Az első olasz koronavírusos beteget február 21-én diagnosztizálták Lombardiában, egy Milánó melletti kis faluban. Ekkor már hónapok óta ismert volt, hogy az új koronavírus Vuhanban állatról emberre terjedt, és az is sejthető volt, hogy régóta nem tapasztalt világjárványnak nézünk elébe. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) álláspontja szerint a 2019. decemberi kínai járványkitörés előtt a betegség és annak kórokozója ismeretlen volt az emberek előtt, a most a milánói Nemzeti Rákkutató Központ Tumori Journal című tudományos folyóiratában közölt kutatás viszont azt állítja, már 2019 szeptemberében ott lehetett a SARS-CoV-2 az országban.

A kutatásban egy 969 egészséges önkéntes bevonásával 2019 szeptembere és 2020 márciusa között végzett tüdőröntgen-szűrésprogram résztvevőinek 11,6 százalékánál találtak új koronavírus-specifikus antitesteket. A Reuters cikke arról is beszámol, hogy a sienai egyetem szűrései során is találtak négy olyan embert, akiknél már októberben kimutatható volt a SARS-CoV-2-t semlegesíteni képes antitest, vagyis ennél hamarabb megfertőződhettek. Giovanni Apolone, a kutatás társszerzője szerint ez annak bizonyítéka, hogy a tünetmentes hordozók nemcsak pozitív szerológiai tesztet tudnak produkálni, de olyan antitesteket termeltek, amelyek képesek végezni a vírussal.

"Ez azt is jelenti, hogy a koronavírus hosszan jelen képes lenni az emberek közt alacsony halálozással úgy, hogy aztán nem eltűnik, hanem felerősödik"

- mondta Apolone.

Olasz tudósok már korábban is úgy nyilatkoztak, hogy Lombardiában a szokottnál jóval magasabb volt az influenza és a tüdőgyulladás előfordulása a tavalyi év utolsó negyedévében az átlagosnál, ami akár arra is utalhat, hogy a SARS-CoV-2 ekkor már fertőzött a régióban. Kutatók tavasszal szennyvízmintákat vizsgálva az új koronavírus nyomaira bukkantak 2019 decemberében Milánóban és Torinóban. A mintákat 2019 októbere és 2020 februárja között gyűjtötték be észak-olaszországi szennyvíztisztítókból. Eredményeik szerint a Milánóban és Torinóban 2019. december 18-án vett mintákban jelen volt a SARS-Cov-2 vírus.

A WHO hétfőn közölte, kapcsolatba lép a tanulmány szerzőivel, hogy

"megvitassák és további vizsgálatoknak vessék alá a rendelkezésre álló mintákat és igazolják az eredményeket".

Kemenesi Gábor Junior Príma-díjas biológus és víruskutató ugyanakkor élesen fogalmaz a kutatással kapcsolatos Facebook-bejegyzésében.

"Ez a tanulmány így ebben a formában mit sem ér,

a tudományos bírálaton ki kellett volna esnie. Sem a módszertan nem meggyőző, sem pedig az alapvetően elvárható megerősítő vizsgálatokat nem végezték el" - írja. Alapvetően háromféle problémát talál a kutatásban, ezek a következők:

• gyenge minősítésű lapban jelent meg a hír, amelyet ha megfelelő, független ellenőrzés után egy neves lapban közölnek, az igazi tudományos szenzáció lehetne
• az abban alkalmazott módszer egy, a kutatók fejlesztette antigének kimutatásra használható teszt, keresztreakciókról és egyéb tulajdonságokról nem írnak a szerzők. Kemenesi azt írja, ha ő bírálta volna ezt a kutatást, nem jelenhetne meg egy lapban sem így
• nincsenek epidemiológiai háttéradatok, a magas IgM-prevalencia pedig szerinte egyértelműsíti, hogy nem valódi eredményről, hanem keresztreakcióról van szó. Mindezen túl az IgM a fertőzés kezdetén, annak korai szakaszában jelenik meg, nem annak lezajlása után.