eur:
408.22
usd:
376.8
bux:
0
2024. november 2. szombat Achilles
Izzó láva tör fel egy vulkán új hasadékából az izlandi fővárostól 30 kilométerre délnyugatra, a Reykjanes-félszigeten 2021. április 5-én. A szigetnek ezen a részén utoljára 800 éve fordult elő vulkánkitörés.
Nyitókép: MTI/AP/Marco Di Marco

Jelentős mértékű olvadás történt a földköpenyben Izlandnál

Új fejezet kezdődött az izlandi vulkáni működésben: vasárnap után szerda éjjel egy újabb hasadék nyílt földfelszínen és ezzel most már négy repedés mentén tör fel a magma. Ennek jelentőségét Harangi Szabolcs, vulkanológus, az MTA levelező tagja mutatta be.

Rejkjavíktól 30 kilométerre délnyugatra, Fagradalsfjall hegyénél, a Reykjanes-félszigeten zajló vulkániktörés hetekkel ezelőtt, március 19-én este kezdődött. Azóta már négy repedés keletkezett a vulkán lábánál, amelyeknél a földből tör fel a megolvadt láva.

A lávafolyam részben a mélyebben fekvő-Meracalir völgybe nyomul, részben a Geldingadalir völgyébe, ahol helyenként már több mint 30 méter vastagságban halmozódott fel a láva. Csütörtökre egyesült a három helyen zajló vulkánkitörés lávafolyama és ezzel

már több mint 30 hektár területet fed be a 8 millió köbméter térfogatú bazalt lávakőzet. Soknak tűnnek ezek a számok, de ez még mindig csak egy kis vulkánkitörés,

jóval elmarad nagysága a legutóbbi, a Vatnajökull gleccser északi előterében folyt 2014-15-ös izlandi Holuhraun-kitöréstől - magyarázta Harangi Szabolcs, az MTA levelező tagja, intézetigazgató egyetemi tanár, kutatócsoport-vezető.

Az Izland Egyetem geológusai továbbra is folyamatosan dolgoznak és elemzik a felszínre került lávát, a kémiai összetételből pedig már ismert, hogy a kitörést tápláló magma továbbra is a földköpeny legfelső részéből érkezik.

Jelentős mértékű olvadás a földköpenyben

Az előző hétvégén a lávakőzetek kis koncentrációjú, úgynevezett nyomelemösszetétel-adatait is közzé tették, ez pedig nagyon fontos információt ad. A nyomelemek mennyisége ugyanis érzékenyen jelzi a magmaképződés folyamatát, és a korszerű geokémia eszközével ezt akár számszerűsíteni is lehet.

"Matematikai modellszámításokat végeztem, hogy a lávakőzet nyomelem összetétele milyen mélyen lévő, milyen típusú földköpeny kőzetből és milyen mértékű olvadással rekonstruálható. A modellszámítás eredménye teljes mértékben visszaadta az Izlandi Egyetem által közzétett nyomelem-eloszlást és ez alapján elmondható, hogy az izlandi vulkánkitörés magmája jelentős mértékű olvadással keletkezett körülbelül 50-60 kilométer mélységben. Ez pedig azt sejteti, hogy bőségesen van utánpótlás a mélyben és ez hosszú ideig is fenntarthatja a vulkáni működést" – írta a szakember.

Hasad a föld északkelet felé

A március 19-én megindult vulkánkitörés előtt heteken keresztül mozgott a föld, több mint 50 ezer földrengés pattant ki a Reykjanes-félszigeten egy jól kirajzolódó délnyugat-északkelet irányú sávban. A földrengések és a pontos helymeghatározási, valamint felszínmozgási adatok alapján a szakemberek feltárták, hogy

oldalirányú és széthúzásos mozgások zajlanak, a földfelszín alatt pedig 1-2 kilométer mélységben hét kilométer hosszú magmatest nyomult a repedésekbe.

Mindebből pedig arra lehetett következtetni, hogy idővel újabb területeken is felnyílik majd a föld, és történik lávaöntés. Ez a napokban be is következett, az új hasadékok valóban ott nyíltak fel, ahol a szakemberek várták.

