A világon minden ötödik gyerek nem jut elég vízhez – figyelmeztetett az ENSZ Gyermekalapja (UNICEF). A problémát csak súlyosbítja az éghajlatváltozás.
Az UNICEF tanulmánya szerint több mint 1,42 milliárd ember, köztük 450 millió gyerek él olyan területen, amely rendkívül kiszolgáltatott a vízellátást illetően. Olyan helyek ezek, ahol a közösségek leginkább a felszínen összegyűlő vagy kevésbé elfogadható forrásból származó vízhez tudnak hozzájutni.
Az ENSZ Gyermekalapja szerint ilyen körülmények között élnek gyerekek több mint 80 országban, a helyzet a kelet- és a dél-afrikai régióban a legsúlyosabb. Ezekben a térségekben a gyerekek több mint felének – mintegy 58 százalékának – minden egyes nap problémát okoz, hogy megfelelő mennyiségű vízhez jusson. Ugyanez az arány Nyugat- és Közép-Afrikában 31 százalék, Dél-Ázsiában 25 százalék, a Közel-Keleten pedig 23 százalék.
Az UNICEF szerint
a körülmények rendkívül súlyosak 37 országban, köztük Afganisztánban, Etiópiában, Haitin, Kenyában, Nigériában, Pakisztánban, Szudánban és Jemenben.
"A globális vízválság már nincs úton, hanem itt van, és az éghajlatváltozás csak súlyosbítani fogja" – fogalmazott egy közleményben Henrietta Fore, aki hangsúlyozta: a gyerekek "a legfőbb áldozatok".
A Századvég legújabb elemzése szerint Brüsszel a világ legmagasabb karbonadóival terheli az uniós energiatermelőket, ami az elhibázott szankciós politikával együttesen az amerikai és a kínai ipari villamosenergia-árak kétszeresére emeli az európai árakat. Egy uniós erőműnek 2024-ben háromszor annyit kellett fizetnie egy tonna kibocsátott szén-dioxid után, mint egy amerikai, és ötször annyit, mint egy kínai energiavállalatnak – mondta az InfoRádióban a Századvég Konjunktúrakutató Zrt. energia- és klímapolitikai üzletágvezetője, Hortay Olivér.
Gönczi Róbert, a Migrációkutató Intézet elemzője az InfoRádióban arról beszélt, hogy komoly kritikák érték Claudia Sheinbaum mexikói elnököt az Egyesült Államoknak átadott harminchét, egyébként mexikói állampolgár drogkartell-tag miatt. A szakértő szerint a venezuelai beavatkozás intő jel lehetett a közép-amerikai ország számára.
Januárban meredeken emelkedett Venezuela olajexportja: a kivitel napi 800 ezer hordóra ugrott a decemberi 498 ezer hordóról, Nicolas Maduro elnök amerikai elfogását és az országot sújtó olajembargó feloldását követően.
1 °C
