Infostart.hu
eur:
387
usd:
328.61
bux:
0
2025. december 26. péntek István
Látogató a Leonardo da Vinci halálának közelgő 500. évfordulója alkalmából nyílt Leonardo Da Vinci - 500 Years of Genius című kiállításon Athénban 2018. december 2-án. A nagyszabású digitális művészeti kiállításon videoprojektoros vetítéssel, térbeli hangosítás mellett mutatják be a polihisztor Da Vinci életét, találmányait és művészeti alkotásait. A különleges élményt és látványt multimédiás eszközök biztosítják a tárlaton.
Nyitókép: Látogató a Leonardo da Vinci halálának közelgő 500. évfordulója alkalmából nyílt Leonardo Da Vinci - 500 Years of Genius című kiállításon Athénban 2018. december 2-án (MTI/EPA/ANA-MPA/Szimela Pancarci)

Rabszolga fia lehetett Leonardo da Vinci

Egy történész szerint a reneszánsz olasz művész édesanyját rabszolgaként hurcolták Itáliába.

Regény formájában mutatja be Carlo Vecce kutatásai eredményét: ezek szerint a Kaukázusból vitték rabszolgaként az olasz csizmára a festő édesanyját. A Caterina, Leonardo édesanyjának mosolya címet viselő kötet alapjául azok a felfedezései szolgának, amelyeket 2019-ben tett a firenzei archívumokban végzett kutatásai során – írja a CNN.

Egy eddig ismeretlen dokumentum – mely a történész szerint 1452 őszén keltezett – egy Leonardo apjaként ismert férfi írt alá: ebben egy Caterina nevű rabszolgát szabadít fel. A dátum, amely néhány hónappal Leonardo születése utáni időpontot takar, és az a tény, hogy Leonardo apja írta alá a dokumentumot, bizonyítékot jelentett Carlo Vecce számára, hogy ez a nő volt Leonardo anyja.

Ázsiából érkezhetett édesanyja Itáliába

Caterinát két évvel azelőtt szoptatós dajkaként küldték a háztartásból egy firenzei lovaghoz. A történész azt mondja, amikor a nő nevére bukkant, mániákusan kezdett sorsa után kutatni, és megtalált minden olyan dokumentumot, amely alátámasztja a hipotézisét. Úgy látja, jó az esély arra, hogy valóban a rabszolga volt a polihisztor anyja.

Az Ázsiában született asszonnyal kapcsolatosan Moszkvában akart további kutatásokat végezni, ám ezt a pandémia nehezítette. Annyit biztosan tudott, hogy

a nőt 13 évesen tették rabszolgává és 25 évesen szabadították fel gyermeke születése után: legszebb éveit töltötte rabszolgaként.

Leonardo 1452. április 15-én született a toszkán Vinci városához közeli Anchiano faluban, Firenzétől nyugatra. Teljes születési neve Leonardo di ser Piero da Vinci volt, ami annyit jelent, hogy "Leonardo, Piero fia, Vinciből". A halálának 500. évfordulóján, 2019-ben megjelent hivatalos életrajzok szerint édesanyja egy Caterina nevű helyi parasztasszony, édesapja pedig egy gazdag jegyző volt. Leonardo házasságon kívül született, mindkét szülője mással házasodott össze a születése után, de gyermekkorát apja birtokán töltötte, ahol nevelték és törvényes fiúként kezelték.

Megragadta a történelmi regény műfaja

Tudományos körökben ugyanakkor felmerült, hogy Caterina valójában rabszolga volt, de egész mostanáig nem volt olyan dokumentum, amely ezt az elméletet alátámasztotta volna. A történész szerint az olaszországi rabszolga-kereskedelemről ritkán beszélnek, ami a felfedezés késedelméhez vezethetett. Carlo Vecce azt mondja, azért írt regényt Caterináról, mert tudományos igényű munkához nem volt elég anyaga. "Ha kutatási anyagot írok, az 20 oldalas lett volna, ezért döntöttem a történelmi regény mellett. Megragadott ez a műfaj, szabadon mesélhettem el a történetet" – fogalmazott.