A következő napokban-hetekben újabb hasadékok jöhetnek létre, ezért a turisták elől lezárták a területet. Ha a folyamat ugyanígy megy tovább, akkor Keilir felé, már sík területen folytatódhat a lávaöntő kitörés, miközben a jelenlegi helyszínről a lávafolyás szimulációk szerint lassan délnyugat felé is indulhatnak lávafolyamok.

A mostani kitörési intenzitást (másodpercenként mintegy 8-10 köbméter magma jut a felszínre) alapul véve azonban hónapokba telhet, hogy a láva átvágja a déli autós főútvonalat és elérje az Atlanti-óceánt.

Ha pedig északkeleti felé tolódik a vulkáni működés akkor ott is hónapok alatt, talán év vége felé érheti el a láva a Reykjavíkot és a keflaviki repteret összekötő autóutat - írta Harangi Szabolcs.

Egyelőre még egy kis vulkánkitörést figyelhetünk tovább az izlandi hatóságok által gondosan kihelyezett webkamerákon keresztül (az egyik webkamerát már elfedte a lávafolyam). Mindazonáltal továbbra sem zárható ki az, sőt a jelenlegi adatok alátámasztják, hogy ez a vulkáni működés akár éveken keresztül is tarthat és akkor már valóban komolyan számolni kell az előzőekben felvetett, a lakosságot már közvetlenül érintő hatásokkal.

Címlapról ajánljuk
Friss felmérés mutatja, mit gondolnak a németek az amerikai elnökválasztás kimeneteléről

Friss felmérés mutatja, mit gondolnak a németek az amerikai elnökválasztás kimeneteléről

A Demokrata Párt elnökjelöltjének, Kamala Harrisnak drukkol a németek túlnyomó többsége, de valamelyest csökkent azoknak az aránya, akik tényleges győzelmében hisznek. Erről tanúskodik a ZDF közszolgálati televízió legfrissebb felmérése, immár kevesebb mint egy héttel az amerikai elnökválasztás előtt. Ami a magas rangú politikusokat illeti, ők ügyelnek arra, hogy a nyilvánosság előtt egyértelműen ne foglaljanak állást, a kormánykoalíció pártjai és az ellenzéki konzervatív CDU/CSU vezetőinek nyilatkozataiból ugyanakkor kitűnt, hogy Harris hívei.

Vérben, vasban küzdöttek a magyar szabadságért – katonaelődeinkről is emlékezzünk meg halottak napján!

Elhunyt őseink, rokonaink, ismerőseink mellett hősi halottainkról is emlékezzünk meg a hét végén – kéri a Honvédelmi Minisztérium. A tárca katonai identitásért felelős miniszteri biztosa az InfoRádióban elmondta: ez a gesztus erősíti a nemzeti összetartozást. Töll László hozzátette: az elmúlt évszázadokban a hazájuk szabadságáért harcoló magyar katonák bajtársai voltak a felmenőinknek, ezért megérdemlik, hogy lerójuk a tiszteletünket előttük a temetőkben vagy az emlékhelyeken. Beszélt a hadisírok gondozásáról és a kutatómunkáról is.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.04. hétfő, 18:00
Böcskei Balázs politológus, az IDEA Intézet stratégiai igazgatója
Mráz Ágoston Sámuel a Nézőpont Intézet igazgatója
Megállíthatatlanul törnek előre az oroszok Donbaszban, csúcsmodern vadászbombázót veszített Moszkva – Ukrajnai háborús híreink szombaton

Megállíthatatlanul törnek előre az oroszok Donbaszban, csúcsmodern vadászbombázót veszített Moszkva – Ukrajnai háborús híreink szombaton

Az orosz csapatok jelentős területi nyereségeket értek el az elmúlt időszakban Ukrajnában, ami aggodalomra ad okot az ukrán vezetés körében. A Bloomberg elemzése szerint Oroszország az elmúlt héten több területet foglalt el, mint 2024 bármely korábbi időszakában, miközben az ukrán erők egyre nehezebb helyzetbe kerülnek a frontvonalakon - számolt be róla a Kijiv Independent. Az orosz légierőhöz szorosan kapcsolódó, nyugalmazott pilóta által szerkesztett „Fighterbomber” Telegram-csatorna jelentette, hogy Moszkva ismételten elveszített egy Szu-34-es vadászbombázót. Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború lefrissebb eseményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×