Az adózást érintő 2027-es változások közül a vagyonadóval foglalkozik részletesen a Portfolio. Összevetik, hogy az október 27-én benyújtott törvényjavaslat miben és mennyiben tér el az október 6-án társadalmi egyeztetésre bocsátott tervezettől.

A lap írásában részletesen felsorolják, mi az, ami nem változott és lényeges eleme a vagyonadónak.

Néhány kiemelés a változások közül:

Kijavították a külföldi ingatlantartó cégek bruttó értéken történő adóztatásának problémáját

Korábban: a külföldi illetőségű adóalany meghatározott külföldi ingatlantartó társaságban fennálló részesedését a magyarországi ingatlanok arányos számított értékén kellett figyelembe venni. A szabály nem rendelkezett az ingatlantartó társaság kapcsolódó tartozásainak levonásáról.

Most: kifejezetten levonható az ingatlan megszerzéséhez, létesítéséhez, fenntartásához vagy értéknövelő beruházásához közvetlenül kapcsolódó tartozás, és az így csökkentett értéket kell a tulajdoni hányaddal arányosítani.

Jelentősége: ez érdemi korrekció a korábban tárgyalt ingatlanos problémára. A szöveg már nem egyszerűen a finanszírozási tartozásokat figyelmen kívül hagyó ingatlanértékből indul ki.

A kisebbségi kedvezménynél össze kell számítani a közeli hozzátartozók részesedését

Korábban: a kisebbségi részesedés értékelési kedvezményénél nem szerepelt külön családi összeszámítás.

Most: a kisebbségi helyzet megállapításakor a Ptk. szerinti közeli hozzátartozók tulajdoni hányadát egybe kell számítani.

Jelentősége: például két házastárs 30–30 százalékos részesedése alapján már nem lehet egyszerűen két, külön-külön 30 százalékos kisebbségi pozícióból kiindulni. Az összeszámított 60 százalék miatt a kisebbségi értékelési kedvezmény nem járna.

Ez nem a házastársak teljes vagyonának vagy egymilliárdos levonásának összevonása: kifejezetten a kisebbségi kedvezmény feltételéről szól.

A legfeljebb 100 millió forint saját tőkéjű cégekre választható egyszerűsítés került be

Korábban: nem volt ilyen külön választási lehetőség.

Most: ha az utolsó lezárt beszámoló szerinti saját tőke nem haladja meg a 100 millió forintot, az adózó választhatja a saját tőke tulajdoni részesedéssel arányos értékét az általános képlet helyett.

Jelentősége: egy alacsony saját tőkéjű, de magas nyereségű vállalkozásnál ez jelentősen alacsonyabb számított értéket eredményezhet.

Fontos: a 100 millió a cég saját tőkéjére vonatkozik, nem a piaci cégértékére vagy a tulajdonos összvagyonára.

Új végső megoldás: adathiánynál a részesedés szerzési értéke alkalmazandó

Korábban: nem volt ilyen kifejezett végső értékelési szabály.

Most: ha sem a törvényi képlet, sem az előírásoknak megfelelő független cégértékelés nem alkalmazható, mert a szükséges információk az adózónak fel nem róható okból hiányoznak, a bekerülési, szerzési értékből kell kiindulni.

Jelentősége: kezelik azt az esetet, amikor a tulajdonos önhibáján kívül nem tud megfelelő adatot szerezni. Ez azonban nem szabad választás az alacsonyabb szerzési érték javára.

Jelentősen átírták a holding fogalmát

Korábban: holdingnak az a társaság minősült, amelynek egyedi mérlegében a társasági részesedések értéke elérte az összes eszköz 90 százalékát.

Most: két feltételt kapcsolnak össze:

a társaság elsődleges célja más cégek részesedéseinek birtoklása és az azokon keresztüli irányítás legyen;

a 90 százalékos arányba a részesedéseken túl értékpapírok, más befektetett pénzügyi eszközök, pénzeszközök, saját célra használt ingatlanok és a tulajdonolt cégekkel szembeni követelések is beleszámítsanak.

Jelentősége: nem egyszerűen bővítették a fogalmat: az eszközkört kiszélesítették, de működési célra vonatkozó feltételt is beépítettek. Ez fontos, mert a holdingokra továbbra is eltérő, saját tőkére épülő értékelés vonatkozik.

