Az állatkertek számos veszélyeztetett faj megmentésében töltenek be kulcsfontosságú szerepet. Ilyen állat az íbiszfélék közé tartozó tarvarjú (Geronticus eremita) is. A faj elterjedési területe eredetileg az egész mediterrán régiót magába foglalta, ideértve Észak-Afrikát, a Közel-Kelet egy részét, illetve Európa déli felét, Spanyolországtól az Alpok mentén át egészen a Balkánig. Évszázadokkal ezelőtt még Magyarország területén is előfordult, az erre utaló emlékeknek az „utolsó magyar polihisztorként" emlegetett Herman Ottó több cikket is szentelt.

Az idők során a tarvarjak – nagyrészt az emberi tevékenységgel összefüggésben – a legtöbb élőhelyükről teljesen eltűntek. Európában legkésőbb a XIX. századig mindenhol megszűntek vadon élő állományaik, és mára egykori elterjedési területük Európán kívüli részén is alig maradt belőlük. Jelenleg a fajnak egy nem vonuló állománya ismert Marokkóból, nagyjából hétszáz egyeddel, és egy vonuló törökországi állomány, további mintegy kétszáz egyeddel. A harmadik, egészen a közelmúltig fennmaradt populáció, a szíriai, szintén vonuló állomány 2015 óta gyakorlatilag megszűnt.

Így ma ezernél is kevesebb vadon élő tarvarjú van az egész világon.

A Nemzetközi Természetvédelmi Unió (IUCN) a tarvarjút a veszélyeztetett fajok között tartja számon.

Szerencsére a tarvarjak megmentéséhez jelentős mértékben tudnak hozzájárulni azok az állatkertek, amelyek – nemzetközi összefogással, tenyészprogram keretében – sikerrel szaporítják ezeket az állatokat. A világ állatkertjeiben összesen mintegy 1300 tarvarjú él, tehát több, mint amennyi a vadon élő egyedek száma összesen – olvasható a Fővárosi Állat- és Növénykert sajtóközleményében.

A Budapest Zoo – mint a tarvarjú tenyészprogramban részt vevő állatkertek egyike – már évtizedek sikerrel szaporítja ezt a ritka madárfajt. Sőt, az itt kikelt fiókák között több olyan is akadt már, akik felcseperedve olyan programok résztvevői lettek, melyek célja, hogy a fajt újra meghonosítsák azokon az egykori élőhelyeken, ahonnan évszázadokkal ezelőtt eltűntek. Korábban az Állatkert egy ausztriai visszatelepítési programmal működött együtt, legújabban pedig egy spanyolországi kezdeményezéshez csatlakoztak.

E kezdeményezés részeként a budapesti állatkertben tavaly kikelt tizenegy tarvarjú fiókából hat még decemberben Spanyolországba utazott. Az azóta eltelt hónapok a madarak felkészítésével teltek, múlt pénteken pedig végre eljött az ideje annak, hogy a visszavadító röpdéből kiengedjék őket, néhány további állatkerti kelésű tarvarjúval együtt, akik Berlinből, Baselből, illetve Heidelbergből érkeztek.

A madarakra jeladó is került, így a szakemberek nyomon tudják majd követni a sorsukat.

A „Proyecto Eremita” elnevezésű tarvarjú visszatelepítési program 2003-ban indult azzal a céllal, hogy a Spanyolország területén egykor őshonosnak számító, de onnan már évszázadokkal ezelőtt eltűnt tarvarjak újra jelen legyenek az Ibériai-félsziget faunájában (előtte évtizedeken át csak Marokkó felől érkező, kóborló példányokat láttak az országban). A visszatelepítéseknek köszönhetően ma már több mint száz tarvarjú él vadon Andalúzia területén, 22 fészkelő párral, akik mind állatkertben kelt állatok, vagy azok leszármazottjai. A további visszatelepítések célja egy önfenntartó állomány kialakítása: ehhez járulnak hozzá a Budapesten kelt állatok is.