Paolo Galluzzi, egy Leonardo tudományos munkásságával foglalkozó történész és a római Lincei tudományos akadémia tagja szerint Vecce elmélete "rendkívül hihető, dokumentumokon alapul, nem csak fantázia" – mondta. Bár regényként íródott, a történetet "tudományos kutatások" ihlették, és

"messze az eddigi legmeggyőzőbb verzió" Caterina háttértörténetéről.

"Nem rendelkezünk Leonardo, az anyja vagy az apja DNS-ével, ami nyilvánvalóan az egyetlen tudományos bizonyíték lenne. Dokumentumokra támaszkodunk, és azok a dokumentumok, amelyekre Vecce támaszkodott, elég meggyőzőek" – fogalmazott Paolo Galluzzi, de nem mindenki ért vele egyet.

Nem mindenki lelkesedik a teória iránt

Martin Kemp vezető Leonardo-kutató óvatosságra int felhívva a figyelmet arra, mennyire szokatlan, hogy a tényeket regény formájában tárta Vecce a közönség elé.

"Sokan állították már, hogy Leonardo édesanyja rabszolga volt. Ez beleillik abba az igénybe, hogy Leonardo hátterében valami kivételes és egzotikus dolgot találjunk, a rabszolgasággal való kapcsolat pedig megfelel a jelenlegi társadalmi vitáknak" – mondta. Kemp kifejtette, hogy a Caterina a keresztény hitre tért rabszolgák gyakori neve volt.

Rámutatott, hogy Francesco del Giocondo az a férfi, akiről úgy tartják, hogy a Mona Lisa a felesége portréja alapján készült, rabszolgákkal kereskedett, és a történelmi feljegyzések szerint egy év alatt két Caterinát is eladott. Kemp még mindig inkább azt a teóriát támogatja, mely szerint Leonardo anyja egyszerű parasztasszony volt.

Bármi is legyen az igazság, Kemp azt mondja, Leonardo munkásságára hatalmas hatást gyakorolt édesanyja:

ő volt az egyetlen nő, akinek hely jutott szívében.

Címlapról ajánljuk
Törvények, viták, pénzbüntetések – ez történt az Országgyűlésben 2025-ben

Törvények, viták, pénzbüntetések – ez történt az Országgyűlésben 2025-ben

Az Országgyűlés 2025-ben is sok szenvedélyes vitát folytatott le és számos fontos jogszabályt alkotott meg, amelyekről – a napirend előtti felszólalásokról, az interpellációkról, a kérdésekről, az azonnali kérdésekről, az általános vitákról, a határozathozatalokról és a bizottsági ülésekről – év közben részletesen beszámolt az InfoRádió, most a leglényegesebb idei parlamenti történéseket és döntéseket idézi fel ez az összeállítás.
VIDEÓ
Évezredes titkok a modern luxus árnyékában: így változik meg örökre a legendás ókori főváros sorsa

Évezredes titkok a modern luxus árnyékában: így változik meg örökre a legendás ókori főváros sorsa

2025-ben az Ázsiai és Csendes-óceáni Gazdasági Együttműködés (Asia-Pacific Economic Cooperation – APEC) csúcstalálkozóját Kjongdzsuban tartották, ez a név csak a legelszántabb történelem vagy földrajz iránt érdeklődő közönség számára lehet ismerős Magyarországon. A település pedig egykoron az ókor egyik legnagyobb királyságának volt a fővárosa, ahol máig szinte „szabadtéri múzeumként” sorjáznak az egykori emlékek. A modern idegenforgalmi kihívások ugyanakkor dilemmával szembesítik a várost, hogy megőrizze a karakterét a jövőben is.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×