Infostart.hu
eur:
376.75
usd:
322.84
bux:
129730.83
2026. április 9. csütörtök Erhard
Nyitókép: Space.com

Magyarok is részt vesznek a most induló Hold-expedícióban

A Hold és a Mars sok olyan titkot rejt, amelyek felderítése az egész emberiség hasznára válik. Erről, a hétfőn induló Artemis expedíció kapcsán beszélt az InfoRádiónak a Konkoly Thege Miklós Csillagászati Intézet főmunkatársa.

A Holdról sok új dolog derült ki, például az, hogy a Föld és egy Mars méretű bolygó összeütközésekor kirepülő törmelékből keletkezett. Ám azt, hogy ez a folyamat miként zajlott le, még kutatják a tudósok – mondta Kereszturi Ákos. A másik újdonság, hogy a Hold sarkvidéki területein elég sok vízjég van kráterekben, de az is egyelőre rejtély, miként került az oda.

E kérdések megválaszolása mellett azért is fontos visszatérni a Holdra, mert az egész Artemis-program ugródeszka lesz a Mars-expedícióhoz. A most kifejlesztett technológiák ugyanis mind szükségesek ahhoz, hogy sikerrel le tudjunk szállni a Marsra.

A csillagász arról is beszélt, hogy a tervek szerint egyfajta hibrid rendszerű kutatást szeretne a NASA megvalósítani a Holdon. Ez azt jelenti, hogy két emberes expedíció között a Földről irányított robotok folytatnák a munkát.

Úgy véli, nem lehetne sem a Hold-, sem pedig a Mars-utazásokat kizárólag robotokkal megoldani, hiszen az ember sokkal jobban meg tud oldani egy problémát, mint egy gép. Márpedig – akárcsak a sportolóknak – az emberiségnek is szüksége van a kihívásokra ahhoz, hogy fejlődni tudjon – hangoztatta az űrkutató.

Keresztúri Ákos ugyanakkor felhívta a figyelmet: a világűr felfedezését etikusan, az egész emberiség érdekeit szem előtt tartva kell végezni, és nem szabad, hogy a kutatások csak egy szűk elit jólétét szolgálják, vagy környezeti károkat okozzanak.

Sajnálatosnak nevezte, hogy az emberek többnyire csak valamilyen anyagi haszon reményében vágnak neki az ismeretlennek. Ugyanakkor reményét fejezte ki, hogy a Holdra történő visszatérés, illetve az ottani tartós jelenlét környezetbarát lesz és az egész emberiség hasznát szolgálja majd.

A kutató elmondta: már léteznek azok az űrjogi szabályok, amelyek kimondják, hogy bizonyos dolgok nem elidegeníthetők, nem vehetők tulajdonba. Ezért, bár az amerikaiak vezetik az expedíciót, nem kell attól tartani, hogy kisajátítják az égitestet.

A csillagászati intézet főmunkatársa az Artemis-expedíció közvetlen hasznáról is beszélt. Szerinte biztosak lehetünk abban, hogy itt is sok olyan újdonság lesz, amelyet a hétköznapi életben tudunk majd használni. Akárcsak az 50 évvel ezelőtti, Apolló-program keretében kifejlesztett tépőzárat.

A Hold mellett a Mars is rendkívül érdekes a tudósok számára – folytatta Keresztúri Ákos. A kutatók leginkább arra kíváncsiak, kialakult-e az élet a „vörös bolygón” is. Mivel eddig nem találtak olyan okot, ami ezt teljesen kizárná, feltehető, hogy azon a bolygón is létezhetett vagy létezik élet. De sietett mindenkit megnyugtatni, ha van is ilyen, az legfeljebb ahhoz hasonló lehet, mint ami a Föld felszíne alatt vagy a mélytengerekben, a vulkáni hőforrások környezetében található. Mindez

azért fontos, hogy jobban megérthessük miként alakult ki az élet a Földön, illetve hogyan jöhetett esetleg létre más bolygókon is.

Az Artemis-expedíció magyar vonatkozásait ugyancsak megemlítette Keresztúri Ákos: egyrészt a küldetés speciális, sugárzásmérő eszközeit az Energiatudományi Kutatóközpont és egy magáncég biztosítja, másrészt magyar csillagászok fogják kijelölni a leszállóhelyét annak az űrszondának, amelyik a Hold sarkvidékén található jégréteget vizsgálja.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Csizmazia Gábor: Európa nehezen érti meg a Trump-féle amerikai logikát az iráni konfliktusban

Csizmazia Gábor: Európa nehezen érti meg a Trump-féle amerikai logikát az iráni konfliktusban

Az amerikai elnök az elmúlt napokban egyszerre próbált retorikai nyomást helyezni az iráni rezsimre és közben megnyugtatni az amerikai piacokat. Az európai vezetőknek ugyanakkor még nem sikerült kiismerniük a Trump-féle amerikai adminisztrációt – erről beszélt az InfoRádióban Csizmazia Gábor, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézetének tudományos főmunkatársa.

Lecserélték Szoboszlait, kétgólos hátrányba került Párizsban a Liverpool: 2-0

A két keddi idegenbeli győzelem után meglepetésre a Barcelona is két góllal kikapott otthon az Atletico ellen a Bajnokok Ligája negyeddöntőjében. Szoboszlai Dominikék nem voltak boldogok, amiért az ellenfelük, a PSG volt az egyetlen pályaválasztó csapat a BL-negyeddöntők első körében, amely hazai pályán győzni tudott. A Liverpool végig alárendelt szerepet játszott, Szoboszlait és Kerkezt is lecserélték. A visszavágók jövő kedden lesznek.
inforadio
ARÉNA
2026.04.09. csütörtök, 18:00
Böcskei Balázs politológus, az IDEA Intézet stratégiai igazgatója
Mráz Ágoston Sámuel a Nézőpont Intézet igazgatója
Fordulat: tűzszünetet kötött Amerika és Irán, megnyílik a Hormuzi-szoros – Percről percre híreink az iráni háborúról szerdán

Fordulat: tűzszünetet kötött Amerika és Irán, megnyílik a Hormuzi-szoros – Percről percre híreink az iráni háborúról szerdán

Szerda hajnalban érkezett Donald Trump amerikai elnök bejelentése, hogy kéthetes tűzszünet született Iránnal, pénteken pedig tárgyalások indulnak a felek között Pakisztán fővárosában, Iszlámábádban. Az Egyesült Államok erre az időszakra felfüggeszti a bombatámadásokat az iszlám köztársaság ellen, és Irán megnyitja a Hormuzi-szorost. Az iráni külügyminiszter közölte: a vízi útvonalon való biztonságos átkelésre úgy van lehetőség, ha az érintettek koordinálnak az iráni haderővel. Izrael bejelentette, támogatják a tűzszünetet Washington és Teherán között, a fegyvernyugvás viszont nem terjed ki Libanonra. Trump azelőtt egy órával jelentette be a tűzszünetet, hogy lejárt volna az a 10 napos ultimátuma, miszerint "egy teljes civilizáció elpusztulásával" fenyegetett. Cikkünk folyamatosan frissül.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×