Enyhült a rejtett tartalékok ellenőrzésének és jelentésének adminisztrációja

Két összefüggő módosítás történt:

Nem kell könyvvizsgálói felülvizsgálat, ha a rejtett tartalék megállapításakor az érintett eszközök piaci értékeként a törvény szerinti számított értéket használják. Más esetekben a felülvizsgálati követelmény megmarad.

Az 500 millió forint feletti saját tőkéjű belföldi társaság kapcsolódó tájékoztatási kötelezettsége csak akkor áll be, ha legalább egy tulajdonos kéri. A korábbi szöveg ezt automatikusan előírta.

Jelentősége: kevesebb cégnél keletkezik szükségtelen adat-előállítási és jelentési kötelezettség. Tulajdonosi kérés esetén a tájékoztatás továbbra is a tulajdonosokra és a NAV-ra is kiterjed.

Ami nem változott és fontos

Megmaradt az egymilliárd forintos értékhatár. Főszabály szerint az adóköteles vagyon igazolt tartozásokkal csökkentett értékének egymilliárd forint feletti része képezi az adóalapot.

Nem változtak az adókulcsok. Az adóalap 100 milliárd forintig terjedő részére 1 százalékos, az ezt meghaladó részre 1,5 százalékos kulcs vonatkozna. A felső sáv határa az egymilliárdos levonás utáni adóalaphoz kapcsolódik.

Megmaradt a bevezetés menetrendje. A törvény 2026. december 15-én lépne hatályba, az első adókötelezettséget főszabály szerint a 2026. december 31-i vagyonállapot alapján kellene megállapítani. Az első bevallás és befizetés határideje 2027. augusztus 31. lenne.

Továbbra is magánszemélyek és vagyonkezelési adóalanyok fizetnék az adót. A szokásos gazdasági társaságok közvetlenül nem válnának adóalannyá; tulajdonosaiknál azonban a társasági részesedés értéke beleszámíthatna az adóköteles vagyonba.

A belföldi illetőségűeknél továbbra is a világvagyonból indulna ki az adóztatás. A magyarországi és külföldi vagyont egyaránt figyelembe kellene venni, a nemzetközi egyezményekből következő korlátokkal.

A külföldi illetőségűek meghatározott magyarországi vagyona is adóköteles maradna. A korlátozott adókötelezettség magyarországi ingatlanokra, az ezekhez kapcsolódó jogokra és a tervezetben meghatározott társasági részesedésekre terjedne ki.

Megmaradt a legalább tíz éve külföldön élő magyarok kivétele. Aki a tárgyév utolsó napján legalább tíz éve életvitelszerűen külföldön él, azt a tervezet nem tekintené belföldi illetőségű magánszemélynek.

Megmaradt a kiküldött külföldi munkavállalók öt évre szóló illetőségi kivétele. Ez továbbra is a tervezetben meghatározott foglalkoztatási és egyéb feltételek teljesülése esetén alkalmazható.

Nem változott a házastársi vagyon kezelésének alapelve. Megmaradtak a vagyon megosztására vonatkozó szabályok; a tervezet nem vezetne be általános, házaspáronkénti adóalap-összevonást.

Megmaradt a személyes használati tárgyak és a lakásberendezés főszabály szerinti kivétele. Az értékhatár feletti vagyontárgyak azonban továbbra is külön elbírálás alá esnének: ide tartoznak a darabonként 3 millió forintot meghaladó értékű műtárgyak, gyűjtemények és ékszerek, valamint a 10 millió forintot meghaladó értékű járművek.

Nem jelent meg új, kifejezett általános mentesség az állampapírokra, a TBSZ-re és a nyugdíjbiztosításokra. Önmagában ezek a megtakarítási formák továbbra sem biztosítanának általános vagyonadó-mentességet.

Megmaradt a cégértékelés főképlete. A számításban a saját tőke egyharmados, a hozamérték kétharmados súllyal szerepelne. A hozamértéket továbbra is a hároméves átlagos adózott eredményből, 15 százalékos tőkésítési rátával határoznák meg.

További részletek a Portfolio cikkében.