A klímaváltozást „globális egészségügyi vészhelyzetnek” kell nyilvánítani, mert ez lehetővé tenné összehangolt vészhelyzeti reagálási mechanizmus létrehozását az országok között – állapította meg a klímaváltozás és az egészség közötti összefüggések eddigi legátfogóbb értékelését nyújtó jelentés, amelyet szerdán, a novemberi klímacsúcsot (COP31) megelőzően hoztak nyilvánosságra Párizsban.

Az évente kiadott, idén már 10. Lancet Countdown-jelentésben 30 ország 146 kutatója mérte fel a klímaváltozás következményeit a világ népességének egészségére.

A Párizsi Megállapodás után tíz évvel egyértelműen az a helyzet, hogy a klímaváltozás káros egészségügyi hatásai egyre tornyosulnak, sőt gyorsulnak, míg az azokra adott globális megoldások késnek – számolt be róla Marina Romanello, a Lancet Countdown ügyvezető igazgatója a jelentés sajtótájékoztatóján.

Éppen ezért a klímaváltozást globális egészségügyi vészhelyzetnek kell nyilvánítani – jelentette ki, hozzátéve, hogy az lehetővé tenné az országok összehangolt reagálását, hasonlóan az Egészségügyi Világszervezet (WHO) világjárvány esetén alkalmazott protokolljához. Így nem egy sor vészhelyzetet kellene elhárítani, hanem összehangolt, hosszú távon hatékony válaszlépést lehetne végrehajtani - mondta Romanello.

Bár előrelépés történt a tiszta energiába való beruházások, az egészségügyi rendszer hatékonyabb irányítása, és az egészségvédelem terén, ezek az eredmények azonban nem elegendőek ahhoz, hogy ellensúlyozzák a fosszilis tüzelőanyagok által okozott éghajlatváltozás káros hatásait – szögezték le a tudósok a Lancet Countdown honlapján publikált jelentésben.

A 2016-os Párizsi Megállapodás és 2023 között a klímaváltozás világszerte csaknem 3 millió, hőséggel összefüggő halálesetet okozott.

2023-ban, az utolsó évben, amelyre vonatkozóan teljes körű adatok állnak rendelkezésre, rekordszámú, 710 ezer haláleset következett be a hőség miatt, és ezeknek több mint kétharmada az emberi tevékenység okozta klímaváltozásnak tulajdonítható

– hangsúlyozták a kutatók.