Infostart.hu
eur:
363.05
usd:
307.48
bux:
0
2026. április 16. csütörtök Csongor
Az Egyesült Államok közel-keleti mûveleteiért felelõs Központi Parancsnoksága (CENTCOM) által közreadott képen repülõgépek sorakoznak a Perzsa (Arab)-öbölben állomásozó Abraham Lincoln amerikai repülõgép-hordozó fedélzetén az iráni vezetés és katonai célpontok ellen indított Elsöprõ Düh (Epic Fury) hadmûvelet keretében 2026. március 1-jén. Izrael és az Egyesült Államok február 28-án indított közös légicsapást a teheráni vezetés ellen.
Nyitókép: MTI/AP/CENTCOM

Iránt még ma „történelmi méretű” légicsapás érheti az amerikai hadügyminiszter szerint

Az Egyesült Államok „az eddigi legnagyobb légicsapás-sorozattal” sújtja Iránt – mondta a Pentagon csütörtöki sajtótájékoztatóján Pete Hegseth amerikai hadügyminiszter. Úgy fogalmazott: a terv szerint haladnak, és a háború vége Donald Trump döntésén múlik.

Ma ismét a valaha indított legnagyobb légicsapás-sorozatot hajtjuk végre, ahogy tegnap is ez volt a helyzet – mondta Pete Hegseth amerikai hadügyminiszter a Dan Caine tábornokkal, a Vezérkari Főnökök Egyesített Bizottságának elnökével tartott közös sajtótájékoztatóján az Index összefoglalója szerint.

Úgy fogalmazott: „az Egyesült Államok több mint 120 iráni hadihajót süllyesztett el”, valamint „Irán 11 tengeralattjáróját is megsemmisítették” – közölte az ABC News.

A hadügyminiszter „hálátlannak” nevezte az Egyesült Államok európai szövetségeseit, szerinte nekik is meg kellene köszönniük Trumpnak „a bátorságát, hogy megakadályozza ezt a terrorállamot abban, hogy rakétákkal túszul ejtse a világot, miközben atombombát épít vagy próbál meg építeni”.

Hegseth Irán jelenlegi és korábbi vezetőit így jellemezte: „Fő iparágaik nem az acélipar vagy a mezőgazdaság, a turizmus, hanem az államilag támogatott terrorizmus, a proxymilíciák, a földalatti hálózatok, a ballisztikus rakéták és egy erőszakos, messiási iszlamista ideológia, amely valamiféle apokaliptikus végjátékot kerget.” Egy olyan rezsim, amely nem hajlandó feladni nukleáris ambícióit, amely nem csupán regionális probléma, hanem közvetlen fenyegetést jelent az Egyesült Államokra, a szabadságra, a civilizációra, a világra és a Közel-Keletre – tette hozzá Hegseth.

A miniszter szerint

„az iráni iszlamista rezsim 47 éve háborúzik velünk, függetlenül attól, hogy tudomásul vesszük-e vagy sem. 47 éve ölik az amerikaiakat a világ minden régiójában. Nem vehetjük tudomásul, hogy egyre közelebb jutnak az atomfegyver előállításához, mert használnák is”

– mondta.

Arra a kérdésre, hogy az Egyesült Államok mennyire áll közel Donald Trump elnök iráni céljainak eléréséhez, Pete Hegseth az alábbit válaszolta:

Nem szeretnénk végleges határidőt kitűzni, de ahogy mondtuk, a terv szerint haladunk.

„Az elnök minden szükséges eszközt a rendelkezésünkre bocsátott a cél eléréséhez. A világ legjobb katonái állnak a rendelkezésünkre, akik a terepen végrehajtják a feladatot” – mondta Hegseth. Hangsúlyozta, hogy a háború vége „az elnök döntésén múlik”.

Címlapról ajánljuk
Bajban a repülési ágazat, a nyári csúcsszezonban Európában is lehetnek gondok a kerozinellátással

Bajban a repülési ágazat, a nyári csúcsszezonban Európában is lehetnek gondok a kerozinellátással

A Hormuzi-szoros lezárása a kerozinellátás miatt jelentős problémákat okoz a légiközlekedésnek, főleg az ázsiai térségben – mondta az InfoRádióban Varga G. Gábor. Az Egek ura című blog szerkesztője hozzátette: már az orosz–ukrán háború is számos gondot okozott az elmúlt négy évben, de az újabb légtérkorlátozások miatt nagyobb kerülőket kell tenniük a járatoknak, miközben a forgalmat illetően is jelentős kapacitások estek ki.

Alkotmányjogász: korlátozható a kormányfő mandátuma, de visszamenőleg egy fontos jogelvbe ütközne

Magyar Péter, a Tisza Párt miniszterelnök-jelöltje a vasárnapi győzelmi beszédében számos közjogi méltóság lemondását követelte, de azt is bejelentette, hogy kormányával két ciklusban maximalizálnák a kormányfői megbízatást. Az InfoRádió ezek jogi és alkotmányos hátteréről kérdezte Stánicz Péter alkotmányjogászt.
inforadio
ARÉNA
2026.04.16. csütörtök, 18:00
Gálik Zoltán
a Budapesti Corvinus Egyetem docense
Nyár közepéig tarthat a türelem: utána jöhet az igazi energiasokk

Nyár közepéig tarthat a türelem: utána jöhet az igazi energiasokk

Az iráni konfliktus és a Hormuzi-szoros körüli adok-kapok napok alatt szétszakította az energiapia­cok megszokott logikáját: miközben a határidős olajárak már a lehiggadás lehetőségét árazzák, a fizikai piacon sosem látott felár alakult ki, és a stratégiai készletek felszabadítása is csak átmeneti mankónak tűnik. De mit olvas ki ebből egy befektető: mennyire tartható a „két hét tűzszünet”, hol jöhet a következő infrastruktúrasokk, és milyen gyorsan gyűrűzik be mindez az ipari nyersanyagokba a műtrágyától az alumíniumon át az ezüstig? Az EnergyTalks vendége Maróti Ádám, a HOLD Alapkezelő portfóliómenedzsere volt, akivel azt is körbejártuk, mikor válik valós hiánnyá a papíron kezelhető kockázat, kik lehetnek a rövid távú nyertesek és vesztesek, és mi az a forgatókönyv, amely egyetlen rossz találattal újraírhatja az energiaátmenet tempóját is.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×