Infostart.hu
eur:
367.67
usd:
335.04
bux:
143796.96
2026. november 18. szerda Jenő
Nyitókép: Pixabay.com

A hepatitis C vírus felfedezéséért hárman kapják az orvosi Nobel-díjat

Két amerikai és egy brit tudós, Harvey J. Alter és Charles M. Rice, illetve Michael Houghton kapja az idei orvosi-élettani Nobel-díjat - jelentették be hétfőn a stockholmi Karolinska Intézetben.

A hepatitis C vírus felfedezéséért két amerikai és egy brit tudós, Harvey J. Alter és Charles M. Rice, illetve Michael Houghton kapja az idei orvosi-élettani Nobel-díjat - jelentették be hétfőn a stockholmi Karolinska Intézetben.

Az illetékes bizottság indoklása szerint a három tudós eredményei döntő jelentőségűek voltak a vér útján terjedő májgyulladás (hepatitis) elleni küzdelemben. A hepatitis világszerte jelentős egészségi probléma, amely májzsugort és májrákot is okozhat - tették hozzá.

A kitüntetettek 10 millió svéd koronán (342,2 millió forintos összegen) osztoznak, az összeget egyenlő arányban osztják szét köztük. A díjátadó ünnepséget hagyományosan december 10-én, az elismerést alapító Alfred Nobel halálának évfordulóján tartják, a koronavírus-világjárvány miatt ezúttal azonban jóval szerényebb körülmények között.

Az orvostudományi Nobel-díjat 1901 óta most 111. alkalommal ítélték oda, összesen 222 kitüntetettnek: 39 alkalommal kapta egy, 33 alkalommal két, 39 alkalommal három tudós megosztva az elismerést. A 222 kitüntetettből 12 nő, akik közül csak Barbara McClintock vehette át egyedül a díjat 1983-ban.

A kitüntetést kilenc alkalommal (1915, 1916, 1917, 1918, 1921, 1925, 1940, 1941 és 1942) nem ítélték oda. A díjat egy kitüntetett nem vehette át: a német Gerhard Domagknak Adolf Hitler parancsára vissza kellett utasítania a neki 1939-ben megítélt orvosi Nobel-díjat, a tudós az érmet és az oklevelet (a pénzösszeget már nem) csak 1947-ben kapta meg.

Az eddigi legfiatalabb kitüntetett a kanadai Frederick G. Banting volt, aki 1923-ban harminckét évesen vehette át a díjat, míg a legidősebb az amerikai Francis Peyton Rous, aki nyolcvanhét éves volt, amikor 1966-ban neki ítélték a kitüntetést. 1947-ben fordult elő első alkalommal, hogy egy házaspár mindkét tagja, Gerty és Carl Cori is megkapta az orvosi Nobel-díjat, majd 2014-ben a norvég May-Britt Moser és férje, Edvard Moser szintén megosztott orvosi Nobel-díjat kapott. A legidősebb élő kitüntetett az 1920-ban született amerikai Edmond H. Fischer, aki 1992-ben kapta meg az elismerést.

Érdekesség, hogy

a jelöltekről ötven évig nem közölhető információ.

Így például csak a fél évszázad lejártával derülhetett ki, hogy Sigmund Freud osztrák pszichiátert több mint tucatnyi alkalommal jelölték, ennek ellenére sem kapta meg a díjat.

Az élettani-orvosi Nobel-díjnak eddig három magyar vagy magyar származású kitüntetettje volt.

  1. Bárány Róbert (1876-1936), aki Svédországban élt, 1914-ben kapta a díjat "a vesztibuláris apparátus (egyensúlyszerv) fiziológiájával és kórtanával kapcsolatos munkáiért".
  2. 1937-ben Szent-Györgyi Albert (1893-1986) kapta a kitüntetést "a biológiai égésfolyamatok terén tett felfedezéséért, különösen ami a C-vitamin és a fumársav-katalízis felfedezését illeti" - ő az egyetlen magyar tudós, aki idehaza folytatott kutatásaiért kapta meg a díjat.
  3. Az Amerikában letelepedett Békésy György (1899-1972) "a fül csigájában létrejövő ingerületek fizikai mechanizmusának felfedezéséért" 1961-ben kapott orvosi Nobel-díjat.

Címlapról ajánljuk
Tanács Zoltán az InfoRádióban: a tudomány és innováció nyertese a költségvetésnek

Tanács Zoltán az InfoRádióban: a tudomány és innováció nyertese a költségvetésnek

Egymásnak feszült az Akadémiai Dolgozók Fóruma és a Tudományos és Technológiai Minisztérium. Tanács Zoltán miniszter erről a vitáról is beszélt az InfoRádióban, és azt is elmondta: bár nagyon nehéz helyzetben vették át a kormányzást, a tudomány és az innováció nyertese az átalakításoknak, a 2027-es költségvetésben 20 százalékkal többet fognak erre a területre költeni.

Az első fénynap: űrtörténelmet ír az emberiség számára a Voyager

Újabb történelmi mérföldkőhöz érkezik a Voyager–1: a NASA 1977-ben felbocsátott űrszondája november 18-án eléri az egy fénynapos távolságot a Földtől, vagyis csaknem 26 milliárd kilométerre kerül bolygónktól. A világűr legtávolabbra jutott – ember alkotta – eszköze már a csillagközi térből küldi adatait, a vele való kommunikáció pedig egyre nagyobb kihívást jelent. Hogy mit jelent ez a rekord, milyen felfedezéseket köszönhetünk a szondának, és meddig működhet még, erről is beszélt az InfoRádióban Kiss László.
inforadio
ARÉNA
2026.11.18. szerda, 18:00
Bodor Ádám
a Budapesti Közlekedés Központ vezérigazgatója
OTP: végleg véget érhet a lakásárak szárnyalása Magyarországon

OTP: végleg véget érhet a lakásárak szárnyalása Magyarországon

Lassul a hazai lakáspiac, és a szakértők szerint 2027-ben még visszafogottabb működés várható. Az OTP és a zenga.hu elemzői szerint a 2026-ra becsült 130-135 ezres tranzakciószám jövőre akár 120 ezerre is csökkenhet, az árak pedig évente nagyjából 5 százalékkal emelkedhetnek - hangzott el az OTP Csoport évzáró ingatlanpiaci sajtótájékoztatóján szerdán. Budapesten rekordszintű új kínálat mellett visszaesett az eladások száma, a hirdetési árak pedig hónapok óta az 1,5 millió forintos négyzetméterár körül ragadtak. Különösen nagy a szakadék a fővárosi új lakásoknál, hiszen ezeknek kevesebb mint 10 százaléka felel meg az Otthon Startot felváltó Wekerle Plusz program feltételeinek. A jelzáloghitelezés is mérséklődhet, a lakáshitel-forgalom a 2026-ban várt 3000 milliárd forintról 2027-re 2000 milliárd forint körülire eshet vissza. Az OTP Jelzálogbank / OTP Ingatlanpont, illetve a zenga.hu elemzői ehhez a cikkünkhöz is segítséget nyújtottak.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×