Mint arról az Infostart is beszámolt, január 20-án tette közzé Lázár János építési és közlekedési miniszter hivatalos oldalán az új KRESZ-tervezetet, amit utána társadalmi egyeztetésre bocsátottak. Az azóta eltelt bő egy hónapban több mint 7 ezer észrevétel érkezett a különböző szakmai szervezetektől és a lakosságtól.

Kerékgyártó János közlekedési stratégiáért és hatósági ügyekért felelős helyettes államtitkár az Indexnek azt mondta, 2023-ban fogalmazódott meg először, hogy a technológiai fejlődés és az új közlekedési eszközök megjelenése miatt frissítésre szorul a KRESZ. Mint mondta: „Minden illetékes szervezettől azt a választ kaptuk, hogy strukturális változtatásokat szeretnének, ezért új jogszabályra van szükség. A mai szemléletrendszernek megfelelően elkezdtük felépíteni a nulláról, nem cincáltuk szét a régit, nem farigcsált normarendszerről van szó, hanem egy teljesen újról. A tervezetet a hivatalos jogalkotási folyamat előtt mindenki véleményezheti.”

A helyettes államtitkár szerint a KRESZ különösen nehéz jogszabály, ugyanis minden közlekedőre vonatkozik, független felhasználók találhatók benne, akiknek meguknak kell értelmezni és követni a szabályokat.

Berta Tamás, a Közlekedéstudományi és Építésügyi Minőség-ellenőrző Intézet közlekedésbiztonságért felelős igazgatóhelyettese a lapnak elmondta, melyek azok a területek, amelyekre a legtöbb észrevétel érkezett és hol vannak a legnagyobb érdekellentétek a közlekedés szereplői között.

„Rengeteg megjegyzés érkezett a motorosoktól, főleg a ruházatra és a parkolásra vonatkozóan. A biztonság a fő cél, de a szabályoknak életszerűknek kell lenniük. A protektor, vagyis a gerincvédő használata sok motoros szervezet szerint nem életszerű, ugyanakkor a zárt ruházatot megköveteljük. A járdán való parkolás most megengedett, de az új tervezet ezt a lehetőséget nem adná meg. Elég komoly az ellenállás, van nyitottság a részünkről, hogy ez megmaradjon” – jelentette ki.

Az elektromos rollerek kérdése is slágertéma, amit a még hatályban lévő KRESZ egyáltalán nem szabályoz. Az új tervezet ellenben kétféle elektromos rollert különböztet meg: a kisebb teljesítményű modelleket a kerékpárok közé sorolná, míg az erősebbeket a segédmotoros kerékpárokhoz hasonló elbírálás alá vonná. Ugyanakkor felmerült olyan javaslat is, amely szerint nem feltétlenül indokolt a kettős kategorizálás: elegendő lenne egyetlen besorolás, 25 km/órás maximális sebességhatárral. Az e-rollerek használatának életkorhoz kötése is vitatott.

Ugyancsak nagy vihart kavart a sebességhatárok esetleges megváltoztatásának szándéka.

„Az autópálya kezelője bizonyos szakaszokon magasabb sebességhatárt is kijelölhet, amely a jelenlegi 130 km/óráról legfeljebb 140 km/órára emelkedhetne. Bár sok autós már most is gyorsabban halad, a statisztikák szerint a jól tervezett, biztonságos szakaszokon ez nem növeli a balesetek kockázatát” – mondta Berta Tamás.

A javaslat egyik fő érve, hogy így csökkenteni lehetne az alsóbbrendű utak forgalmát, hiszen aki gyorsabban haladna, az inkább az autópályát használná, még ha az fizetős is.

A követési távolságra vonatkozó előírásról valószínűleg nem születik egységes szabály. A szakemberek szerint ugyanis az utakon rendkívül eltérő paraméterű és műszaki állapotú járművek közlekednek: a legkorszerűbb vezetéstámogató rendszerekkel felszerelt autóktól a 25-30 éves gépkocsikig.

Emiatt nem lehet mindenki számára érvényes, fix méter- vagy másodpercértékű követési távolságot előírni.

A gyalogosok védelme is viták alapját képezi. A jogalkotók hangsúlyozzák: kiemelten fontos a gyengébb közlekedők biztonsága. Ugyanakkor a gyalogosoknak is kötelességük meggyőződni arról, hogy zebrán való átkelés közben nem kerülnek-e olyan veszélyhelyzetbe, amelyet a másik fél sem tud elkerülni.

A szakértők hangsúlyozzák, hogy a felelősséget semmiképp nem kívánják a gyalogosok felé eltolni, és ha a közlekedés résztvevői betartják a szabályokat, akkor a tervezet célja éppen az, hogy mindenki biztonságosabban közlekedhessen az utakon, és csökkenjen a balesetek kockázata.