Infostart.hu
eur:
355.62
usd:
308.27
bux:
133829.94
2026. június 8. hétfő Medárd
Bombatalálatot kapott raktárépület lángol Kijevben 2022. március 17-én. Vlagyimir Putyin orosz elnök február 24-én rendelte el katonai művelet végrehajtását Ukrajnában.
Nyitókép: MTI/AP/Vadim Ghirda

Az élővilágot is pusztítja a háború, még a békekötés után is

Az Isonzo folyó az első világháborúban vált élettelenné, de a szárazföld és a levegő is hosszú időre megsínyli a fegyveres konfliktusokat – mondta Kovács Erik, a Klímapolitikai Intézet szenior kutatója.

Több száz évig is velünk maradhatnak egy-egy háború környezeti hatásai – mondta az InfoRádiónak a Klímapolitikai Intézet szenior kutatója, Kovács Erik.

"Maga a háború nem akkor indul, amikor megkezdődik a konfliktus, hanem akkor, amikor megkezdődik a hadiipari fejlesztés; magához a gyártáshoz, szállításhoz nagyon nagy mennyiségű károsanyag-kibocsátás kapcsolódik. Gondoljunk arra, hogy a fegyverek nagy része a mai napig fosszilis alapon működik! Igazán nagy baj persze akkor van, amikor a háború tényleg elkezdődik, nemcsak emberi vonatkozásban, hanem környezetre gyakorolt hatásban is" – mutatott rá.

A fegyverekből, a járművekből és a különböző technológiákból tehát nagyon nagy mennyiségű káros anyag szabadul fel a légkörben. Hogy a szárazföldet, a vizet és a levegőt egyaránt érinti-e ez a szennyezés, arról azt mondta: egyértelműen.

"A talajt, a levegőt, a biodiverzitást, a szárazföldet, mindent érint a hadviselés. Ez egy nagyon összetett, komplex problémát okoz mind most, Ukrajnában, mind korábban, valamennyi katonai konfliktus esetében" – mondta.

Ennek pedig nem most vannak látható jelei, hosszabb távon, később lesznek masszívabb negatív hatások.

"Gondoljunk az Isonzo folyóra! Az első világháborúban a benne lévő élőlények szinte mindegyike kipusztult" – hozott egy példát Kovács Erik.

Ami szerinte nagyon fontos, hogy nem ugyanaz elfoglalni egy ipari létesítményt vagy le is bombázni.

"Egy olajfinomító, egy atomerőmű vagy egy szénerőmű sajátos veszélyeket hordoz az energiaellátásban, de a környezetszennyezésben is"

– emelte ki.

A lőszer – mint hangsúlyozta – veszélyes hulladék az alapanyagai miatt, ólom, higany és nagyon mérgező dinitro-benzol van benne, de a robbanószerek és a kiömlő üzemanyag akár 100 kilométeres körzetben is kihathat.

A háború mentén a menekültáradat is okoz környezeti rombolást, de ennek mértéke függ a "küldő" és a fogadó ország fejlettségétől is – jegyezte meg Kovács Erik.

A kár mértékéről szerinte még becsléseket sem lehet közzétenni, legkorábban akkor, ha véget ér a háború.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Magyar Péter: „név szerint tudnunk kell, kik hagyták cserben a gyermekeket”
Országgyűlés

Magyar Péter: „név szerint tudnunk kell, kik hagyták cserben a gyermekeket”

Magyar Péter miniszterelnök beszédével kezdte meg a kétnapos ülést az Országgyűlés. A kormányfő elmodnta: „az Orbán-kormány öröksége drámai, megalázott, traumatizált rendszer, amelyben a gyermekek félnek, a szakemberek kimerültek, a rendszer túlzsúfolt”. A szociális és családügyi miniszter több gyermekvédelmi vezetőt is menesztett ma, akik asszisztáltak mindehhez – közölte.

Mik meg nem történnek! Politikai okokból veszítettük el a vb-döntőt?

A csütörtökön kezdődő észak- és közép-amerikai labdarúgó-világbajnokság előtt az Infostart felidéz néhány különleges epizódot a tornák történetéből. Nem elsősorban olyanokat, amelyek az eredményekhez, a pályán történt eseményekhez kapcsolódnak, inkább olyanokat, amelyek mégis jellemzőek és emlékezetesek. Ezúttal 1938-ba ugrunk vissza, s felvetjük azt a máig tisztázatlan kérdést, hogy dr. Dietz Károly szövetségi kapitány valóban a rivális olaszok kedvéért gyengítette-e meg a döntőre a magyar csapatot. Az olaszok végül 4–2-re győztek.
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×