„Ha van egy olyan egyébként is problémás állapotban lévő erdő, ami pláne most, a klímaváltozás idején egyre sérülékenyebb, egyre gyengébb minőségű, amihez nem nyúlunk hozzá, hanem hagyjuk, hátha magától rendbe jön, akkor ez nem fog bekövetkezni” – mondta az InfoRádióban Kis András, a Regionális Energiagazdasági Kutatóközpont vezető elemzője.

Az elemző szerint sokkal inkább a javára szolgál az erdőnek és az erdőgazdaságnak is, ha a szakértők átgondolják, milyen is lenne az erdő ideális állapota, és aszerint próbálnak segíteni, például azoknak a fafajoknak a lecserélésével, amik igazából csak rontják az adott erdő ökológiai állapotát vagy a leendő faanyag minőségét.

Azaz a beavatkozásra mindenképpen szükség van

– szögezte le a szakember, hozzátéve, hogy ez nem minden hazai erdőre igaz pontosan így, de a magyar erdőállomány körülbelül 10-15 százaléka esetén szükségszerű lenne az emberi beavatkozás annak érdekében, hogy ne kerüljön sérülékeny, összeomló állapotba a jövőben.

Az erdők állapotába való beavatkozás kapcsán Kis András elmondta, első lépésben fel kell mérni az állapotukat, például az olyan tendenciákat, hogy milyen nem kívánatos, idegenhonos fajok jelentek meg, és ezt követően kell összeállítani a tervet a kivágásokról és visszatelepítésekről. Ezután ezt szisztematikusan, évről évre visszatérő módon meg kell ismételni – tette hozzá.

Arról is beszélt, hogy a Magyarországon elterjedt vágásfordulós erdőkezelés, tehát a viszonylag nagy tömbök egyszerre kitermelése helyett érdemes lenne elindulni egy örökerdő-szerű, a folytonos lombkoronát megtartó gazdálkodás irányába.

Ennek része, hogy az erdészek kis fontokban, vagy akár egy-egy fában gondolkodnak, egyszerre csak néhány négyzetmétert kezelnek.

Ha viszont nem történik beavatkozás a legsérülékenyebb 10-15 százalékban, ott egy idő után el fognak kezdeni „összeesni” a jellemzően tűlevelű fák, megnő az erdőtűz kockázata, kártevők és invazív fajok jelennek meg, ez pedig az erdőállomány romlását hozza magával az elemző szerint. A fahozam is csökken ezzel együtt, tehát a magára hagyatottság sem ökológiai, sem gazdasági szempontból nem kívánatos, nem beszélve az egyre kedvezőtlenebb szén-dioxid-megkötési képességről.

Ha viszont megtörténik az emberi beavatkozás, akkor legalább 5-10 évre van szükség, hogy megjelenjenek az első eredmények

– mondta a Regionális Energiagazdasági Kutatóközpont vezető elemzője. Az igazán látványos javulás pedig néhány évtized alatt jelentkezik, hiszen a most kivágott, problémás fák helyett ültetett, őshonos fák 10-30 év múlva nőnek akkorára, hogy megfelelő ökológiai és gazdasági értékkel bírjanak – szögezte le Kis András.

A cikk alapjául szolgáló interjút Kalapos Mihály készítette.