eur:
408.04
usd:
375.14
bux:
73837.78
2024. november 5. kedd Imre
2020. november 9-én közreadott kép a Pfizer multinacionális gyógyszergyártó cég logójáról a vállalat New York-i székházában 2015. november 23-án. A  Pfizer és a német Biontech közös közleménye szerint kilencven százalékban hatásos lehet az általuk kifejlesztett kísérleti oltóanyag a koronavírus ellen, miután befejezték a vakcinával végzett klinikai kísérletek utolsó, harmadik fázisát. Azonban felhívják a figyelmet, hogy ez nem jelenti még azt, hogy küszöbön áll a vakcina tömeges, kereskedelmi forgalmazása.
Nyitókép: MTI/AP/Mark Lennihan

Hamarosan kiderül, mennyire hatékony a Pfizer új gyógyszere

A szájon át szedhető antivirális szer korai klinikai tesztjeit az USA-ban végzik, a proteáz inhibitorok közé tartozik: olyan enzimeket gátol, melyek a vírus szaporodásához szükségesek.

Más vírusok, mint a HIV vagy a hepatitis-C kezelésében is használnak már a PF-07321332 kódnév alatt tesztelt proteáz inhibitorhoz hasonló készítményeket. Az orálisan szedhető gyógyszer mellett egy intravénásan beadható proteáz inhibitor korai klinikai tesztjeit is végzi. A PF-07304814 névvel illetett szer kísérletébe kórházban ápolt betegeket vontak be, írja az NBC.

"A koronavírus-járvány leküzdésének érdekében szükség van megelőzésre vakcinák által és kezelésre is azoknak, akiket a vírus megfertőzött. Arra való tekintettel, hogyan mutálódik a vírus és mekkora hatása van a világra, valószínű, hogy

a terápiás lehetőségek fontossága is jelentős

lesz a pandémia idején és azt követően is" - nyilatkozta a kísérletek kapcsán Mikael Dolsten, a Pfizer vezető kutatója.

A Pfizer nevéhez fűződik már egy koronavírus elleni oltás, ám az egészségügyi szakértők úgy gondolják, oltások mellett gyógyszerek garmadájára is szükség lesz ahhoz, hogy legyőzhessük a patogént.

A klinikai teszteket megelőző laborvizsgálatok eredményei alapján a kutatók azt mondják, a gyógyszer hatásos antivirális tevékenységet tudott kifejteni a vírussal szemben. Ez a szer az első szájon át szedhető proteáz inhibitor, amelyet a koronavírus ellen bevethetőként tesztelnek.

Mivel a gyógyszer szájon át szedhető, adható lehet azok számára, akik nemrég fertőződtek meg a vírussal, és nem igényelnek kórházi kezelést.

A kutatók reménye szerint a szer képes lesz megelőzni a kórházi kezelés szükségességét azáltal, hogy nem enged súlyos lefolyást a betegségnek.

A Pfizer április hatodikára ígér további részleteket a szerrel szemben.

Jelenleg kórházon kívüli ellátás keretében a favipiravir nevű antivirális szerrel, illetve antitestkoktéllal kezelik a koronavírusos betegeket. Vérplazmaterápia otthoni, illetve kórházi kezelés esetén is kapható, de ennek hatékonysága vitatott. A kórházban ápolt betegeket ma szteroidokkal, vérhígítóval, antitestkoktélokkal, esetlegesen remdesivirrel kezelik. Utóbbi szer használata csak bizonyos körülmények fennállása alatt ajánlott.

Minden Infostart-cikk a koronavírusról itt olvasható!

Címlapról ajánljuk
Amerikai elnökválasztás: a történelem sok mindenre kötelez

Amerikai elnökválasztás: a történelem sok mindenre kötelez

Az Egyesült Államoknak eddig 45 elnöke volt, a 2020-ban megválasztott Joe Biden sorrendben mégis a 46. A leghosszabb ideig, 12 évig és 39 napig Franklin D. Roosevelt, a legrövidebb ideig, 32 napig William Henry Harrison volt elnök. Érdekességek az amerikai elnökválasztások történetéből.

Elemző a moldovai elnökválasztásról: Maia Sandu pirruszi győzelmet aratott, egyre többen „gyűlölik” a pártját

A kelet-európai országban a hét végén tartották az elnökválasztás második fordulóját, melyet a hivatalban lévő elnök, Maia Sandu nyert meg Alexandr Stoianoglo ellen. Pászkán Zsolt, a Magyar Külügyi Intézet külső munkatársa szerint nem vár könnyű időszak Maia Sandura, mert bár a moldovaiak többsége támogatja az uniós csatlakozást, az elnök pártja egyre népszerűtlenebb.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.05. kedd, 18:00
Hankó Balázs
kultúráért és innovációért felelős miniszter
Amerikai elnökválasztás 2024: hamarosan eldől Trump és Harris küzdelme

Amerikai elnökválasztás 2024: hamarosan eldől Trump és Harris küzdelme

A mai nappal pont kerül a számtalan váratlan fordulatot hozó 2024-es amerikai választási kampány végére, és eldől, hogy az Egyesült Államok következő elnökét Donald Trumpnak vagy Kamala Harrisnek fogják hívni. A republikánus és a demokrata jelölt megválasztása is történelminek minősülne: Trump az első bíróság által elítélt bűnözőként, és a legöregebb elnökként kezdhetné második ciklusát, előtte pedig csak egyszer volt arra példa, hogy egy politikust nem egybefüggő nyolc évre küldtek vissza a Fehér Házba. Mindeközben a hivatalban lévő Joe Bident lecserélő Kamala Harris alelnök győzelmével az első (színesbőrű) nőt iktatnák be pár hónap múlva a "szabad világ vezetőjévé". A legfrissebb fejleményekről és választási eredményekről szóló percről-percre tudósításunkat alább követhetik.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×