Cukormentes üdítőkben és rágógumikban is használják az aszpartámot édesítőszerként, júliusban azonban a Nemzetközi Rákkutatási Ügynökség (IARC), az Egészségügyi Világszervezet (WHO) rákkutató részlege először fogja azt az "emberre nézve valószínűleg rákkeltő" anyagok közé sorolni - írja a Reuters.
Az IARC-határozatát a csoport külső szakértőinek ülése után véglegesítették, a közzétett bizonyítékok alapján értékelve azt, hogy veszélyt jelent-e az édesítő fogyasztása.
Ez az értékelés nem veszi figyelembe, hogy mennyi fogyasztható biztonságosan egy termékből.
A különböző anyagokra vonatkozó hasonló IARC-határozatok azonban a múltban keltettek már fogyasztói aggodalmat és vezettek perekhez, valamint arra kényszerítettek gyártókat, hogy receptjeiket tervezzék újra.
A WHO és az Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezet élelmiszer-adalékanyagokkal foglalkozó közös szakértői bizottsága (JECFA) szintén felülvizsgálja az aszpartám használatát. A bizottság ülése június végén kezdődött, és várhatóan az IARC közlésével egy napon, július 14-én teszi közzé megállapítását.
1981 óta a JECFA szerint az aszpartám az elfogadott napi határértékeken belül biztonságosan fogyasztható.
Egy 60 kilogrammos felnőttnek naponta 12-36 doboz aszpartám tartalmú diétás üdítőt kellene meginnia - az italban lévő édesítőszer mennyiségétől függően - ahhoz, hogy veszélyeztetett legyen.
A nemzeti szabályozó hatóságok széles körben osztották ezt a véleményt, többek között az Egyesült Államokban és Európában is.
Az IARC és s JECFA határozata kiegészíti egymást, de sokak szerint összezavarhatják az embereket. Ezért azt kérték, hogy egyazon napon hozzák nyilvánosságra az eredményeket, ahogyan ez most történni fog.
Az IARC döntései óriási hatással lehetnek az emberek gondolkodására. A bizottság 2015-ben arra a következtetésre jutott, hogy a glifozát "valószínűleg rákkeltő" - évekkel később, amikor más szervek, például az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság már vitatták ezt, a vállalatok még mindig érezték a kijelentés hatását. A német Bayer 2021-ben harmadszor is fellebbezést veszett olyan amerikai bírósági ítéletekkel szemben, amelyek kártérítést ítéltek meg azoknak az ügyfeleknek, akik rákos megbetegedéseiket a glifozátalapú gyomirtó szerek használatára fogták.
Az IARC döntéseit azért is bírálták, mert felesleges riadalmat keltenek a nehezen elkerülhető anyagokkal vagy helyzetekkel kapcsolatban. Korábban az éjszakai munkát és a vörös hús fogyasztását a "esetlegesen rákkeltő" kategóriába sorolta,
a mobiltelefonok használatát pedig az aszpartámhoz hasonlóan a "valószínűleg rákkeltő" kategóriába.
Az aszpartámot évek óta alaposan kutatják. Tavaly egy 100 ezer felnőtt körében végzett franciaországi megfigyeléses vizsgálat kimutatta, hogy a nagyobb mennyiségű mesterséges édesítőszert - köztük aszpartámot - fogyasztó embereknél kissé magasabb volt a rák kockázata. Ezt követte az olaszországi Ramazzini Intézet 2000-es évek elején végzett tanulmánya, amely arról számolt be, hogy egerek és patkányok egyes rákos megbetegedései összefüggésbe hozhatók az aszpartámmal.
Az első tanulmány azonban nem tudta bizonyítani, hogy az aszpartám okozta a megnövekedett rákkockázatot, és a második tanulmány módszertanával kapcsolatban is kérdések merültek fel, többek között az azt értékelő EFSA részéről.
Az aszpartám használata világszerte engedélyezett, a nagy élelmiszer- és italgyártók évtizedek óta védik az összetevő használatát. A friss ajánlás kutatások új sorozatát indíthatja el, ugyanakkor az IARC szerepével kapcsolatos vitákat is élénkíti majd.
A WHO nemrég közölte, hogy egyetlen édesítőszer használatát sem javasolja egészséges embereknek, ami szintén vegyes megítélést váltott ki.