Infostart.hu
eur:
365.26
usd:
315.36
bux:
150666.43
2026. augusztus 30. vasárnap Rózsa
Mesterséges intelligenciát használó nő szemüvegben / Woman using artificial intelligence technology on laptop with glasses reflection.
Nyitókép: Maria Korneeva/Getty Images

Így ismerhetjük fel az MI-generált képeket

A közösségi médiában megjelenő MI-generált képek az érzelmi megtévesztés mesterei.

Gépi segítség nélkül, az árulkodó vizuális jelek értelmezésével is beazonosíthatóak a mesterséges intelligencia által generált képek – állapította meg a Corvinus Egyetem friss tanulmánya, melyről a 24.hu számolt be.

A tanulmány a Computers in Human Behavior című folyóirat márciusi számában jelent meg. Szerzője, Miskolczi Márk arra kereste a választ, hogy a közösségi média felhasználói miért hisznek olyan képeknek is, amelyeket valójában mesterséges intelligencia készített – olvasható a cikkben.

Az eredmények szerint az MI-generált képek akkor hatékonyak főleg, ha érzelmekre építenek, és több kognitív torzítást is egyszerre aktiválnak. Ez erősebb és nehezebben kivédhető meggyőző hatást kelt, mint az egyszerű félretájékoztatás. A felhasználók ugyanis gyakran úgynevezett kognitív heurisztikákra, tehát mentális egyszerűsítésekre támaszkodnak, amikor egy online képet gyorsan értelmeznek. Azonban az érzelmi hatás sok esetben elaltatja a megtévesztett felhasználók éberségét, felülírja kritikai gondolkodásukat, mindez pedig növeli a manipuláció kockázatát.

A kutató 146 olyan képet azonosított, amelyek nagy valószínűséggel MI-vel készültek, és elemezte a kapcsolódó, több mint kilencezer Facebook-kommentet. A képeket speciális vizuális jelek figyelembevételével szűrte ki, majd pedig egy online MI-detektorral is ellenőrizte. Az intő vizuális jegyek listájában szerepelnek a szokatlan számú ujjak, az olvashatatlan szövegek, a lebegő tárgyak, és az irreálisan sima textúrák is.

A következő jelekre kell figyelni, hogy felfedezhessük a képek MI-generált mivoltát:

  1. anatómiai pontatlanságok
  2. aszimmetria és furcsaságok az arcon
  3. problémák a tárgyaknál és a környezetben
  4. természetellenes textúrák
  5. a fizika és a gravitáció figyelmen kívül hagyása
  6. szövegekkel és betűkkel kapcsolatos problémák
  7. a szimmetria eltúlzása
  8. hibák a tömeg- és csoportjelenetekben

A tanulmány szerzője hozzáteszi, hogy a közösségi médiában megjelenő MI-képek az érzelmi megtévesztés mesterei. A területet sürgősen szabályozni kell emiatt, így elengedhetetlen a közösségi médiában a mesterséges intelligencia által generált tartalmak kötelező jelölése is. Továbbá minden generáció körében fejleszteni kell a digitális írástudást is.

Mint a cikkben írják, az MI-képek leggyakoribb témái a nosztalgia és az együttérzést kiváltó történetek. Így például gyakran jelentek meg idős emberekről, a vidéki életről, vagy pedig a családi kötelékekről szóló jelenetek. Emellett a nehéz helyzetben lévő gyerekekről, az elfeledett születésnapokról és a különleges hobbikról szóló képek is népszerűek voltak. Továbbá a vallási és spirituális motívumok is gyakran előfordultak.

Több kognitív torzítást is aktiválhatnak ezek a képek, így a megerősítési torzítást, a lehorgonyzást, az ismerősségi hatást és a csoportgondolkodást is. A nosztalgikus témák a megerősítési torzítást használják ki a pozitív asszociációk kiváltására, a lehorgonyzás pedig felerősíti a kezdeti érzelmi hatást. A vizsgált felhasználók többsége hitelesnek fogadta el a képeket, reakcióikban a legtöbbször empátia, nosztalgia, illetve csodálat jelent meg. Sokan próbáltak vigaszt nyújtani a kép szereplőinek, illetve személyes történeteket is megosztottak. A mesterséges tartalmak körül továbbá gyakran automatizált fiókok jelentek meg. Ezek inspiráló üzenetekkel, vallási jókívánságokkal, továbbá születésnapi köszöntésekkel erősítették a posztok hitelességének látszatát – olvasható a cikkben.

Még a képek hitelessége iránt szkeptikusok között is nagy arányban voltak a botok kommentjeit emberi hozzászólásként értelmezők

– teszik hozzá a tanulmányban.

A szintén MI-generált kommenteket a következő szempontok alapján lehet felismerni: túl gyakori, túl gyors posztolás szokatlan időpontokban, egyidejű azonos tevékenység több oldalon vagy csoportban, ismétlődő, sablonos, illetve a kontextust figyelmen kívül hagyó megfogalmazás, a személyre szabott interakció hiánya. Mint írják, ezen felül az is gyanús lehet, ha a kapcsolódó profilhoz tartozó információk túl általánosak, gyanúsak, továbbá a profilkép nem illik a profilhoz, és kevés barát, követő tartozik hozzá.

Címlapról ajánljuk

Hartmann Bálint: fejleszteni kell a villamosenergia-rendszert, hogy elkerüljük az országos leállást

A szélsőséges időjárásból fakadó nagyon súlyos üzemzavarok egyre jelentősebb kockázatot jelentenek a villamosenergia-rendszerek számára – derül ki a BME tudományos főmunkatársának legújabb tanulmányából. Hartmann Bálint az InfoRádióban elmondta: Magyarországon még nem volt országszintű rendszerleállás, viszont ahhoz, hogy ez továbbra se következzen be, fejlesztésekre van szükség.
inforadio
ARÉNA
2026.08.31. hétfő, 18:00
Bauer Bence
a Mathias Corvinus Collegium Magyar–Német Intézet az Európai Együttműködésért igazgatója
Döntött az Európai Unió: nagyot bukhatnak az Airbnb-tulajdonosok

Döntött az Európai Unió: nagyot bukhatnak az Airbnb-tulajdonosok

Az Európai Bizottság új jogszabállyal, az Affordable Housing Acttel (Megfizethető Lakhatásról Szóló Törvénnyel) segítené a városokat és régiókat az Airbnb-típusú rövid távú lakáskiadás korlátozásában, egységes uniós kritériumokat teremtve az intézkedések jogi megalapozásához. Bár uniós átlagban a rövid távú kiadású ingatlanok a lakásállomány alig 1,2 százalékát teszik ki, egyes turisztikai központokban arányuk elérheti a 20 százalékot, ami súlyos lakhatási problémákat okoz. Több európai nagyváros – köztük Barcelona, Firenze és Amszterdam – már saját hatáskörben szigorított, ám a korlátozások jogszerűsége körül számos jogvita alakult ki. A készülő szabályozás elsősorban ezt a jogbizonytalanságot csökkentené, miközben az EU-ban 2015 óta a lakásárak csaknem kétharmadukkal emelkedtek.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×