Infostart.hu
eur:
372.98
usd:
340.27
bux:
139938.32
2026. november 20. péntek Jolán
Genf, 2012. szeptember 27.Leonardo da Vinci (1452-1519) reneszánsz polihisztor Mona Lisa című festményének egy állítólagos korábbi változata egy genfi sajtótájékoztatón 2012. szeptember 27-én. A zürichi székhelyű Mona Lisa Alapítvány szakértők bevonásával igazolja, hogy a kiállított mű az eredeti portré, amelyet Leonardo da Vinci 10 évvel a Louvre-ban látható festmény előtt, 1500 körül készített. (MTI/EPA/Yannick Bailly)
Nyitókép: MTI/EPA/Yannick Bailly

Megfejtették a Da Vinci-rejtélyt: ez Leonardo festményeinek titkos alapanyaga

Egy friss kutatás felfedte, milyen szokatlan alapanyagot használhattak a Rembrandthoz és Leonardóhoz hasonló régi mesterek képeik festésekor.

Sokáig szennyeződésnek vélték csak a fehérjemaradványokat, melyeket sok nagy mester művén kimutattak már elemzések, a Nature Communicationsban publikált friss adatok azonban arra engednek következtetni, hogy a festők, köztük Leonardo da Vinci is, tojássárgáját is használtak remekműveik megalkotásakor – írja a CNN.

"Nagyon kevés írásos forrás áll rendelkezésre a témában és ilyen mélységben még tudományos kutatás sem foglalkozott a jelenséggel. Eredményeink szerint már igen kis mennyiségű tojássárgája alkalmazásával drámai változás érhető el az olajfesték tulajdonságaiban, ami a művészek számára előnyös lehet" – fogalmazott Ophélie Ranquet vezető kutató, a Karlsruhe-i Technológiai Egyetem szakembere.

A tanulmány szerint a kis mennyiségű tojássárgája okozta változások nemcsak a képek esztétikájában mutatkoznak meg. Az ókori Egyiptomban készített tempera tojássárgáját vegyített színezékekkel és vízzel – ehhez képest az olajfesték sokkal intenzívebb színvilágot, zökkenőmentesebb színátmenetet és gyorsabb száradási időt nyújt. A víz helyett alkalmazott lenmag- vagy sáfránymagolaj miatt ugyanakkor

a képek a fénynek hatására könnyen megsötétednek.

A festék készítése kézműves folyamat volt, és elképzelhető, hogy ennek során a nagy mesterek tojássárgájával vegyítették a hetedik század óta ismert olajfestéket ezen hatások kiküszöbölésére. A tanulmányban a kutatók négy összetevő – tojássárgája, desztillált víz, lenolaj és színezék – felhasználásával rekonstruálták a festékkészítés folyamatát, és két, történelmileg népszerű és jelentős színt, az ólomfehéret és az ultramarin kéket állítottak így elő.

"A tojássárgája hozzáadása azért előnyös, mert drasztikus módon megváltoztatja ezeknek a festékeknek a tulajdonságait azáltal, hogy másképp reagál az öregedésre. A tojássárgájában található antioxidánsok miatt hosszabb időbe telik, amíg a festék oxidálódik" – mondta Ranquet.

Az olaj, a színezék és a tojássárgájában lévő fehérjék közötti kémiai reakciók közvetlenül befolyásolják a festék viselkedését és viszkozitását.

"Az ólomfehér színezéket például meglehetősen érzékeny a nedvességre, de ha fehérjeréteggel vonjuk be, akkor sokkal ellenállóbbá válik vele szemben, így a festék meglehetősen könnyen felvihető" – mondta Ranquet, aki azt is hozzátette, ha a festő vastag festékréteget akart felvinni, mert az volt a cél, hogy látványosak maradjanak az ecsetvonások is, de spórolni akart a színezékkel, akkor is a tojássárgájához fordulhatott. A színezékek már évszázadokkal ezelőtt sokba kerültek, így logikus spórolási mód lehetett ez. A lapis lazuli, melyből az ultramarin kék szín kikeverhető, az aranynál is többe került ekkoriban.

Leonardo egyik korai Madonna-festményén, a Madonna piros szegfűvel című képen szemmel látható a tojásfehérje hiányának jele: a nőalak és a gyermek arcán a festék ráncos, ami a színezékhiány jele – de ezt tojássárgája hozzáadásával ki lehet küszöbölni. A kép még korai műve da Vincinek, aki

ekkor nem használhatta még a tojássárgáját.

Botticelli egy tempera- és olajfesték használatával készített képén is felfedezték fehérjemaradványokat, amelyek a technika alkalmazására engednek következtetni: Maria Perla Colombini, a Pisai Egyetem analitikai kémia professzora szerint a kutatás fontos mérföldkövet jelent, mivel nemcsak egy technika használatára nyújt bizonyítékokat, hanem megmagyarázza azt is, milyen tulajdonságok miatt alkalmazhatták ezt a módszert a nagy festők.

Címlapról ajánljuk
Munkavállalók: azért jó a bérmegállapodás, mert mindenki „kicsit elégedetlen”

Munkavállalók: azért jó a bérmegállapodás, mert mindenki „kicsit elégedetlen”

Zlati Róbert, a Magyar Szakszervezeti Szövetség elnöke az InfoRádióban a minimálbér-tárgyalások eredményével kapcsolatban megjegyezte: továbbra is szeretnék egy középtávú, több éves megállapodás sarokköveit látni, most ugyanis az szja-visszatérítés, nem pedig a bruttó emelés miatt fogadták el a legalacsonyabb bérűek jussának emelkedését.

A bankok és a biztosítók már használják az AI-t emberi munkaerő helyett, de a kereskedelem is lépett

A mesterséges intelligenciát használó cégek csaknem harmada számít arra, hogy a technológiával munkaerőt válthat ki; a GKI felmérésében tavaly még nagyjából minden ötödik ilyen vállalat számolt ezzel. Molnár László, a GKI vezető kutatója az InfoRádió megkeresésére arról is beszélt, milyen munkát vehet át a technológia, és mit jelenthet ez a dolgozóknak.
inforadio
ARÉNA
2026.11.20. péntek, 18:00
Léder László
pszichológus, szervezetfejlesztő, az Apa Akadémia alapítója
Aggasztó összefüggést találtak a népszerű fogyasztószerek elhagyása után

Aggasztó összefüggést találtak a népszerű fogyasztószerek elhagyása után

A GLP-1-gyógyszerek abbahagyása után nagyjából kétszer olyan gyakran regisztráltak nem halálos infarktust, nem halálos stroke-ot vagy bármilyen okból bekövetkező halált, mint a kezelés alatt – a három kimenetelt együtt vizsgálva. Erre jutott egy több mint 80 ezer, 2-es típusú cukorbeteg olaszországi adatait elemző nemzetközi kutatás. A halálozásban több mint négyszeres különbséget mértek, de a szerzők szerint ezt önmagában a gyógyszerelhagyás valószínűleg nem magyarázza: az abbahagyás a betegek romló egészségi állapotát is jelezheti.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×