Infostart.hu
eur:
380.04
usd:
322.44
bux:
125733.91
2026. február 22. vasárnap Gerzson
A Maxar Technologies által közreadott, két műholdfelvételből készített kombókép a Hunga Tonga-Hunga Haapai lakatlan vulkáni szigetről 2022. január 6-án (b) és három nappal a kitörése után, január 18-án. A vulkánkitörés hatalmas károkat okozott a főszigeten, Tongatapun és a hozzá tartozó mintegy 170 szigeten és zátonyon, a vulkanikus tevékenység utáni szökőár elérte Japán, az Egyesült Államok, Új-Zéland és több latin-amerikai ország partjait is.
Nyitókép: MTI/EPA/Maxar Technologies

Tavaly kétszer is jelentősen megnőtt a Föld elektromos töltöttsége - ez maradt belőle

A Hunga Tonga-vulkán tavaly januári kitörése következtében kétszer is jelentősen megnövekedett a Föld elektromos töltöttségi szintje - állapította meg egy nemzetközi kutatócsoport az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat Földfizikai és Űrtudományi Kutatóintézet munkatársainak vezetésével. Az intézet tudományos főmunkatársa, Bór József szerint az eset egészen egyedülálló.

A Nagycenk melletti Széchenyi István Geofizikai Obszervatóriumban a légköri elektromosság különböző összetevőit tudják vizsgálni, az elektromos teret és annak változásait is.

"Ezeknek a méréseknek a felhasználásával igyekeztünk fényt deríteni arra, hogy vajon ez a nem mindennapi vulkánkitörés, amely nagyon sok szempontból maradandó, hosszan tartó zavarokat is keltett a légkörben, mit okozott" - mondta az InfoRádióban Bór József, az intézet tudományos főmunkatársa.

A hétköznapi ember számára "mindössze" látványos volt, hogy mintha egy mennydörgéses-villámlásos vihar tört volna ki a semmiből, tudományosan azonban sokkal izgalmasabb volt a dolog.

"A vulkáni felhőben rendkívüli mennyiségű elektromos töltés választódott szét, illetve halmozódott fel. Ennek a töltésnek a jelentős része két részletben a földfelszínre került, és azt a szokásosnál 15 százalékkal magasabbra töltötte fel" - magyarázta a tudós.

Hogy van-e máig ható hatás vagy emberre káros következmény, arról azt mondta, ennek a feltöltöttségnek nem volt ilyenje.

"Az elektromos töltések áramlása szempontjából a Föld és a légkör, illetve a Földet körülvevő ionoszféra egy nagy elektromos áramkört alkot, ebben rendkívül dinamikus változások mennek végbe, ami azt jelenti, hogy néhány perc alatt lecseng, ha egy pillanatszerű változás történik. Ebben az esetben is erről volt szó. A hatások, amiket észleltünk, néhány perc alatt szétoszlottak a rendszerben, ma már nem tapasztalhatunk ebből semmit" - részletezte.

A rendelkezésre álló mérések történetében viszont egyedi jelenség történt.

"Rendkívüli mennyiségű víz került a légkörbe a vulkáni hamuval, törmelékkel együtt, és ez a különleges helyzet, magának a kitörésnek az energiája a vízgőzt is olyan rendkívüli magasságba tudta felemelni, ami egyedinek számít, máskor nem fordul elő. A víznek köszönhető, hogy a rendkívüli mennyiségű elektromos töltés a felhőben fel tudott halmozódni."

A távozó vízgőz a kitörés után gyorsan lehűlt, a mezoszféra magasságában jégkristályok keletkeztek, mindez összekeveredve a vulkáni hamuval

piszkos zivatarfelhőt

okozott, ami egyébként a fenti felvételek végén is látható.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk

Orbán Viktor: a gazdasági káosz az ukránok fejében út az ellenzék választási sikeréhez

Ezen a hétvégén Békéscsabán rendeztek háborúellenes gyűlést a digitális polgári körök, a szokásos forgatókönyv szerint Orbán Viktor miniszterelnök is beszédet mondott, majd pedig kérdésekre válaszolt. Közölte, hogy kivédi a kormány az ukránok energiafegyver-támadását. Beszélt a békési földutak helyzetéről, az extraprofitadók rendszerének fontosságáról, valamint egy márciusi kínai-amerikai nagy megegyezés esélyéről is.
inforadio
ARÉNA
2026.02.23. hétfő, 18:00
Áder János
volt köztársasági elnök, a Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány kuratóriumi elnöke
Egy tolnai szavazó voksa másfélszer többet ér, mint egy budapestié – Áprilisig épp alkalmas az idő a reformról vitázni

Egy tolnai szavazó voksa másfélszer többet ér, mint egy budapestié – Áprilisig épp alkalmas az idő a reformról vitázni

A 2024. évi LXXIX. törvény december 31-én lépett hatályba, és átrajzolta Magyarország választókerületi térképét. A jogalkotó indoklása szerint azért volt szükség a módosításra, mert több körzetben is átlépte a választók száma a törvényben előírt határokat. Csakhogy van egy kis probléma: a módosítás után még mindig nem felel meg a törvény a saját előírásainak. Tolna megyében három választókörzet is 20%-kal kisebb az átlagnál – ami pont az a küszöb, ami mellett a törvény szerint újra kellene osztani a körzeteket.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×