Infostart.hu
eur:
363.9
usd:
317.21
bux:
0
2026. szeptember 21. hétfő Máté, Mirella
Brit hadsereg
Nyitókép: Militarnyi Ua

Oroszország minden nap „emeli a tétet”: a NATO 700 alkalommal reagált idén orosz katonai aktivitásra

A brit fegyveres erők vezérkari főnöke szerint Nagy-Britannia a hidegháború óta nem szembesült a jelenlegihez hasonló katonai kockázatokkal és fenyegetettségekkel.

Sir Richard Knighton repülőtábornok, a brit királyi légierő (RAF) korábbi főparancsnoka a BBC-nek elmondta: az orosz légierő hadászati feladatok végrehajtására alkalmas nagy hatótávolságú repülőgépei 2026 első öt hónapjában annyiszor repültek be a brit légtérbe, mint tavaly egész évben.

Elmondta azt is, hogy a NATO-nak az idén eddig hétszáz esetben kellett reagálnia „orosz katonai aktivitásra”.

Úgy fogalmazott: Oroszország „egyértelműen emeli a tétet”, és ez azzal a kockázattal jár, hogy „egyszer csak átlép egy bizonyos határt”.

Petr Pavel cseh elnök, a cseh fegyveres erők nyugalmazott tábornoka, aki korábban a NATO Katonai Bizottságának elnöke volt, a The Guardian című baloldali brit lapnak adott minapi interjúban erről a jelenségről szólva kijelentette: ha folytatódnak az orosz légtérsértések a NATO területe felett, akkor döntést kell hozni a személyzet nélküli repülőeszközök vagy akár repülőgépek lelövéséről is.

A brit vezérkari főnök a pénteki BBC-műsorban elmondta: teljesen egyértelmű számára, hogy

35 évi katonai pályafutásának kezdete óta Nagy-Britannia most él a legveszélyesebb időszakban.

Éppen ezért fokozni kell a brit és a szövetséges fegyveres erők harcképességét, mert így lehet elrettenteni „ellenfeleinket attól, hogy valamilyen ostobaságra vetemedjenek”. Hozzátette:

„Oroszország máris kihívó módon teszteli, próbálgatja védelmünket”.

Richard Knighton szerint ez a hagyományos katonai védelemre ugyanúgy vonatkozik, mint a kibertérben végrehajtott támadásokra, de Oroszország felelőtlen szabotázsakciókat, sőt merényletkísérleteket is végrehajtott már, és rendszeresen próbálkozik katonai technológia csempészetével is.

Arra a felvetésre, hogy szakértői vélemények szerint Nagy-Britanniának nincs elégséges mennyiségű hadianyaga, a tábornok úgy válaszolt, hogy a brit fegyveres erőket az elmúlt két évtizedben rövid ideig tartó, korlátozott kiterjedésű katonai konfliktusokra készítették fel. Az ukrajnai háború tanulsága azonban az, hogy sokkal nagyobb kiterjedésű, hosszabb konfliktusokra is fel kell készíteni a haderőt.

Hozzátette: az ukrajnai háborúból azt a tanulságot is le kell vonni, hogy nagyobb hangsúlyt kell fektetni a drónok és egyéb autonóm működésű haditechnológiai eszközök fejlesztésére.

Címlapról ajánljuk

Hétfőtől új munkarendben dolgozik az Országgyűlés, Magyar Péter beszéde nyitja az ülést

Háromhetes munkarendre tér át a parlament. Az interpellációk és azonnali kérdések időtartama a jelenlegi hatvanról egyaránt kilencven percre nő. Dönthetnek az egészségügyi kamarák kötelező tagságáról, kedden a Médiatanács hat tagját és elnökét is megválaszthatja az Országgyűlés.
inforadio
ARÉNA
2026.09.21. hétfő, 18:00
Seremet Sándor
a Magyar Külügyi Intézet vezető kutatója
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×