eur:
396.84
usd:
355.48
bux:
74510.83
2024. szeptember 29. vasárnap Mihály
A Sinopharm kínai gyógyszergyártó cég koronavírus elleni vakcináját tartalmazó fiolát tart a kezében egy egészségügyi dolgozó a belgrádi vásárközpontból kialakított oltóközpontban 2021. január 19-én. Szerbiában megkezdték a lakosság tömeges oltását, amelynek során először az idős embereket, az egészségügyi dolgozókat, ezt követőn pedig a katonákat és a rendőröket oltják be.
Nyitókép: MTI/AP/Darko Vojinovic

Kína és India befolyását növelheti a vakcinahiány

A gazdag országok elkapkodták az elsőnek kifejlesztett vakcinák javát, ez pedig teret ad Kína, India és Oroszország fejlesztéseinek: végeredményben ezen államok befolyása is nőhet.

Külpolitikai és gazdasági értéke is van a tudományos teljesítményen felül annak, ha egy ország ma vakcinát fejleszt: ezen erőfeszítések segítenek enyhíteni a vakcinahiányt. Egy olyan érában, amelyben a WHO főigazgatója szerint is morális katasztrófa szélén állunk a vakcinák eloszlásának egyenlőtlensége miatt, minden adagra szükség van.

Tehermentesíteni tudnak

A lehetőséget több ország meg is ragadta. India Nepálnak egymillió adag oltást küldött, valamint további egymilliót Bangladesnek, 150 ezret Bhutánnak, 100 ezret a Maldív-szigeteknek és 1,5 milliót Mianmarnak. Mindezen túl 2 millió adag került tőlük Brazíliába is. Az ország két vakcina vészhelyzeti használatát engedélyezte eddig: az AstraZeneca oltása az egyik, melyet helyben, az indiai Serum Institue-ban gyártanak, míg a másikat Covaxin név alatt helyben fejlesztették.

Akhil Bery, az Eurasi Group Dél-Ázsia szakértője szerint a vakcinadiplomácia ügyes eszköz, mellyel Új-Delhi barátokat szerezhet.

"India szomszédaival való nagylelkűsége

segíthet az országok közti kapcsolatok javításában,

legyen szó Bangladesről vagy Srí Lankáról" - nyilatkozta Bery a CNBC-nek. "Ha nem is nagy az a mennyiség, amit az oltásokból ezeknek az országoknak juttattak, mindenképp segítséget nyújtanak általuk a kórházak tehermentesítésében".

Kína most, hogy a vírust otthon már nagyjából kontroll alatt tartja, fejlődő országokkal köt szerződéseket klinikai kísérletek futtatására, illetve segít azoknak vakcinagyártási kapacitást is kialakítani. Dél-kelet ázsiai országok számára prioritást is nyújtanak a vakcinavásárlás terén, amennyiben számukra stratégiai fontosságú államról van szó.

Céllal segítenek

Az Eurasia Group Kína-szakértője, Allison Sherlock a CNBC-nek elmondta, hogy Kína számára az előnyök a gazdasági és politikai kapcsolatok megerősítését jelentik. Peking abban is reménykedhet, hogy hogy a vakcina segít helyrehozni a Dél-Kínai-tenger feszültségei által feszültté vált kapcsolatokat, többek között Indonéziával, a Fülöp-szigetekkel és Vietnámmal.

"India felelősségteljes globális szereplőként akarja magát pozicionálni, míg Kína szeretné javítani hírnevét, amely a Covid-19 pandémia korai szakaszában megromlott"

- mondja Harsh Pant, az Observer Research Foundation programvezetője.

"Mindketten abban reménykednek, hogy mindez befolyást is ad nekik" - fogalmazott.

Verseny is lehet

Ez kissé versenyhelyzetbe is hozza a két országot, melyek közül India úgy fogalmaz, nemzeti érdekből gyárt vakcinát, de nem feledkezik el globális felelősségéről. A kínai külügyminisztérium szóvivője is tagadja, hogy itt versenyhelyzetről lehetne szó, hiszen közös érdekért dolgoznak mindketten.

Kérdés persze, hogy mennyire lesznek hatékonyak ezek az oltások. A SinoVac CoronaVac nevű szere alig 50,4 százalékos hatékonyságot tud felmutatni, az indiai oltás pedig egyelőre még klinikai tesztelés alatt áll. Az alacsonyabb hatékonyságú oltásokkal az a probléma, hogy

több embert kell velük beoltani

annak érdekében, hogy sikerüljön visszaszorítani a pandémiát. Bery szerint ugyanakkor ezzel együtt is kialakulhat sorban állás az India gyártotta vakcinákért, miközben Kína előnye abban áll, hogy a gyors járványkontroll eredményeképp gazdasága már talpra állt.

Minden Infostart-cikk a koronavírusról itt olvasható!

Címlapról ajánljuk
Már megint nyílik a vagyoni olló: lemaradnak a világ szegényei

Már megint nyílik a vagyoni olló: lemaradnak a világ szegényei

Az utóbbi tíz évben leállt a világ szegényebb országainak felzárkózása. Azaz, lassabban haladnak a jólét felé, mint ahogy a gazdagok gazdagodnak. Pedig, a 90-es évek közepétől húsz éven át éppenséggel visszaszorulóban volt a szegénység és javultak a mutatók. A folyamat azonban körülbelül tíz éve elakadt – írja az Economist magazin.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.09.30. hétfő, 18:00
Kövér László
az Országgyűlés elnöke
Ijesztő trend indult újra a világban, ismét nő a szakadék

Ijesztő trend indult újra a világban, ismét nő a szakadék

Az elmúlt évtizedben megtorpant a fejlődő országok felzárkózása a gazdagabb nemzetekhez képest. Az Economist magazin elemzése szerint a szegényebb országok jóléti mutatói lassabban javulnak, mint ahogy a fejlett gazdaságok gyarapodnak. Ez a trend ellentétes az 1990-es évek közepétől kezdődő húszéves időszakkal, amikor a globális szegénység csökkenő tendenciát mutatott - közölte az Infostart.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×