A kisadózó vállalkozók tételes adójának visszaállítása a Tisza Párt egyik fontos választási ígérete volt, miután az Orbán-kormány 2022 nyarán gyakorlatilag egyetlen nap alatt fogadta el az adózási forma drasztikus szigorítását, alig másfél hónapos felkészülési időt hagyva több százezer érintettnek.

A Magyar Péter vezette kabinet október elején bejelentett új kataterve azonban korántsem váltott ki egyöntetű lelkesedést – olvasható a Portfolio cikkében.

A magasabb havi adó és a számos korlátozás miatt sokan csalódottak voltak, és nem feltétlenül látták kedvezőbbnek az új rendszert a jelenlegi átalányadózásnál.

A szakmai szervezetek is több módosítást kértek, a Magyar Könyvelők Országos Egyesülete például túlbonyolítottnak és több ponton ellentmondásosnak nevezte a tervezetet.

A társadalmi egyeztetés lezárása után a Tisza-kormány most néhány ponton finomította az eredeti elképzelést, a módosított törvényjavaslatot pedig kedd késő este benyújtotta az Országgyűlésnek.

Az új kata alapvető szabályai nem változtak az október elején bemutatott tervekhez képest:

- 2027-től a főfoglalkozású egyéni vállalkozók havi 100 ezer, a nem főfoglalkozásúak havi 50 ezer forint tételes adót fizetnének.

- Az adózási forma ismét elérhetővé válna a legalább heti 36 órás munkaviszony mellett vállalkozók, a nyugdíjasok és a nappali tagozatos hallgatók számára is.

- A befizetendő összeg 2028-tól automatikusan a minimálbérhez igazodna: főállásban az előző év eleji minimálbér társadalombiztosításijárulék- és szociális hozzájárulásiadó-tartalmának,

- mellékállásban pedig annak személyijövedelemadó-tartalmának megfelelő összeget kellene fizetni.

- Az éves bevételi értékhatár a jelenlegi 18 millióról 22 millió forintra emelkedne, az ezt meghaladó részre továbbra is 40 százalékos különadó vonatkozna.

- A 2022-es szigorítás után újra lehetőség nyílna cégeknek és más szervezeteknek számlázni, de a céges bevételek után kiegészítő adót kellene fizetni, ha azok 15 százaléka meghaladja az éves tételes adó összegét.

- Ez egész éves adózás mellett a főállásúaknál 8 millió, a mellékállásúaknál 4 millió forintos céges bevételi határt jelentene, amely alatt nem keletkezne többletadó.

A most benyújtott javaslat fontos pontosítása, hogy a 22 milliós értékhatár átlépésekor először a magánszemélyektől, majd a cégektől származó bevételeket kell figyelembe venni. Így egyértelművé válik, hogy a céges bevétel mekkora részére kell a 15 százalékos kiegészítő adót, illetve a 40 százalékos különadót megfizetni, a két teher ugyanis ugyanazt a bevételrészt nem terhelheti – emeli ki a Portfolio.

A visszaélések megelőzését szolgáló korlátozások lényegében megmaradtak, így megszűnne a kataalanyiság, ha a vállalkozó éves bevételének legalább 50 százaléka ugyanattól a céges megrendelőtől vagy annak kapcsolt vállalkozásaitól származna.

A munkaviszony vállalkozói szerződéssel történő kiváltását is tiltanák: a katás nem szerezhetne bevételt jelenlegi munkáltatójától, illetve a munkaviszony megszűnését követő 24 hónapban korábbi munkáltatójától sem.

A benyújtott szöveg külön kizárja az új kata választásából azokat is, akik a régi katából ilyen munkáltatói bevétel miatt estek ki.

A kormány ugyanakkor enyhített egy adminisztratív előíráson: az egyetlen megrendelőtől származó bevétel 50 százalékos korlátjának megsértését az eredeti tervezet szerinti január 15. helyett elegendő lenne a február 25-ig benyújtandó éves bevallásban jelezni.

A régi és az új kata közötti áttérés szabályait szintén pontosították, tehát ha egy jelenleg katázó vállalkozó azért veszíti el korábbi adóalanyiságát, mert céges megrendelőtől kap bevételt, 15 napon belüli bejelentéssel átkerülhetne az új rendszerbe, feltéve, hogy annak valamennyi feltételét teljesíti. A parlament elé került változat már azt is egyértelművé teszi, hogy a váltás hónapjának teljes bevételét az új kata szabályai szerint kell figyelembe venni, beleértve az átlépés előtti napokon befolyt összegeket is.

Az adott hónapra kizárólag az új rendszer szerinti tételes adót kellene megfizetni.

Az átmenethez kapcsolódó részletszabályok jelentősége különösen azoknál a vállalkozóknál lehet nagy, amelyek év közben kezdenének ismét céges ügyfeleknek számlázni.

A magasabb havi adóért cserébe jelentősen javulna a főállású katások társadalombiztosítási helyzete. Az ellátások számítási alapja a jelenlegi havi 108 ezer forintról 2027-ben 317 ezer forintra emelkedne, 2028-tól pedig az aktuális minimálbérhez igazodna.

A változás a táppénz, a gyermekvállalással kapcsolatos ellátások és a későbbi nyugdíj összegét is kedvezően befolyásolhatja, ahogy arról a Portfolio korábbi elemzésében részletesen beszámoltunk. A nem főfoglalkozású katások azonban továbbra sem szereznének biztosítási jogosultságot pusztán a tételes adó megfizetésével.

Az átállás két évig tartana: 2027-ben és 2028-ban a régi és az új kata párhuzamosan működne.

A jelenlegi rendszert kizárólag azok használhatnák tovább, akik 2026 végén is katások, és továbbra is megfelelnek a feltételeinek. Számukra a havi adó 2027-ben 75 ezer, 2028-ban pedig 100 ezer forintra emelkedne, miközben a 18 milliós bevételi értékhatár és a céges számlázás tilalma – a taxisokra vonatkozó kivétellel – megmaradna.

Az új katába már 2026. december 1-jétől be lehetne jelentkezni, 2027. januári kezdéssel, a régi rendszer pedig 2029 elején végleg megszűnne.

A parlament elé került szövegben tehát a korábbi, társadalmi egyeztetésre bocsátott tervezet alapvető számai változatlanok maradtak, elsősorban a visszaéléseket kizáró és az adóelszámolást rendező részleteket finomították. A törvényjavaslat ugyanakkor még nem végleges: a parlamenti bizottsági viták és a módosító indítványok nyomán további változtatások is bekerülhetnek a szabályozásba – írja a lap.