eur:
411.68
usd:
395.29
bux:
79551.8
2024. november 23. szombat Kelemen, Klementina
A Sinopharm kínai gyógyszergyártó cég koronavírus elleni vakcináját tartalmazó fiolát tart a kezében egy egészségügyi dolgozó a belgrádi vásárközpontból kialakított oltóközpontban 2021. január 19-én. Szerbiában megkezdték a lakosság tömeges oltását, amelynek során először az idős embereket, az egészségügyi dolgozókat, ezt követőn pedig a katonákat és a rendőröket oltják be.
Nyitókép: MTI/AP/Darko Vojinovic

Kína és India befolyását növelheti a vakcinahiány

A gazdag országok elkapkodták az elsőnek kifejlesztett vakcinák javát, ez pedig teret ad Kína, India és Oroszország fejlesztéseinek: végeredményben ezen államok befolyása is nőhet.

Külpolitikai és gazdasági értéke is van a tudományos teljesítményen felül annak, ha egy ország ma vakcinát fejleszt: ezen erőfeszítések segítenek enyhíteni a vakcinahiányt. Egy olyan érában, amelyben a WHO főigazgatója szerint is morális katasztrófa szélén állunk a vakcinák eloszlásának egyenlőtlensége miatt, minden adagra szükség van.

Tehermentesíteni tudnak

A lehetőséget több ország meg is ragadta. India Nepálnak egymillió adag oltást küldött, valamint további egymilliót Bangladesnek, 150 ezret Bhutánnak, 100 ezret a Maldív-szigeteknek és 1,5 milliót Mianmarnak. Mindezen túl 2 millió adag került tőlük Brazíliába is. Az ország két vakcina vészhelyzeti használatát engedélyezte eddig: az AstraZeneca oltása az egyik, melyet helyben, az indiai Serum Institue-ban gyártanak, míg a másikat Covaxin név alatt helyben fejlesztették.

Akhil Bery, az Eurasi Group Dél-Ázsia szakértője szerint a vakcinadiplomácia ügyes eszköz, mellyel Új-Delhi barátokat szerezhet.

"India szomszédaival való nagylelkűsége

segíthet az országok közti kapcsolatok javításában,

legyen szó Bangladesről vagy Srí Lankáról" - nyilatkozta Bery a CNBC-nek. "Ha nem is nagy az a mennyiség, amit az oltásokból ezeknek az országoknak juttattak, mindenképp segítséget nyújtanak általuk a kórházak tehermentesítésében".

Kína most, hogy a vírust otthon már nagyjából kontroll alatt tartja, fejlődő országokkal köt szerződéseket klinikai kísérletek futtatására, illetve segít azoknak vakcinagyártási kapacitást is kialakítani. Dél-kelet ázsiai országok számára prioritást is nyújtanak a vakcinavásárlás terén, amennyiben számukra stratégiai fontosságú államról van szó.

Céllal segítenek

Az Eurasia Group Kína-szakértője, Allison Sherlock a CNBC-nek elmondta, hogy Kína számára az előnyök a gazdasági és politikai kapcsolatok megerősítését jelentik. Peking abban is reménykedhet, hogy hogy a vakcina segít helyrehozni a Dél-Kínai-tenger feszültségei által feszültté vált kapcsolatokat, többek között Indonéziával, a Fülöp-szigetekkel és Vietnámmal.

"India felelősségteljes globális szereplőként akarja magát pozicionálni, míg Kína szeretné javítani hírnevét, amely a Covid-19 pandémia korai szakaszában megromlott"

- mondja Harsh Pant, az Observer Research Foundation programvezetője.

"Mindketten abban reménykednek, hogy mindez befolyást is ad nekik" - fogalmazott.

Verseny is lehet

Ez kissé versenyhelyzetbe is hozza a két országot, melyek közül India úgy fogalmaz, nemzeti érdekből gyárt vakcinát, de nem feledkezik el globális felelősségéről. A kínai külügyminisztérium szóvivője is tagadja, hogy itt versenyhelyzetről lehetne szó, hiszen közös érdekért dolgoznak mindketten.

Kérdés persze, hogy mennyire lesznek hatékonyak ezek az oltások. A SinoVac CoronaVac nevű szere alig 50,4 százalékos hatékonyságot tud felmutatni, az indiai oltás pedig egyelőre még klinikai tesztelés alatt áll. Az alacsonyabb hatékonyságú oltásokkal az a probléma, hogy

több embert kell velük beoltani

annak érdekében, hogy sikerüljön visszaszorítani a pandémiát. Bery szerint ugyanakkor ezzel együtt is kialakulhat sorban állás az India gyártotta vakcinákért, miközben Kína előnye abban áll, hogy a gyors járványkontroll eredményeképp gazdasága már talpra állt.

Minden Infostart-cikk a koronavírusról itt olvasható!

Címlapról ajánljuk
Demkó Attila: az orosz–ukrán háború legvéresebb szakasza következik

Demkó Attila: az orosz–ukrán háború legvéresebb szakasza következik

A lehetséges tárgyalások előtt várható a háború legrosszabb szakasza – mondta az InfoRádióban a biztonságpolitikai szakértő, miután Ukrajna nyugati rakétákat lőtt ki Oroszországra, az pedig minden korábbinál keményebb válaszlépésekkel fenyegetőzik, sőt egyet már végre is hajtott Dnyipro városával szemben.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.25. hétfő, 18:00
Csizmazia Gábor
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézetének tudományos munkatársa
EZT OLVASTA MÁR?
×
2024. november 21. 10:19
×
×
×
×