A projekt egy hektárnyi területet fed le az Antigua és Barbuda karibi szigetország partvidékén lévő halott korallzátonynál. A John Paul DeJoria amerikai vállalkozó támogatásával megvalósuló technológia a közeli partmenti közösségeket is védi a viharok erős hullámaitól és a tengerszint emelkedésétől.

Deborah Brosnan tengerbiológus elmondta: több új technológiát is tesztelnek, amelyek célja a korallnövekedés felgyorsítása, egy hektárnyi terület természetes helyreállásához ugyanis egy évtizedre van szükség.

Egy közeli korallnevelő telepen több fajt is növesztenek, amelyek a tervek szerint segíteni fognak betelepíteni a mesterséges zátonyokat.

A klímaváltozás hatására a kutatók becslései szerint a világ korallzátonyainak mintegy fele már elpusztult, a többi is súlyos veszélyben van.

A korallok nagyon érzékenyek a körülöttük lévő víz hőmérsékletének változására. Amikor a tengervíz túlságosan felmelegszik, a korallokban élő, színüket adó és a tápanyagaik előállításában kulcsszerepet játszó algák kilökődnek és csak a fehéres színű mészváz marad utánuk. Ez a jelenség a korallfehéredés. Amennyiben a kifehéredés hosszú ideig fennáll, a korallok éhen halhatnak, ha viszont néhány héten belül visszaépülnek a szöveteikbe az algák, akkor általában felépülnek.

A hőmérséklet emelkedése mellett az óceánok savasodása és a súlyos terhet jelentő könyörtelen viharok is veszélyeztetik ezeket az ökoszisztémákat.

A korallzátonyok a tengeri biodiverzitás 25 százalékának létét támogatják, köztük teknősöket, halakat és rákokat, amelyek a globális halászat célpontjai.

Antigua és Barbuda után az Ocean Shot projektet a Karib-tenger és Latin-Amerika más helyszíneire is betelepítik.