eur:
408.02
usd:
375.14
bux:
73837.78
2024. november 5. kedd Imre
Az Oroszországi Közvetlen Befektetési Alap (RFPI) által közreadott kép az új koronavírus okozta betegség, a Covid-19 ellen az orosz Nyikolaj Gamaleja Nemzeti Járványügyi és Mikrobiológiai Kutatóintézet kifejlesztette oltóanyagról, a Gam-Covid-Vakról a moszkvai intézetben 2020. augusztus 6-án. A vírus ellen a világon elsőként bejegyzett vakcina árusítását a tervek szerint augusztusban elkezdik Szputnyik V néven.
Nyitókép: MTI/Oroszországi Közvetlen Befektetési Alap (RFPI)

Minden, amit tudni lehet a Szputnyik V vakcináról

Egymillió ember beoltására elegendő adag érkezik Oroszországból. Itt vannak a legfontosabb tudnivalók az orosz vakcináról.

Egymillió ember beoltásához elegendő, kétmillió koronavírus elleni adag vakcinát vásárolt Magyarország Oroszországtól – jelentette be Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter. Az oltóanyag három ütemben érkezik: az első hónapban 300 ezer, a másodikban félmillió, a harmadikban pedig 200 ezer ember beoltásához elegendő mennyiségben.

A héten megkapta az OGYÉI vészhelyzeti használatra szóló engedélyét az orosz koronavírus-vakcina, a Szputnyik V. Összeszedtük, mit érdemes tudni róla.

Hogyan működik?

A Szputnyik V egy vektorvakcina, amelyet az orosz Gamaleja Intézet fejlesztett ki, és a vakcina két dózisában két különböző humán adenovírus-vektort alkalmaznak. A technológia lényege, hogy egy módosított vírusba ültetve juttatják be a szervezetbe a SARS-CoV-2 tüskefehérjét kódoló gént. A hordozó vírus ebben az esetben egy humán adenovírus, amely replikációra képtelen, így betöltve hordozó szerepét gyakorlatilag felszívódik.

A vektorvakcináknál olyan ritka emberi adenovírus kell, amely a tudományos vizsgálatok alapján ritkán találkozott emberekkel, így az emberek döntő többségében nincs ellene immunválasz, amely a vakcina hatásosságát tenné semmissé.

A vakcina beadását követően a vektorvírusok bejutnak a környező sejtekbe, a koronavírus tüskefehérjéjét a saját sejtjeink legyártják, a vektorvírus gyakorlatilag elbomlik, és az immunrendszerünk elkezd dolgozni, és a védelem kialakul.

Hány oltás kell belőle?

A Szputnyik V-t a Pfizer vagy a Moderna készítményéhez hasonlóan két adagban kell bevinni. Az első adag befecskendezését követően 21 nappal következik a második oltás, a két oltással két különböző adenovírust visznek be a szervezetbe.

Hol alkalmazzák már?

A Szputnyik V volt az első vakcina, amit Oroszországban engedélyeztek, még augusztusban. Azóta december 22-én Fehéroroszország adott rá engedélyt, majd Argentínában, Bolíviában, Algériában, Palesztinában, Venezuelában, Paraguayban, Türkmenisztánban, Szerbiában és az Egyesült Arab Emirátusokban jóváhagyást kapott a vakcina. Egyes források szerint 800 ezer, mások szerint már másfél millió embert beoltottak vele, javarészt Oroszországban.

A vakcina oroszországi alkalmazása azért váltott ki vitákat, mert már az elvileg kötelező fázis 3-as klinikai tesztek eredményeinek ismerete nélkül kezdték el a tömeges oltásokat vele Oroszországban.

Milyen a hatékonysága?

A fázis 3-as vizsgálatok eredményei szerint az oltás után 28 nappal 91,4 százalékos hatékonyságot mutatott a vakcina, míg 42 nappal az első oltás után 95 százalékosat. Az eredményeket hivatalosan még nem publikálta a fejlesztő, a fázis 3-as tesztek még több országban, így Oroszországban, az Egyesült Arab Emírségekben, Venezuelában, Fehéroroszországban és Indiában is folynak. Korábban volt arról szó, hogy hatezer adag érkezett Magyarországra is tesztelési céllal.

Hogyan kell tárolni?

Nincs szükség speciális hűtésre, a tartós tárolása és szállítása mínusz 18 fokon történik, míg felhasználás előtt eláll 2-8 fokon is, tehát hűtőszekrényben is tárolható.

Mennyibe kerül?

A vakcina ára kevesebb mint 10 dollár adagonként, ami jóval olcsóbb, mint a Pfizer vagy a Moderna oltóanyaga, amelyért 20, illetve 33 dollárt kérnek a gyártók. Itthon az oltás természetesen ingyenes.

Címlapról ajánljuk
Amerika választ: így szavaznak most az Egyesült Államokban

Amerika választ: így szavaznak most az Egyesült Államokban

Az Amerikai Egyesült Államokban november 5-én, kedden zárul az elnökválasztás, a legtöbb tagállamban ugyanis már hetek óta lehet szavazni. A választási rendszer egyik különlegessége, hogy nem közvetlenül az elnökjelöltekre szavazhatnak, hanem államonként eltérő számú elektort választanak, akik végül döntenek az elnök személyéről. Ez azt is jelenti, hogy nem feltétlenül az lesz a következő elnök, akire országosan a legtöbb szavazat érkezett.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.05. kedd, 18:00
Hankó Balázs
kultúráért és innovációért felelős miniszter
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×