hogy ennyire magas a levegő szennyezettsége.

Ez annak a következménye, hogy nagyon sokan megbetegednek, ezáltal pedig kiesnek a munkából, illetve a munkaerőhiányhoz adott esetben hozzájárulhatnak a halálesetek is.

Magyarországon az Európai Környezetvédelmi Ügynökség adatai szerint évente mintegy 13 ezer ember hal meg légszennyezés következtében. „Ez azonban csak a jéghegy csúcsának a csúcsa, mert ennek a számnak a százszorosa, egyes adatok szerint akár az ezerszerese is lehet évente a légszennyezés miatti megbetegedések száma idehaza” – tette hozzá a Levegő Munkacsoport elnöke.

Egyes adatok szerint hazánkban akár 25 százalékkal is alacsonyabb lehetett volna a Covid miatti halálozási arány, ha jelentősen alacsonyabb lett volna a légszennyezettség. Többek közt éppen az ehhez hasonló kedvezőtlen statisztikai mutatók miatt sürgetik a környezetvédő szervezetek a sokkal szigorúbb légszennyezettségi határértékek megállapítását.