„Ukrajna elvesztette a GDP-je egyharmadát, teljes egészében a nyugati támogatástól függ. Jelen pillanatban az egész nemzeti összterméknek a felét kapják meg külföldről kedvezményes hitelekben vagy támogatásként, ennek nagyon nagy része, mondhatni, a költségvetés fele a katonai kiadásokra és az azzal összefüggő dolgokra megy el” – mondta az InfoRádióban Deák András, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Stratégiai Védelmi Kutatóintézetének tudományos főmunkatársa.

Hozzátette, az infrastruktúrát már minden korábbinál jobban megtépázták az orosz rakétatámadások, és most már a civil infrastruktúrában is nagyon jelentős támogatásra szorulnak az ukránok, tehát összességében „elég siralmas a kép”.

Ha teljesen megszűnne a nyugati támogatás, Ukrajnának 3-4 hónapja lenne hátra

a szakértő szerint. Mint mondta, a nemzeti banknak van egy viszonylag jelentős tartaléka, azt fel tudnák élni, illetve tudnának pénzt is nyomtatni, az importtal viszont, tehát a dolgok behozatalával, amire nagyon is rá vannak utalva, pár hónap alatt komoly gondban lennének.

Oroszország gazdasági helyzetével kapcsolatban az NKE tudományos főmunkatársa azt mondta, jóval vegyesebb képet mutat. A negyedik év után már egyre inkább a negatívumok kerülnek előtérbe, bár a szankciók és a háború hatása eléggé felemás volt, de nyilván egy csomó áldozatot követelt onnan is. Például a harcok kezdete óta az egytizedére esett vissza a szabadalmak, szellemi tulajdonok beáramlása Oroszországba, és ez alatt nem csak a filmekre kell gondolni, hanem mindenre, amire a gazdaságnak szüksége van ahhoz, hogy hosszú távon működőképes maradjon.

Ezen túlmenően a hadviselés elszívta a forrásokat az oktatásról, az egészségügytől, valamint egy csomó olyan területtől, ahol szükség lenne rá, tehát ezek reálértéken, ezekre egyre kevesebben csökkennek

– szögezte le Deák András. Hozzátette, az oroszok szempontjából két hír volt kedvező: az egyik, hogy a szankcióknak nem sikerült elzárniuk az exporttöbbletet, ebben sikeresen adaptálódtak. Ezen kívül rendelkezésükre állt a nemzeti össztermék 15-20 százalékának megfelelő mértékű tartalék, amit „rá tudtak engedni” a gazdaságra, és ezzel a viszonylag erős költségvetési injekcióval fel tudták pörgetni. Ennek viszont mostanra nagyjából vége, már látszik, hogy a növekedés stagnál, illetve csökken. így nem növelik a hadi büdzsét sem, ott is szűkebb évek jönnek – jegyezte meg.

A szakértő szerint Oroszországnak már kevés a tartaléka, ami nem lesz elég a hosszabb távú kihívásokhoz. Ezen kívül ők is felvehetnek még hiteleket, már amennyire tudnak, hiszen ez most nem könnyű számukra. Szintén fordulhatnak a pénznyomtatáshoz is, valójában viszont inkább a „nadrágszíj-húzás” maradt számukra, mint lehetőség. Korlátokba ütköztek tehát, ez azonban önmagában még nem hozza el a háború végét.

Pénz terén az oroszok számára még mindig ott a rubel, ami bár meglepő, de a poszt-szovjet térség bizonyos részein még mindig erős, mondhatni, egyeduralkodó.

Alternatív tartalékként és tranzakciós devizaként pedig a jüan szolgál Moszkva számára. Deák András megjegyezte, ez egy éles váltás részükről, bár az is igaz, hogy Oroszország jelenleg Kínán keresztül juthat ki a világpiacra, így az ottani deviza meghatározó csatornává vált számukra.

Dollárban nagyon korlátozottan tud Oroszország kereskedni a szakértő szerint, mivel a pénzügyi rendszerük ki van tiltva az amerikairól és az európairól. Indiában rúpiáért, Kínában jüanért kereskednek, dollárban pedig csak nagyon csekély forgalmat tudnak bonyolítani. Emellett bartert is alkalmaznak számos alternatív megoldással, de a tudományos főmunkatárs ismét kiemelte, hogy Moszkva számára kimondottan a jüan a meghatározó és széles körben használt külföldi deviza.