eur:
408.06
usd:
375.13
bux:
73837.78
2024. november 5. kedd Imre
Az  Orion amerikai Hold-űrhajó és hordozórakétája a Kennedy Űrközpont kilövőállásán, a floridai Cape Canaveralben 2022. szeptember 3-án. Az Artemis I misszió óriás holdrakétájának felbocsátását műszaki rendellenesség miatt halasztották el.A tervek szerint az Orion űrkapszulát, amely az Artemis-program első, legénység nélküli küldetésén megkerüli majd a Holdat, a Space Launch System (SLS) elnevezésű rakéta állítja pályára.
Nyitókép: MTI/AP/Chris O'Meara

Még nem tudni, mennyit kell várni a holdrakéta kilövésére

Az eredetileg keddig meghirdetett, az első kísérletre szánt időn belül biztosan nem próbálkozik újra a NASA az Artemisz-küldetés elindításával.

A héten döntenek majd arról, hogy a szeptemberi vagy október periódusban megpróbálkoznak-e a küldetés elindításával, ez azonban minimum több hetes késedelmet jelent - írja a CNN.

"Nem ott tartunk, ahol szerettünk volna lenni" - fogalmazott Jim Free, a NASA Felfedező Rendszerek Fejlesztéséért Feladatfejlesztési Igazgatóságának helyettes adminisztrátora.

Olcsóbb ez a megoldás, mint egy félresikerült indítás

A rakéta és az Orion egyaránt visszakerülnek majd a szerelőhangárba: Bill Nelson, a NASA másik adminisztrátora arról beszélt, az űrsiklót nem kevesebb, mint 20 alkalommal küldték ide vissza indulását megelőzően, az eset tehát nem példa nélküli. Sokkal kevesebbe kerül a hibákból tanulva így cselekedni, mint megpróbálni ismét elindítani a programot, esetleg sikertelenül.

A misszió második indítási kísérlete szombaton volt, de a folyékony hidrogén szivárgásának felfedezését követően lefújták azt. A délelőtt folyamán hosszasan igyekeztek ezt a hibát kiküszöbölni.

A folyékony hidrogén a rakéta egyik hajtóanyaga, a szivárgás miatt nem tudták vele feltölteni a tartályt.

Korábban már kisebb szivárgást észleltek ezen a területen, de az szombaton sokkal nagyobb szivárgássá vált. Egy túlnyomásos esemény károsíthatott egy tömítést, ami nem kezelhető szivárgást okozott Mike Sarafin küldetésvezető szerint.

Több probléma is felmerült

Az űrügynökség egy hét alatt kétszer halasztotta el a fellövést. Az első, hétfői indítási kísérletet azért törölték, mert több probléma is felmerült, a rakéta hajtóműveinek hűtésére szolgáló rendszer is meghibásodott, valamint szivárgás is keletkezett. Ezen a vezeték felmelegítésével akartak segíteni, majd növelték a nyomást a vezetékben, de a szivárgás újra jelentkezett, mikor elindították a folyékony hidrogén áramlását.

A rakéták és az Orion egyelőre a 39B indítóálláson vannak - a NASA szerint a két sikertelen indítás

nem veszélyezteti, hogy megfelelően haladjon az Artemisz-misszió.

Az elmúlt napokban a szakemberek a hétfői fellövési kísérlet előtt felmerült problémákat kezelték. Egy valószínűleg meghibásodott szenzor túl melegnek érzékelte az egyik hajtóművet, melynek le kell hűlnie azelőtt, hogy az igen hideg üzemanyagot abba befecskendezik.

Ezt kutatják majd

Ha elindul a rakéta, 37 nap alatt ér majd az Orion a Holdhoz, azt megkerülve pedig 2,1 millió kilométeres úttal visszatér a Földre. Három bábu és egy plüssállat utazik az Orion fedélzetén: az utóbbi, Snoopy a súlytalanság jelzője lesz, a bábuk pedig a mélyűri sugárzást fogják mérni, amelyet a jövő legénységei tapasztalhatnak, és új ruha- és pajzstechnológiákat fogják tesztelni.

Az Orion belsejében egy magvakat, algákat, gombákat és élesztőt szállító biológiai kísérletet is elhelyeztek, hogy megtudják, hogyan reagál az élet erre a sugárzásra.

További tudományos kísérletek és technológiai bemutatók is helyet kaptak a rakétán: tíz kis műhold száll le róla, az Prion belsejéből pedig képek és videók készülnek. Az Artemisz-program első küldetése a NASA űrkutatásának egy olyan szakaszát indítja el, amelynek célja, hogy a Hold eddig feltáratlan régióiban - a 2024-re tervezett Artemisz 2 és 2025-re tervezett Artemis 3 segítségével - űrhajóscsapatok szálljanak le, és végül legénységgel ellátott küldetéseket juttassanak el a Marsra.

Az űrkutatással kapcsolatos legutóbbi beszélgetést meghallgathatja itt:

Címlapról ajánljuk
Amerikai elnökválasztás: a történelem sok mindenre kötelez

Amerikai elnökválasztás: a történelem sok mindenre kötelez

Az Egyesült Államoknak eddig 45 elnöke volt, a 2020-ban megválasztott Joe Biden sorrendben mégis a 46. A leghosszabb ideig, 12 évig és 39 napig Franklin D. Roosevelt, a legrövidebb ideig, 32 napig William Henry Harrison volt elnök. Érdekességek az amerikai elnökválasztások történetéből.

Elemző a moldovai elnökválasztásról: Maia Sandu pirruszi győzelmet aratott, egyre többen „gyűlölik” a pártját

A kelet-európai országban a hét végén tartották az elnökválasztás második fordulóját, melyet a hivatalban lévő elnök, Maia Sandu nyert meg Alexandr Stoianoglo ellen. Pászkán Zsolt, a Magyar Külügyi Intézet külső munkatársa szerint nem vár könnyű időszak Maia Sandura, mert bár a moldovaiak többsége támogatja az uniós csatlakozást, az elnök pártja egyre népszerűtlenebb.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.05. kedd, 18:00
Hankó Balázs
kultúráért és innovációért felelős miniszter
Amerikai elnökválasztás 2024: hamarosan eldől Trump és Harris küzdelme

Amerikai elnökválasztás 2024: hamarosan eldől Trump és Harris küzdelme

A mai nappal pont kerül a számtalan váratlan fordulatot hozó 2024-es amerikai választási kampány végére, és eldől, hogy az Egyesült Államok következő elnökét Donald Trumpnak vagy Kamala Harrisnek fogják hívni. A republikánus és a demokrata jelölt megválasztása is történelminek minősülne: Trump az első bíróság által elítélt bűnözőként, és a legöregebb elnökként kezdhetné második ciklusát, előtte pedig csak egyszer volt arra példa, hogy egy politikust nem egybefüggő nyolc évre küldtek vissza a Fehér Házba. Mindeközben a hivatalban lévő Joe Bident lecserélő Kamala Harris alelnök győzelmével az első (színesbőrű) nőt iktatnák be pár hónap múlva a "szabad világ vezetőjévé". A legfrissebb fejleményekről és választási eredményekről szóló percről-percre tudósításunkat alább követhetik.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×