Guller Zoltán kiemelte: egy nagyjából tízmilliós ország tavaly több mint húszmillió vendéget fogadott. A Központi Statisztikai Hivatal 19,5 millió vendéget mért, ez azonban nem számol a szállodahajókon alvó nagyjából 600 ezer külföldi turistával. Ez azt is jelenti, hogy a húszmilliós vendégszámot a magyar turizmus a tervekhez képest korábban teljesítette – húzta alá.

Rámutatott: a magyar turizmus növekedése az uniós átlagot 2,5-szeresen meghaladta az eddigi adatok alapján, a magyar GDP-hez pedig 14 százalékkal járult hozzá a turisztikai szektor.

Guller Zoltán az elmúlt tíz év eredményei között kiemelte a Nemzeti Turisztikai Adatszolgáltató Központ (Ntak) rendszerének bevezetését, amellyel pontos információval rendelkeznek a turisztika helyzetéről, és ezen alapul az adatvezérelt ágazatirányítás.

Jelentősnek nevezte a repülőtér visszaszerzését, mert a dinamikus utasszám-növekedés is abból fakad, hogy végre közös az állam és a repülőtér tulajdonosa-üzemeltetője célja: azaz minél több repülőgép érkezzen Budapestre.

Hozzátette: a vendéglátás, vagy a szálláshely-szolgáltatás áfacsökkentése és a Kisfaludy-program szálláshelyfejlesztése fontos eredmények, ez utóbbival több mint 400 milliárdot juttattak a vidéki magyarországi szállodák fejlesztésére, emellett néhány hónapja a Kisfaludy Turisztikai Hitelközpont fix 2,5 százalékos hitelei segítenek minden turisztikai vállalkozást.

Guller Zoltán szerint ugyanakkor szakaszhatárhoz ért a magyar turizmus,

lényegesen több turistát nem lehet Magyarországra hívni e jelenlegi kapacitások mellett.

A következő években azon dolgoznak, hogy az országba ne több, hanem jobban költő, és tovább maradó turista érkezzen.

Az elnök több témában is közös gondolkodásra kérte fel a szakma szereplőit, ezek között példaként említette, hogy 10-15 ezer szállodai szoba hiányzik Budapesten, ezt a piacnak a következő négy évben fel kellene építeni állami hitelek segítségével.

Egy másik az Airbnb-kérdés, amely meg fog szűnni két fővárosi kerületben is. A dunai turizmus kérdése Budapesten szintén fontos, mivel 2027-től új szabályozás lesz a hajók kikötésére.

Ugyancsak ilyen téma a vendéglátás rendszerszintű megújítása,

részben a már bejelentett 5+1 intézkedéscsomaggal, amellyel nagyjából 100 milliárd forint kerül vissza a szektorba, a következő héten a közlönyben megjelenő részletszabályoknak megfelelően - sorolta.

A budapesti műemlék fürdők felújítása, az országos jelentőségű fürdők energetikai fejlesztése témakörében is kérte a szakma javaslatait, ahogy szükségesnek nevezte egy új, nagyszabású turisztikai attrakció létrehozását. A digitális, adatvezérelt és fenntartható turizmus témákban is várják a szakma véleményét.

Bejelentette: Csendes Olivér, a Visit Hungary vezérigazgatója megbízatása február végén lejár.

Csendes Olivér elmondta, hogy lezárul a mandátuma. Felidézte: a Nemzeti Turizmusfejlesztési Stratégia szerint célként határozták meg, hogy 20 milliós vendégszámot és 14 százalékos GDP-hozzájárulást érjen el az ágazat 2030-ra. Hatalmas eredménynek nevezte, hogy ezeket a számokat már tavaly elérték. Ezt csak csapatmunkával lehetett megvalósítani - hangsúlyozta.

Révész Máriusz aktív Magyarországért felelős államtitkár arról beszélt, hogy az aktív turizmus gazdasági potenciálja évről évre nő, aki ezt figyelmen kívül hagyja, az versenyhátrányt szenved. A legsikeresebb aktív turisztikai projekt az El camino, amely tavaly 7-8 millió vendégéjszakát generált, százszoros növekedést elérve 1990-hez képest - mutatott rá. Az aktív turizmusnak térségfejlesztési jelentősége van, nem csak turistát vonz, hanem hosszú távon helyben tart, munkát teremt. Az eredményeik között kiemelte: 110 turistaházat újítottak fel, 38 megújuló ifjúsági szálláshely várja a látogatókat. A fejlesztésekkel a hazai kereslet megtartását és a vidék fejlődését célozzák - húzta alá, jelezve: 65 milliárd forintot fordíthatnak uniós forrásból az aktív turizmus fejlesztésére.

Gyulay Zsolt, a Hungaroring Sport Zrt. elnök-vezérigazgatójának tájékoztatója szerint

Magyarország legnagyobb szabadtéri sportlétesítményének 2032-ig van érvényes Forma–1-es szerződése, idén rendezik a 41. Forma–1 Magyar Nagydíjat.

Hozzátette: 2023 óta mintegy 100 milliárd forintos beruházással stratégiai fejlesztési programot valósítottak meg. Így 2026-ban a Hungaroring innovatív, fenntartható, és az év 365 napján látogatható multifunkcionális élményközpont lesz, ahol koncerteket, fesztiválokat, konferenciákat, kiállításokat, vagy autóstalálkozókat is meg lehet rendezni – ismertette.

A Magyar Nagydíj turizmusra gyakorolt hatása jelentős: 96 ezer látogatót vonzott Budapestre tavaly, ami 17 százalékos emelkedés az előző évhez képest, a belföldi turisták száma pedig 14 ezerre nőtt.