eur:
411.4
usd:
393.3
bux:
0
2024. november 25. hétfő Katalin
Hepatitis C szűrés az Art Éra Alapítvány VII. kerületi bázisán 2015. május 8-án. A 2007-ben alakult alapítvány célja a szenvedélybetegek széles körű elérése, fogadása és ellátása, a kábítószerszer-használat és járulékos ártalmainak csökkentése, valamint az addiktológiai problémákkal küzdő személyek segítése információszolgáltatással, életmód-tanácsadással.
Nyitókép: MTI/ Balogh Zoltán

Ebben áll az idei orvosi Nobel-díj újdonsága

Már hepatitis-C-re is tudják ellenőrizni azokat a vérkészleteket, amelyeket beadnak embereknek. Egy magyar kutatóorvos is ott volt a felfedezőmunka évtizedekkel ezelőtti bölcsőjénél.

Mint az Infostart is hírt adott róla, a hepatitis C vírus felfedezéséért két amerikai és egy brit tudós, Harvey J. Alter, Charles M. Rice és Michael Houghton kapja az idei orvosi-élettani Nobel-díjat.

A felfedezés mibenlétéről Schaff Zsuzsa, a Semmelweis Egyetem II. számú Patológiai Intézetének volt igazgatója beszélt az InfoRádióban, de előtte magáról a vírusról osztott meg kicsit több tudnivalót.

"Van hepatitis A, B, C, D, E, ezek májgyulladást okoznak. A probléma ezeknél a vírusoknál, különösen a C esetében az, hogy nemcsak akut betegséget, sárgaságot okoznak, hanem krónikus, idült májgyulladást, és a C vírus 80 százalékban májzsugort, annak talaján pedig akár májrákot is okozhat. Jelenlegi WHO-adatok szerint a világon globálisan mintegy 71 millió ember fertőzött krónikusan hepatitis C-vel."

Továbbá:

míg például a hepatitis B esetében 10 százalék azon betegek száma, akik akut fertőzés után idült, krónikus betegek lesznek, ez a hepatitis C esetében 80 százalék,

ez jelenti ennek a fertőzésnek a fontosságát.

Hogy miért a fent említett tudósok kapják az elismerést, arról azt mondta: a történet a nyolcvanas évekig nyúlik vissza, amikor Schaff Zsuzsa is az amerikai NIH-ben kutatott.

"A kutatók észlelték, hogy van egy hepatitis, amely se nem A, se nem B, mégis klinikailag a máj gyulladását okozza. Hogy ezt végzi, arra állatkísérletek alapján jöttek rá. Az ágenst a nyolcvanas évek végére sikerült azonosítani, nevet is ekkor kapott. Az erről megjelent Science-cikk felelős szerzője volt Michael Houghton" - ecsetelte. Ő maga Harvey Alterrel dolgozott együtt, aki csatlakozott Houghton kutatásaihoz.

"A vírust intenzíven tanulmányoztuk, és azt, hogy hogyan lehet kimutatni; tehát attól a lépéstől, hogy a vírus megvolt, kimutatható volt, a következő lépés természetesen az volt, hogy megnézték, az idült hepatitises betegeknél milyen százalékban fordul elő, és ez

megnyitotta az utat afelé, hogy a vért és a vérkészítményeket, amelyeket beadtak embereknek, ellenőrizni tudták hepatitis C-re"

- fejtette fel a kutató orvos.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Orbán Viktor a bérmegállapodásról: ez egy történelmi léptékű megállapodás

Orbán Viktor a bérmegállapodásról: "ez egy történelmi léptékű megállapodás"

Történelmi léptékű megállapodásnak nevezte a múlt héten köttetett minimálbér-emelési egyezséget, mivel soha nem történt még ekkora emelés, 2027-re 40 százalékos lesz a növekmény a mostani szinthez képest. Azt is jelezte, a minimálbér reálértéke 29 százalékkal fog nőni 2027-ig, és az el fogja érni az átlagbér felét.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.25. hétfő, 18:00
Nagy Márton
nemzetgazdasági miniszter
Nagy lehetőségek előtt állnak a magyar startupok

Nagy lehetőségek előtt állnak a magyar startupok

A magyar startupok sikerét és az innovatív ötletek kibontakozását számos tényező akadályozhatja Magyarországon. Ide tartozik a szabályozási környezet, a befektetők alacsony kockázatvállalási hajlandósága, vagy a pénzügyi eszközök szűkössége. A Nemzeti Innovációs Ügynökség ezeknek a gátaknak a lebontásán dolgozik, aminek az eredménye nem csak egy kiterjedtebb magyar startup ökoszisztéma lehet, de az is hogy a magyar ötletek „láthatóvá válnak” a nemzetközi porondon. Erről kérdeztük Bódis László, innovációért felelős helyettes államtitkárt, a Nemzeti Innovációs Ügynökség vezérigazgatóját.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×