"Sokan állítják, hogy szükségük van a reggeli kávéra ahhoz, hogy készen álljanak a nap kezdetére. Meg akartuk érteni az agyműködésüket, hogy alá tudjuk támasztani tudományosan is ezt az állítást" – mondta Nuno Sousa, a kutatás vezetője, a Minho Egyetem professzora az NBC News cikke szerint.

A kutatásba 83 embert vontak be, akik legalább napi egy kávét isznak. Agyműködésüket MRI-vel vizsgálták.

47 ember esetében készítettek MRI-t kávéivás előtt, illetve fél órával azután is. A másik 36 ember vízben oldott koffeint kapott, és ugyanígy készült agyukról felvétel az oldat elfogyasztása előtt és után is.

A Frontiers in Behavioral Neuroscience szaklapban közölt eredmények szerint az agyműködés egyes típusú változásai a koffeinnek voltak tulajdoníthatók, de mások nem. A vizsgálatok kimutatták, hogy mindkét csoportban csökkent az aktivitás az agy azon részén, amely az embereket nyugalmi állapotba hozza. Ez azt jelezte, hogy az emberek koffein bármilyen típusú fogyasztása után inkább készen állnak arra, hogy elkezdjék napjukat.

Az MRI-vizsgálatok szerint ugyanakkor a kávéfogyasztás fokozta az agy rövid távú memóriában, figyelemben és összpontosításban részt vevő részeinek aktivitását, míg a koffein önmagában történő fogyasztása nem.

A kutatók elmélete szerint a kávé látványa, illata vagy íze segíthet abban, hogy az emberek ébernek érezzék magukat, függetlenül a koffeintartalomtól. Sousa szerint tehát maga a kávézás is segíthet abban, hogy tettre kész állapotba kerüljünk. Azok ugyanakkor, akik nem kávéznak rendszeresen, nem biztos, hogy átélik ezt.

Mark Mattson szerint, aki a Johns Hopkins Egyetem Orvosi Karának idegtudományi adjunktusa és nem vett részt a kutatásban, az eredmények nem meglepők, mivel az emberek idővel asszociációkat alakítanak ki bizonyos érzékszervi tapasztalatokkal, amelyek viszont befolyásolhatják jövőbeli reakcióikat.

A kávé íze és illata előhívhatja az emlékeket, amelyek segítenek abban, hogy stimuláltabbakká váljunk.

Uma Naidoo táplálkozáspszichiáter, a Harvard szakembere szerint már a kávé látványa beindíthatja ezt a reakciót, ami eltér a placebóhatástól.

Mattson arra is rámutatott, hogy a tanulmánynak vannak korlátai: egyrészt az MRI-vizsgálatok a véráramlást mérték, de a koffein korlátozhatja a véráramlást, így a vizsgálatok nem biztos, hogy egyértelmű képet adnak az agyi aktivitásra gyakorolt hatásáról. Azt is megjegyezte, hogy a vizsgálatban nem vettek részt olyan emberek, akik koffeinmentes kávét ittak, ami segíthetett volna megkülönböztetni a kávé és a koffein agyra gyakorolt hatását.

Abban ugyanakkor mindhárom kutató egyetért, hogy koffeint még mindig kávéban a legegészségesebb fogyasztani, nem üdítőben vagy energiaitalban.

"Koffein mellett a kávé gazdag antioxidánsokban és bizonyos polifenolokban is. A benne levő trigonellin a kávé aromáját, ízét, keserűségét adja, de antibakteriális, antivirális tulajdonságokkal is rendelkezik" – tette hozzá Naidoo.