Jelentős a drágulás a szombati, budapesti labdarúgó Bajnokok Ligája döntő előtt: a brit sajtó arról írt, hogy a szokásos ár ötszöröséért lehet megszállni Budapesten, ezért azt javasolják az angol Arsenal drukkereinek, hogy Budapest környékén keressenek szállást.

Nem csak a szállások lettek kivételesen drágák, a London–Budapest repülőjáraton az általában 86 fontba kerülő jegyért 860 fontot kell fizetni a döntő előtti napokban.

„A futballrajongók nagyon nagy összegeket képesek kifizetni egy-egy ilyen eseménykor, akár magukért a jegyekért, vagy akár a szállásért” – mondta az InfoRádióban Németh Viktória, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzője.

Hozzátette, maga a Nemzetközi Labdarúgó-szövetség (FIFA) is magasan szokta tartani az árakat, például a világbajnoki döntő jegyárait is megemelte, és akár 10 millió forintosat is találunk köztük. Mindezt a szervezet azzal indokolta, hogy igenis, van erre fizetőképes kereslet, ezért kerültek a jegyárak ebbe a sávba.

Azzal kapcsolatban, hogy ilyen események alkalmával a szurkolók mennyit szoktak elkölteni az adott városban, illetve Budapest mire számíthat, az elemző elmondta: 50 millió euró az álomhatár, a rendező városok hasonló összeget szoktak elérni egyetlen hétvége alatt.

A tavalyi BL-döntő idején München bevétele 52 millió euró volt, egy évvel korábban Londoné 62 millió euró, és a szakértő szerint Budapestet is ebbe a nagyságrendbe sorolják.

Németh Viktória arról is beszélt, hogy az egyik bankkártya-szolgáltató évről évre részletes elemzést szokott a témában kiadni, és bár idén még nem jelentek meg a weboldalukon előzetes elemzések, azért majdnem biztos, hogy utólag láthatóak lesznek majd komolyabb statisztikák.

Arról, hogy az érkező szurkolók ilyenkor mi mindenre szoktak költeni, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzője azt mondta, hogy a teljes összeg

• 35-45 százalékát szokta kitenni a szállás,
• ezt követik az éttermi, vendéglátóipari költések 30-35 százalékos részesedésükkel,
• a közlekedés is kitesz 10-15 százalékot.

A kiskereskedelmi költés, például az élelmiszer vagy éppen a szuvenírek csak ezután következnek a fontossági sorrendben.

A cikk alapjául szolgáló interjút Szabó S. Gergő készítette.