A tihanyi bencés monostort alapító I. András királyunk szűkebb családjához – és talán magához az uralkodóhoz is – tartozhatnak azok a csontok, amelyek tudományos vizsgálatának első lépéséről most számoltak be a Bölcsészettudományi Kutatóközpont kutatói. A régészeti hitelesítő feltárás után a szakemberek több nemzetközileg elismert laboratóriummal együttműködve vizsgálták a Tihanyi Királykriptában feltárt emberi csontmaradványokat. A szénatomos kormeghatározásra irányuló vizsgálatok eredményei azt bizonyítják, hogy az előkerült embertani anyag egy része biztosan a kripta használatának legelső, XI. századi időszakához köthető.

A négy XI. századi sír közül három szabályos rendben, a három hajó azonos részén, míg a negyedik ‒ mérete alapján feltehetően egy gyermek sírja ‒ az északi hajó nyugati végén, a többi sírtól nem messze került kialakításra. A történelmi források szerint az általa 1055-ben alapított

Tihanyi Apátságban temették el 1060-ban I. András királyt, majd több hozzátartozóját,

feltehetően Dávid fiát és feleségét. A sírokat a történelem során több lépésben találták meg, és egy részüket felbolygatták – mondta Takács Ágoston ásatásvezető régész.

"Fontos hangsúlyozni, hogy az idei ásatáson mi már eredeti pozícióban nem találtunk a sírokban eltemetetteket. Ez részben ebből a többszöri bolygatásból is adódik, de azt gondoljuk, hogy már korábban is lehetnek kutatások arra, hogy I. András sírját, illetve a földi maradványait megtalálják, erről Bél Mátyás is beszámol egyébként, Tihanyban tett látogatásán említette, hogy mindenféle régi csontokat mutogattak neki, amiket I. András csontjainak gondolnak" – mondta az ásatásvezető, és hozzátette, egy idei, az apátság felújításához kapcsolódó kutatás és ásatás most lehetőséget adott a maradványok vizsgálatára.

A nagy része pedig már összehányt csontokból állt, és egyetlen olyan sírgödör volt, amelyben már semmilyen csontot nem találtak. Ez a középső, ami pedig nyilvánvalóan a fő helyen lévő I. Andrásnak tulajdonított sírgödör lehetett.

A Királykripta a korai temetkezési fázisában négy sírt alakítottak ki. A sírhoz nem köthető csontmaradványokat három ládában találták, a csontanyagon Mende Balázs Gusztáv, a BTK Archeogenomikai Intézetének tudományos főmunkatársa végzett antropológiai felmérést, majd ezt követően került sor a csontmaradványok szénatomos kormeghatározására. A szén 14-es tömegszámú izotópjának adott mintákon belüli aránya az idő múlásával egyre csökken, így ennek a folyamatnak a segítségével lehetőség nyílik a szerves minták abszolút korának meghatározására. A vizsgálatokat először a debreceni ATOMKI ‒ Isotoptech Zrt. radiokarbon-laboratóriumában végezték el, majd az itteni mérési eredmények alapján két nemzetközileg magasan jegyzett laboratóriumban, Poznanban és Mannheimben is megismételték. A laboratóriumi vizsgálatok összesített adatai alapján kimondható, hogy az előkerült embertani anyag egy része, de

legalább a két felnőtt férfihez köthető csontmaradványok biztosan a kripta használatának legelső, 11. századi időszakát reprezentálják.

A vizsgálati eredmények azt is megerősítették, hogy a korai használati fázist követően a kriptát temetkezési célra nem használták, a többi csontmaradvány már a 15. század végétől keltezhető, míg az előkerült csontok nagyobb része 17‒19. századi radiokarbon-adatokat mutatott.

"A 11. századból keltezhető csontmaradványok I. András király, illetve szűkebb családja földi maradványaihoz tartozhatnak. A különböző akkreditált laboroknak a teljesen egy irányba mutató adatsora megerősíti azt, hogy a 11. századi sírok mind történetileg, mind pedig régészetileg nem lehetnek mások, mint az uralkodóhoz illetve az uralkodó közvetlen családjához köthetőek, függetlenül attól, hogy pontosan meg tudjuk-e nevezni őket csontok szerint" – mondta Mende Balázs Gusztáv, a projekt koordinátora.

A 11. századra keltezett csontmaradványok genetikai vizsgálata jelenleg is folyamatban van a BTK Archeogenomikai Intézetében. Azt későbbi vizsgálatok bizonyíthatják, hogy két, három vagy négy ember maradványait találták meg a Királykriptában. A maradványokat genetikai vizsgálatnak is alávetik. A kutatások Bakonybélben és a maradványoknál is folytatódnak.

A projekt menetéről az apátság gondozásában kisfilmsorozat készült, és folyamatban van egy nagyobb lélegzetű dokumentumfilm készítése is.