A rossz alvás az ítélőképességre, a hangulatra, valamint a tanulási és információmegőrzési képességre való hatása ugyanúgy ismert, mint hogy az egészségtelen alvási szokások növelhetik a súlyos balesetek és sérülések kockázatát – írja a The Guardian.

Egy friss kutatás azonban a rossz alvás hosszú távú következményeit vizsgálta: a világ első nagy prospektív kohorszvizsgálata átfogóan kutatta az alvási viselkedést és mintákat, valamint a zödhályog előfordulását. A vizsgálatban több mint 400 ezer ember vett részt az Egyesült Királyságban.

A BMJ Open című folyóiratban közzétett eredmények azt sugallják, hogy az egészségtelen alvási szokásokkal rendelkező embereknél megnő a zöldhályog kialakulásának kockázata. Ez az állapot a látás elvesztéséhez vezethet, ha nem diagnosztizálják és kezelik időben. A zöldhályog 2040-re valószínűleg 112 millió embert érint világszerte.

"A horkolás, a nappali álmosság, az álmatlanság és a túl kevés vagy túl sok alvás külön-külön vagy együttesen összefüggésbe hozható a zöldhályog kockázatával"

– állapította meg a pekingi kutatók által vezetett nemzetközi akadémiai csoport. Megállapításuk szerint a magas zöldhályog-kockázatnak kitettek esetében érdemes beavatkozni, az alvásproblémákkal küszködőknél pedig fontos lehet szűrővizsgálatokat végezni a zöldhályog megelőzésére.

A zöldhályog kialakulásának okait még kevéssé ismerik, mivel a szem fényérzékeny sejtjeinek fokozatos elvesztése és a látóideg károsodása jellemzi. Ha nem kezelik, visszafordíthatatlan vaksághoz vezethet. Korábban közzétett kutatások már sugallták, hogy az alvászavarok fontos kockázati tényezőt jelenthetnek - ezt a témát szerették volna tovább kutatni, a zöldhályog kockázatát vizsgálva különböző alvási magatartásokat tanúsító emberek körében.

A kutatás során 409 053 ember adatait vizsgálták, akik 40 és 69 év közt voltak akkor, amikor 2006-2010 közt az adatokat szolgáltattak. 2021 márciusáig követték őket, hogy kiderüljön, diagnosztizáltak-e náluk glaukómát. A vizsgálatba való bekapcsolódáskor gyűjtötték be az alvási szokásaikra vonatkozó információkat.

A normális alvási időtartamot hét és kilenc óra közöttinek határozták meg, a túl kevés vagy túl sok alvást pedig e tartományon kívülinek. A személy kronotípusát aszerint határozták meg, hogy inkább a reggeli pacsirták vagy az éjszakai baglyok közé sorolták-e magukat. A majdnem 11 éves átlagos követési időszak alatt

8690 résztvevőnél diagnosztizáltak zöldhályogot.

A kronotípus kivételével a másik négy alvásmintát és viselkedési formát – horkolás, nappali álmosság, túl sok vagy kevés alvás és álmatlanság – mindegyiket különböző mértékben fokozott glaukómarizikóval hozták összefüggésbe.

Az egészséges alvásmintával rendelkező emberekhez képest a horkolás és a nappali álmosság 11 százalékkal megnövekedett zöldhályog-kockázatot hordozott. Eközben az álmatlanság és a túl sok vagy túl kevés alvás 13 százalékkal megnövekedett kockázattal járt együtt. A vizsgálat megfigyeléses volt, így okot nem lehet megállapítani, de a kutatók szerint azonban az alvászavarok és a glaukóma között talált összefüggésnek van hihető biológiai magyarázata.

A szem belső nyomása, amely kulcsfontosságú tényező a glaukóma kialakulásában, megemelkedik, amikor az ember fekszik,

és amikor az alváshormonok nincsenek egyensúlyban, ahogyan az álmatlanságban előfordul - magyarázták. A depresszió és a szorongás, amelyek gyakran együtt járnak az álmatlansággal, szintén növelhetik a szem belső nyomását. Hasonlóképpen, a sejtek alacsony oxigénszintjének epizódjai, amelyeket a légzés hirtelen leállása okoz alvás közben, közvetlen károsodást okozhatnak a látóidegben, szintén felvetették.