Infostart.hu
eur:
355.95
usd:
308.65
bux:
133710.4
2026. június 9. kedd Félix
Nyitókép: Pixabay

Potenciálisan rákkeltő hatásúnak nyilvánít egy édesítőszert a WHO

Az aszpartám a világon az egyik leggyakrabban használt édesítőszer: a WHO két forrás szerint is potenciálisan karcinogén hatásúnak találta.

Cukormentes üdítőkben és rágógumikban is használják az aszpartámot édesítőszerként, júliusban azonban a Nemzetközi Rákkutatási Ügynökség (IARC), az Egészségügyi Világszervezet (WHO) rákkutató részlege először fogja azt az "emberre nézve valószínűleg rákkeltő" anyagok közé sorolni - írja a Reuters.

Az IARC-határozatát a csoport külső szakértőinek ülése után véglegesítették, a közzétett bizonyítékok alapján értékelve azt, hogy veszélyt jelent-e az édesítő fogyasztása.

Ez az értékelés nem veszi figyelembe, hogy mennyi fogyasztható biztonságosan egy termékből.

A különböző anyagokra vonatkozó hasonló IARC-határozatok azonban a múltban keltettek már fogyasztói aggodalmat és vezettek perekhez, valamint arra kényszerítettek gyártókat, hogy receptjeiket tervezzék újra.

A WHO és az Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezet élelmiszer-adalékanyagokkal foglalkozó közös szakértői bizottsága (JECFA) szintén felülvizsgálja az aszpartám használatát. A bizottság ülése június végén kezdődött, és várhatóan az IARC közlésével egy napon, július 14-én teszi közzé megállapítását.

1981 óta a JECFA szerint az aszpartám az elfogadott napi határértékeken belül biztonságosan fogyasztható.

Egy 60 kilogrammos felnőttnek naponta 12-36 doboz aszpartám tartalmú diétás üdítőt kellene meginnia - az italban lévő édesítőszer mennyiségétől függően - ahhoz, hogy veszélyeztetett legyen.

A nemzeti szabályozó hatóságok széles körben osztották ezt a véleményt, többek között az Egyesült Államokban és Európában is.

Az IARC és s JECFA határozata kiegészíti egymást, de sokak szerint összezavarhatják az embereket. Ezért azt kérték, hogy egyazon napon hozzák nyilvánosságra az eredményeket, ahogyan ez most történni fog.

Az IARC döntései óriási hatással lehetnek az emberek gondolkodására. A bizottság 2015-ben arra a következtetésre jutott, hogy a glifozát "valószínűleg rákkeltő" - évekkel később, amikor más szervek, például az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság már vitatták ezt, a vállalatok még mindig érezték a kijelentés hatását. A német Bayer 2021-ben harmadszor is fellebbezést veszett olyan amerikai bírósági ítéletekkel szemben, amelyek kártérítést ítéltek meg azoknak az ügyfeleknek, akik rákos megbetegedéseiket a glifozátalapú gyomirtó szerek használatára fogták.

Az IARC döntéseit azért is bírálták, mert felesleges riadalmat keltenek a nehezen elkerülhető anyagokkal vagy helyzetekkel kapcsolatban. Korábban az éjszakai munkát és a vörös hús fogyasztását a "esetlegesen rákkeltő" kategóriába sorolta,

a mobiltelefonok használatát pedig az aszpartámhoz hasonlóan a "valószínűleg rákkeltő" kategóriába.

Az aszpartámot évek óta alaposan kutatják. Tavaly egy 100 ezer felnőtt körében végzett franciaországi megfigyeléses vizsgálat kimutatta, hogy a nagyobb mennyiségű mesterséges édesítőszert - köztük aszpartámot - fogyasztó embereknél kissé magasabb volt a rák kockázata. Ezt követte az olaszországi Ramazzini Intézet 2000-es évek elején végzett tanulmánya, amely arról számolt be, hogy egerek és patkányok egyes rákos megbetegedései összefüggésbe hozhatók az aszpartámmal.

Az első tanulmány azonban nem tudta bizonyítani, hogy az aszpartám okozta a megnövekedett rákkockázatot, és a második tanulmány módszertanával kapcsolatban is kérdések merültek fel, többek között az azt értékelő EFSA részéről.

Az aszpartám használata világszerte engedélyezett, a nagy élelmiszer- és italgyártók évtizedek óta védik az összetevő használatát. A friss ajánlás kutatások új sorozatát indíthatja el, ugyanakkor az IARC szerepével kapcsolatos vitákat is élénkíti majd.

A WHO nemrég közölte, hogy egyetlen édesítőszer használatát sem javasolja egészséges embereknek, ami szintén vegyes megítélést váltott ki.

Címlapról ajánljuk
Igencsak beszédes, milyen eltérő stratégiával lett sikeres a három AI-nagyhatalom

Igencsak beszédes, milyen eltérő stratégiával lett sikeres a három AI-nagyhatalom

Egy új AI-modell mögött ma már nemcsak kutatók és mérnökök állnak, hanem erőművek, félvezetőgyárak, tőzsdei befektetők, jogászok és kormányzati stratégiák is. A mesterséges intelligencia a 2020-as évek közepére geopolitikai tényezővé vált. Az Egyesült Államok vezet, de ennek megvan az ára. Kína gyorsan zárkózik fel, de csak korlátok között. Az Európai Unió pedig szabályoz, miközben a versenyben lemarad. A jövőt meghatározó nagy kérdés azonban egészen más lesz.

„Nagyon nagy disznóság történt” – miniszteri válasz az Országgyűlésben

A nyugat-magyarországi azbesztszennyezésről, egy Pécs melletti fejlesztésről, a TeSzedd! akcióról, a szentendrei HÉV fejlesztéséről, és a tiszaújvárosi CCGT-beruházásról is beszéltek a képviselők a hétfői kérdések során az Országgyűlésben.
inforadio
ARÉNA
2026.06.09. kedd, 18:00
Grexa Liliana
országgyűlési képviselő, ukrán nemzetiségi szószóló
Védett ár az üzemanyagokra: fontos rendeletmódosítás jelent meg

Védett ár az üzemanyagokra: fontos rendeletmódosítás jelent meg

Kapitány István gazdasági és energetikai miniszter rendeletben módosította a biztonsági kőolajtermék-készletek felhasználásának szabályait, amelynek lényege a készletértékesítési és nagykereskedelmi árak emelése. A benzin nettó készletértékesítési ára 270,25 forintról 283,45 forintra, a gázolajé 300,48 forintról 310,47 forintra nő literenként. A kormány ezzel a piaci folyamatokat kívánja lekövetni, feltehetően azért, hogy csökkentse a stratégiai készletek későbbi visszapótlásából eredő finanszírozási veszteséget.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×