Infostart.hu
eur:
384.04
usd:
330.33
bux:
108016.49
2025. december 8. hétfő Mária
Nyitókép: Pexels

Robotok térképezik fel a tengerfeneket

Bár Földünk felszínének 70 százalékát borítja víz, a tengerfenekeknek mindössze 20 százalékát térképeztük csak fel eddig.

Pontosabb klímamodellek, biztonságosabb hajózás, új lehetőségek telekommunikációs kábelek lefektetésére, a tengeri élőlények védelme és szélerőművek kialakításának jobban kiaknázható lehetőségei: csak néhány az előnyök közül, melyet a pontosabban feltérképezett tengerfenék jelent.

Érzékelőkkel felszerelt víz alatti robotjárművek segítenek az adatok összegyűjtésében, minden eddiginél gyorsabban és olcsóbban. Sok jármű azonban rövid élettartamú akkumulátorral működik a CNN cikke szerint, melynek feltöltéséhez vissza kell térnie egy hajóra vagy a partra, ami megnehezíti a tenger távolabbi részeinek feltérképezését.

A hőingadozás szolgáltat energiát

A Seatrec nevet viselő startup igyekszik ezt a problémát megoldani azzal, hogy a víz alatti hőmérsékletkülönbségek kihasználásával tölti újra az akkumulátorokat.

Az energiamodul telepíthető meglévő robotokra vagy a Seatrec saját eszközére. Utóbbi egy kilométer mélyre képes merülni azért, hogy megvizsgálja a tengerfenék kémiai összetételét és domborzatát, emellett szonár segítségével térképet készít a környező területről. Ezt követően a robot visszatér a felszínre, hogy műholdas úton küldje el az adatokat.

Ahogy az eszköz az óceán hidegebb és melegebb részei között mozog, a modul belsejében lévő anyag megolvad vagy megszilárdul, ami hőenergiát termelő nyomást hoz létre, mely a robot generátorát hajtja.

A robot alapmodellje 20 ezer dollárba kerül, a Seatrec rendszeréhez való csatlakoztatás pedig további 25 ezerbe. Az ingyenes, megújuló energiához való hozzáférés és a hosszabb vízben maradás lehetősége azonban a startup szerint hosszú távon akár ötször olcsóbbá teszi az adatgyűjtést. A cég évente kevesebb mint 100 készüléket gyárt, elsősorban tengeri kutatók számára, de a technológia könnyen skálázható - a Seatrec energiamodulja utólag is felszerelhető a meglévő térképező eszközökre, hogy növelje azok hatótávolságát.

Ebben az évtizedben szeretnék elkészíteni

Jamie McMichael-Phillips, a Nippon Alapítvány Tengerfenék 2030 projektjének igazgatója szerint a mélytenger távolabbi részeinek feltérképezéséhez elengedhetetlenek az új technológiák, amelyeknek hatótávolsága meghaladja a jelenleg használatos adatgyűjtő eszközökét.

"A Föld felszínének feltérképezésével ellentétben, ahol kamerát vagy műholdakat használhatunk, a tengerben a fény nem hatol át a vízoszlopon, így a szonárrendszerek használatára vagyunk korlátozva"

- mondja McMichael-Phillips.

A Tengerfenék 2030 projekt négy éve indult, célja felhívni a figyelmet a tengerfenék fontosságára, egyértelmű célt adva a kutatóknak és a vállalatoknak: az évtized végére térképezzük fel a teljes tengerfeneket.

Egy Mars-misszió árába kerül a teljes térkép

Még a feltérképezés ütemét gyorsító, egyre nagyobb számban elérhető technológiai lehetőségek ellenére is nagy logisztikai és pénzügyi kihívást jelent ennek a térképnek az elkészítése. A Seatrec becslései szerint 3000 eszközük szükséges a teljes térkép létrehozásához: a vállalat 2 millió dolláros tőkebefektetést gyűjtött be, hogy több eszközt tudjon készíteni a cél érdekében.

Ez azonban csak csepp a tengerben ahhoz a tőkéhez képest, amely az óceán teljes felméréséhez szükséges, és amely McMichael-Phillips szerint valahol

3 és 5 milliárd dollár között van,

ami egy Mars-misszió költségének felel meg. Itt az ideje ugyanakkor annak hogy saját bolygónkra is áldozzunk ekkora összeget, ne csak a távoli égitestek megfigyelésére.

Címlapról ajánljuk
Bódis László: hazatérő és „rising star” tudósok, külföldi „nagy nevek” köré épül az új magyar tudásközpont-hálózat

Bódis László: hazatérő és „rising star” tudósok, külföldi „nagy nevek” köré épül az új magyar tudásközpont-hálózat

A kutató az első, köré kell felépíteni azt a környezetet, ami vonzza a tehetségeket egy tudásközpontban – erről beszélt az InfoRádió Aréna című műsorában Bódis László, a Kulturális és Innovációs Minisztérium innovációért felelős helyettes államtitkára, a Nemzeti Innovációs Ügynökség vezérigazgatója. Világhírű és Nobel-díjas tudósok, illetve feltörekvő tehetségek köré, hosszú távú állami támogatással és nemzetközi együttműködéssel épülnek új központok.

Hack Péter az államfő akadályoztatásáról: a módosítással joghézagot orvosolnának, de komoly viták várhatók

Az Alaptörvény szerint a köztársasági elnök átmeneti akadályoztatását az államfő, a kormány vagy bármely országgyűlési képviselő kezdeményezésére az Országgyűlés állapíthatja meg egyszerű többséggel. A mostani javaslat alapján az Alkotmánybíróság nélkül nem lehetne így határozni. Hack Péter az InfoRádióban azt mondta, a javaslatban megfogalmazott megoldáshoz nem társul probléma, a vitákat az eltérő jogi megítélések erősíthetik fel.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.12.08. hétfő, 18:00
Szlávik János
a Dél-Pesti Centrumkórház infektológiai osztályának vezetője
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×